Te tudod, hogy kitől vásárolsz napszemüveget? A Luxottica-üzleti modellje

Megvan a klasszikus Ray Ban napszemüveg? És az Oakley? Kevesen tudják, hogy a világ luxus napszemüvegeit a Luxottica, egy olasz családi vállalkozás készíti. De mi a sikerük titka? Milyen üzleti modell alapján tarolták le a fél világot?

Az 1961-ben alapított milánói központú vállalat, a Luxottica mára a világ minden tájára eljuttatja napszemüvegeit. Övék a Ray Ban és az Oakley, de luxusmárkák tömkelegeinek gyártanak: többek között a Dolce&Gabbana, a Prada, a Chanel is az általuk készített napszemüvegeket forgalmazza. Vállalatuk olyan sikeres, hogy a Borsa Italiana és a New York Stock Exchange jegyzi őket. Mitől nőhettek világméretűvé? Mi a sikerük titka?

A Ray Ban-sztori

A harmincas évek elején, John A. Macready amerikai hadnagy arról panaszkodott hőlégballonos repülése után, hogy a Nap tartósan károsítja szemét. Felkérte a Bausch & Lomb-ot, hogy gyártsanak speciális védelemmel ellátott szemüvegeket a pilótáknak. Az Aviator modell 1937-ben jött ki, és ezzel kezdődött a Ray Ban azóta is tartó sikertörténete. A Ray Ban-t 640 millió dollárért vásárolta fel a Bausch & Lombtól a Luxottica 1999-ben.

Mit csinálnak?

A Luxottica - értelemszerűen - luxus napszemüvegeket gyárt és forgalmaz. A vállalat missziója a folyamatos kutatás-fejlesztés által egyre jobban tökéletesített termékek gyártása és értékesítése,  de egyúttal értéket teremt a munkavállalók és a közösségek számára, amelyekben a Luxottica csoport jelen van. Céljuk, hogy megelőzzék és értelmezzék a vásárlók szükségleteit, vágyait és törekvéseit az egész világon. Napszemüvegeik formatervezése felhasználja a tudomány (űrkutatás) legújabb eredményeit - beleértve a tartós és könnyű anyagok (pl. titánötvözet) használatát. Az olasz dizájnerek által megalkotott szemüvegek tartós darabok, akár 15 évig is használhatók. Az alábbi képen a Luxottica üzleti eredményeit gyűjtöttük össze:

Mi a széles körű jelenlétük titka?

Üzleti modelljük egyedülálló a világon. Titkuk a vertikális integráció, azaz a tervezést, gyártást, forgalmazást egyetlen központból (Milánóból) irányítják. A siker kulcsfontosságú tényezője, hogy hosszú távú partnerséget alakítottak ki a vezető luxus- és divatmárkákkal, akik közül néhányat (lehetőleg minél többet) agresszíven fel is vásárolnak. A gyártási folyamat vertikális integrációjának köszönhetően egy önfejlesztő kör alakul ki: a gyártás teljes felügyelete lehetővé teszi a technológia folyamatos fejlesztését. Ennek köszönhetően a bevételek is növekednek. Bár a vállalat nettó értékesítése a válság alatt alig esett vissza, az operatív bevétel és a nettó jövedelem megérezte a nehéz időszakot.

Az Oakley-sztori

Az alapító, Jim Jannard 1975-ben háromszáz dollár kezdőtőkéből alapította cégét. Speckó motorbicikli kormánymarkolatokat gyártott, és egy furgonból árusította őket. Vállalkozását kedvenc angol szettere, Oakley után nevezte el, és mindenféle motoros kelléket, köztük szemüveget kezdett el gyártani. 1980-ban dobta piacra első Oakley márkajelzésű szemüvegét motorosok és BMX-esek számára. Szemüvegeinek titka egy speciális gumianyag volt (unobtanium), amely nedvesség (tipikusan verejték) hatására jobban tapad. Az unobtanium szó Magyarországon széles körben James Cameron 2009-ben bemutatott Avatar című filmje által vált ismertté, amelyben univerzális és költséges erőforrást jelent, amit a Pandorán bányásznak. Jim Jannard végül 2,1 milliárd dollárért (!) adta el a vállalatot a Luxotticának 2007-ben.

Mi a titkuk?

Nem tudom megmondani pontosan, hogy vajon az olasz büszkeség, amellyel a Luxotticát mint vállalatot, márkát, egy élet munkáját kezelik, vagy valóban a tradíció és minőség teszi, de amihez nyúlnak, abból arany, vagyis szemüveg kollekció válik. Tényleg stílusos, tényleg státusszimbólum a Luxottica napszemüveg, és valóban remek minőségű lencséket és kereteket készítenek. Egyszerűen nem lehet nem szeretni.

Rövid történelemóra

1961 - Leonardo Del Vecchio megalapítja a Luxotticát, szemüveg részegységek gyártása

1967 - átállás saját, Luxottica márkájú szemüvegek előállítására

1971 - az első saját kollekció bemutatása, értékesítés külföldön is

1974 - saját disztribúció kialakítása (kereskedelmi partnerek kivásárlása)

1981 - az első külföldi kirendeltség felállítása Németországban

1988 - belépés a divat világába

1990 - reklámhadjárat, amerikai sikerek - New York Stock Exchage,

1999 - a Ray-Ban megvásárlása a Bausch & Lomb-tól

2000 - Luxottica listázása a Milan Stock Exchange-en

2003 - Versace és Prada partner-szerződések

2004 - Andrea Guerra a menedzsment élén, DKNY és Dolce&Gabbana szerződések

2006 - Polo Ralph Lauren, Tiffany & Co., Persol, Arnette, Vogue és REVO csatlakozása

2007 - felvásárolják a világ legnagyobb sportszemüveg-gyártóját, az Oakley-t

2010 – közel 7000 viszonteladó partnert tartanak számon

További üzleti sztorikat, interjúkat itt olvashatsz!

Az etikettel kapcsolatban elkövetett leggyakoribb tévhit, hogy az egész koncepció idejétmúlt, és senki sem törődik a szabályok betartásával. Az etikettet azonban nem csak leendő üzleti partnerek esetében, hanem akkor is érdemes észben tartani, ha kollégáinkkal, vagy főnökünkkel ülünk egy asztalnál. Lydia Ramsey, a Manners that sell című bestseller szerzője szerint a helyes asztali etikett egy üzleti ebéd során az üzleti stratégia elengedhetetlenül fontos része! Összeszedtük a 10 leggyakoribb hibát, hogy még véletlenül se kövesd el őket többet.

1. Pontatlan vagy

Túl korán érkezni ugyanolyan hiba, mint késni, ugyanis ezzel felboríthatjuk a partnerünk naptárát. Ha 5 percnél többet késünk, akkor telefonáljunk az üzleti ebédet szervező félnek.

2. Összekevered az evőeszközöket

Egy több fogásból álló étkezéshez többféle evőeszköz tartozik. Ha nem is tudod melyik a desszertvilla, vagy melyik a fehérboros és a vörösboros pohár, akkor sem kell pánikba esni. Egy rendes teríték esetében a villák a tányértól balra, míg a kanalak és a kés jobbra helyezkednek el. Az evőeszközökkel kapcsolatban a helyes megközelítés az, ha fogásonként kívülről haladunk befelé. Ha a tányér mellett elfogytak, akkor a tányér feletti evőeszközök jönnek, fentről lefelé. A vörösboros pohár nagyobb és öblösebb, mint a fehérboros.

3. Rosszul öltözöl

Ha nincs is dress code, az íratlan szabályok szerint tanácsosabb konzervatívabb öltözéket választani, mint lazábbat. Nem szerencsés, ha egy üzleti ebéd alkalmával szeretnénk megmutatni, hogy mennyire lezserek tudunk lenni. Nyakkendő ajánlott.

4. Rosszul helyezed az evőeszközöket a tányérra

Ha letesszük a kést és a villát, akkor úgy kell őket a tányérra tenni, hogy ne érjenek az asztalhoz. Ha végeztünk az étkezéssel, akkor egymás mellé kell helyezni őket, méghozzá úgy, hogy nagyjából 5 óra irányába mutassanak.

5. Iszol

Akárki is szervezi az alkalmat – mi vagy reménybeli üzletfelünk – 2 pohár bornál többet nem ildomos fogyasztani, bár a legfrissebb trendek szerint üzlet esetében nincs helye alkoholnak az asztalnál. Az ilyen események célja az üzlet, a borgőzös fej pedig nem segít ebben. Az első korty mindig a szervező felet illeti meg, és ez az étkezés egyéb pillanataira is igaz. Mindenben követni kell a meghívó felet, és ez arra is vonatkozik, hogy ne rendeljünk alkoholt, ha a házigazda sem iszik. Ha mi szerveztük az üzleti ebédet, akkor viszont mi irányítjuk az eseményeket.

 

6. Rosszul választasz

Egyes vélemények szerint az üzleti ebéd alkalmával az étel csak formalitás, vannak olyan szakemberek, akik azt tanácsolják, hogy nem szabad éhesen érkezni az üzleti ebédre. Bonyolult fogásokat sem szabad választani, hogy még véletlenül se a homár vagy a rák szétcincálása kösse le a figyelmünket, és az olyan egyszerű ételeket is kerülni kell, mint a paradicsomos spagetti, amely könnyen összepöttyözheti az ingünket. Soha ne válasszuk a legdrágább ételt, inkább nézzük meg, hogy milyen árkategóriában választ partnerünk. Ha vendégként mi választunk először, akkor közepes árkategóriájú fogásokat válasszunk.

7. Kipakolsz

Az alapszabályok közé tartozik, hogy egyenes háttal illik ülni a széken, a könyök és a kezek nem érnek az asztalhoz. Semmilyen tárgyat – telefont, tárcát, slusszkulcsot – nem tehetünk az asztalra. Lehetőség szerint mindent adjunk le a ruhatárban, vagy helyezzünk fogasra, végszükség esetén a székünk támlájára. A vászonszalvétát nem illik Bud Spencer módjára a nyakunkba tuszkolni, a helyes eljárás, ha az ölünkbe helyezzük rögtön azután, hogy helyet foglaltunk. Étkezés végén a tányértól balra tesszük le.

8. Kínos témaválasztás

A megfelelő társalgási témák ismerete kulcsfontosságú lehet egy üzleti ebéd során. Mit kerüljünk? Az olyan kényes témák, mint a politika vagy a vallás nem ajánlott topikok. Családi ügyek, betegségek szintén. Ha meghívottak vagyunk, akkor az üzleti vonatkozású témákat ne mi hozzuk szóba, hanem várjuk meg, hogy a meghívó fél kezdjen bele. Ha a meghívó fél tesz fel valamilyen kellemetlen kérdést egy kényes témával kapcsolatban - például politika – adjunk semleges választ. Remélhetőleg az asztaltársunk nem folytatja tovább faggatásunkat.

9. Kenyértörés

A kenyér az egyik legtrükkösebb étel, amin meg lehet csúszni. Bár elegánsabbnak tűnhet, de sosem vágjuk késsel, mindig falatnyi darabokat törünk belőle. Ha villás reggelin veszünk részt, és megvajaznánk, akkor mindig csak azt a falat kenyeret kenjük meg, amelyiket megesszük, vagyis ne készítsünk szendvicset!

10. Rosszkor szólalsz meg

Egy üzleti ebéd fontos része a kommunikáció. Jó esetben esélyünk nyílik elmondani a véleményünket, meggyőzni az üzleti partnerünket a saját vagy a cégünk képességeiről. Ha beszélünk, akkor viszont nagyon fontos, hogy semmiképpen ne teli szájjal tegyük, bármennyire is hajt bennünket a tettvágy. Ha nem veszünk túl nagy falaltokat a szánkba, akkor gyorsabban tudjuk lenyelni őket, és hamarabb tudunk válaszolni. Evőeszközökkel gesztikulálni illetlenség. Ha ezeket az apróbb szabályokat betartjuk, mindenképpen jobb benyomást tehetünk potenciális üzletfeleinkre. Semmibe sem kerül, de sokat jelenthet.

Lehetsz fiatal, kellhet a pénz, de ennyire azért mégsem.

Bérszakdolgozat-írás

Pénzért elkészíteni más szakdolgozatát szerencsére egyre cikibb és megvetett tevékenységnek minősül Magyarországon. Egy átlagos szakdolgozat két hét alatt készül el, amelynek piaci díja 120–150 ezer forint a feketepiacon. Mindez azonban intenzív munkával jár: aki ilyet bevállal, gyakorlatilag két hétig ki sem teheti a lábát otthonról. A bér-szakdolgozás óriási hátránya, hogy mindehhez nagy tudásra, nyelvismeretre és kutatómunkára van szükség. Általában ismerősökön, barátokon keresztül köttetik meg az üzlet. Komoly veszélyfaktor, hogy akár évekkel később is kiderülhet a stikli, így jelentős zsarolási potenciállal kell szembenézniük azoknak, akik megrendelőként később közéleti szerepet vállalnak.


Internetes aljamunka

A Google AdWords megjelenése előtt virágoztak az internetes hirdetési csalások. Proxyszerveres, anonim IP-címről érkező bérkattintásokkal viszonylag könnyen lehetett felturbózni egy hirdetés forgalmát, ám jelenleg a Google rendszere 98 százalékban kiszűri a sötétben bujkálókat (vagy algoritmusaikat). Bár blackhat seo vonalon ma is lehet látványos növekedést elérni egy weboldal látogatottságánál (maximum fél évig), e mögött nem áll valós teljesítmény. Mi a hasonló – rossz szándékú, kétes – kategóriába tettük az összes, ún. MLM-rendszeren alapuló ügynöki munkát is. Bár ezek a cégek legálisan működnek, az ismerősök, barátok megkörnyékezésére alapozó ügynöki munkák etikai értelemben az internet legalját jelentik – és nem is lehet velük sokat keresni.


Bankrablás

Az egyik legkockázatosabb pénzkereseti mód, mert a lebukás biztosra vehető. Sokan gondolják, hogy képesek megtervezni és kivitelezni egy bankrablást, ám óva intjük őket: a végén mindenki lebukik. Ráadásul a bankok egyre fejlettebb eszközöket vetnek be a bankrablók ellen – ezek egy része ismert, más részük nem. A festékpatron, biztonsági zár, rendőrségi pánikgomb mellett léteznek olyan technikák, amelyekről a bankrablók még soha nem hallottak. Nem is beszélve arról, hogy minősített esetben tíz–tizenöt év börtönbüntetést is kaphatunk bankrablásért.


Férfiprostitúció

Bár az idősebb nőket kielégítő férfiprostituáltakról számos legenda kering, a valóságban csak kevesek vállalhatják be ezt a munkát. A vonzó külső mellett intelligenciával, jó kommunikációs készséggel és empátiával is rendelkezni kell. Nemcsak a szexcsődör, hanem a lelket ápoló pszichológus szerepét is el kell tudni játszani. Ezzel szemben a férfiaknak szóló férfiprostitúció pontosan úgy működik, mint a férfiaknak szóló női: gyomorforgató munkával viszonylag sok pénzt lehet keresni, ám lelkileg könnyen belerokkan az ember. A férfiprostitúció főként az interneten van jelen, de a fiatal – többnyire román és ukrán – fiúkat például megtalálhatjuk a fővárosi Duna-korzón is. A hazai golden boyok (fiatal kitartottak) és silver daddyk (idős, gazdagabb kitartók) társadalma meglehetősen rétegzett. Hazánkban öt–hat százezer homoszexuális ember él, a családtagokat és barátokat is számítva, nagyjából 800 ezer embert érinthet a homoszexualitás.


Drogkereskedelem

A kemény drogok terjesztése veszélyes üzlet, Magyarországon általában külföldi szervezett bűnözői csoportok kezében van. Ha valaki olyan hülye, hogy ezzel kíván foglalkozni, akkor alaposan fel kell kötnie a gatyáját. Ugyanakkor hazánkban sok fiatalember úgy véli: a könnyű drogok – elsősorban marihuána – termesztése és terítése óriási üzlet, amibe szívesen belevágna. Ne tegye! Még a házibuliban átadott, egyetlen szál jointért is akár kettő–nyolc terjedő börtönt is kaphatunk.