Nincs itthon se Rákosi-ZISZ, se Horthy-Maybach. Csonka és Bánki helyett Butlert kéne emlegetnünk, a Trabanton pedig ne nevessünk.

Az első részből kiderült többek között, hogy nem Porsche a Bogár atyja, füstölnek a villanyautók, és nem propeller a BMW logója. Azért vannak még tévhitek, oszlatunk tovább.

A kategóriateremtő Golf

A Volkswagen Golfjához úgy hozzátartozik a kategóriateremtő szó, mint Hummerhez a Balaton. De milyen kategóriát teremtett pontosan az 1974-ben bemutatott Golf? Az orrmotoros, elsőkerék-hajtású ferdehátúakét? Amilyen az 1959-es Mini Morris? Az túl kicsi, a Golf a ferdehátú kompaktok úttörője? Mint amilyen az 1971-es Fiat 127-es? Igaz, az is kisebb bő tíz centivel. Akkor mondjuk az 1965-ös Renault 16-os?

Rákosi Mátyás páncélozott ZISZ-e

Ez volt a Rákosié – böktek a Közlekedési Múzeumban látható ZISZ 115-ös felé a jól informált látogatók (amíg nyitva volt a múzeum), ami jól is hangzik, meg hát mi mással járt volna, ha nem a szovjet autóipar csúcsmodelljével. Ha megjegyezzük, hogy Lenin kedvence a Rolls–Royce, Sztáliné pedig az amerikai Packard volt, akkor azért mégsem olyan egyértelmű a helyzet. Rákosinak Cadillacje volt – meg még néhány amerikai kocsija –, szovjet autóba akkor ült, ha onnan érkeztek látogatóba az elvtársak, de akkor se ebbe a ZISZ-be, hanem egy másikba, ami néhány éve került vissza egy oroszországi gyűjteménybe. De akkor ki használta a múzeum páncélautóját? A Magyar Nemzeti Bank, pénzt szállítottak vele.

Horthy Miklós Hitlertől kapott Maybachja

A ZISZ-szel ellentétben soha nem szerepelt az állandó kiállításon a Közlekedési Múzeum Maybach Zeppelinje, amelyet egyszerűen csak Horthy Maybachjaként szokás emlegetni. A teljes sztori szerint 1937-ben ajándékozta a Führer a magyar kormányzónak, a háború után pedig előbb Vorosilov marsall, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke, majd az ÁVH-s Péter Gábor járt vele. A harmincas években valóban volt egy Zeppelin DS8-asa Horthynak, csak épp nem csukott és fekete, hanem nyitott és fehér. Hitler is küldött autót, de nem Maybachot, hanem egy Mercedes–Benzt. A Közlekedési Múzeum tulajdonába 1956-ban került az autó, a nyolcvanas években kicsit rendbe tették, majd gyorsan szétégették a kuplungját, 2007-ben pedig félig leejtették egy trélerről.

Csonka és Bánki találmánya a porlasztó

1893. február 11-én a világon elsőként szabadalmaztatták Bánki Donáttal a benzinporlasztót (karburátort) – írja a Wikipedia Csonka János-szócikke. Csonka és Bánki találmánya biztosan szóba kerül, ha magyar mérnökök vagy feltalálók világra is hatással lévő ötleteiről esik szó. Mindkettejükre büszkék lehetünk, de nem azért, mert övék volt az első porlasztó: 1887. november 30-án, tehát hat évvel korábban a brit Edward Butler egy azonos működési elvű szerkezetet szabadalmaztatott.

A Trabant primitív autó

Papírból van, füstöl – a Trabant a közvélemény szerint nevetség tárgyának alkalmasabb, mint autónak. A Trabit viszont kinevetni és autónak nézni is tévedés. A háború utáni időkben ugyanis az autóra vágyó, de nem fizetőképes, kisgyerekes családoknak olyan járművet kellett kitalálni, amely A-ból B-be még zordabb időjárási viszonyok között is eljuttatja őket, és amelyet persze meg is tudnak venni.

A Trabant tehát nem autónak, hanem körülbelül a mai mopedautónak megfelelő, a motorkerékpárnál praktikusabb, kisköbcentis, könnyű és egyszerűen karbantartható szerkezetnek készült. Ehhez képest a korban egyáltalán nem elavultnak ható formát kapott, a százas végsebesség sem számított kevésnek. Az, hogy a Trabantot bő harminc éven keresztül lényegi változtatás nélkül gyártották, nem az ötvenes évek mérnökeinek szégyene.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?

Szeretnél luxusban és csendben messzire menni? – Nissan Ariya-teszt

A Volvo végleg felhagyott a dízelmotoros autók gyártásával

További cikkeink a témában
Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?
Hirdetés