A száz évig élt csaló, aki mindent vitt – Legendás szélhámosok 10.

Amerikában Joseph „Sárga Kölyök” Weilt tartják minden idők legnagyobb szélhámosának, aki száz évéből mindössze kettőt töltött börtönben, pedig összesen nagyjából 8 millió dollártól szabadította meg áldozatait.

Így kezdte

Joseph Weil 1875-ben született Chicagoban, mely már azokban az időkben sem volt a közbiztonság fellegvára. 17 évesen emberünk beszállt a virágzó uzsora-bizniszbe, azonban hamar megunta az ügyfelekkel való bajlódást. Rájött, hogy néhány főnöke erősen sápolja a beszedett hasznot, ezért gyorsan maga mellé vett néhány keményfiút, majd közölte „feletteseivel”, hogy ha nem fizetnek neki havonta egy kellemes összeget, akkor feldobja őket a nagyfőnöknél. Ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy a kis Joseph előtt nagy jövő áll.

Profil

Weil néhány évtized alatt olyan hírnévre tett szert, melyről a mai szélhámosok csak álmodhatnak. Nem volt válogatós; adott el esővízből készült „csodaszert” gyógyulni vágyóknak, elhagyott, értéktelen földterületeket aranyásóknak, hamis ezüstárukat ékszerészeknek és a sort napestig folytathatnánk. A XX. század elején aztán elkezdett egyre kifinomultabb módszerekkel dolgozni, így a század közepére olyan nagypályássá vált, akinek nevét városi legendák és vad szóbeszédek övezik. Még a mai átverős filmek nagy része is az ő balhéit másolják. (Például a Newman-Redford páros nevével fémjelzett A nagy balhé című filmben látható mutatványt is ő követte el először.) Egy olyan elképesztően intelligens emberről beszélünk, aki bármelyik szakmában könnyen érhetett volna a csúcsra, ha nem az azóta is sokat emlegetett „kapni valamit a semmiért”-elvet követte volna egész életében.

Aktatáskája folyton tele volt különböző fejléccel ellátott papírokkal, így ha kínálkozó alkalomra talált, akármelyik pillanatban akcióba lendülhetett. Azt a mutatványt, amikor egy bűntársával egy bohózatba illő színjáték segítségével több száz dollárért adtak el az utcáról összeszedett korcs kutyákat különböző kocsmákban, csak az egyszerűbb balhéi között tudjuk említeni. Hősünk azt vallotta, hogy áldozatai legbelül 99%-ban állatok és 1%-ban emberek voltak, és ő azt az 1%-ot használta fel, hogy pénzt sajtoljon ki tőlük. Ha szorult a nyaka körül a hurok, akkor másodpercek alatt új módszert talált ki, amivel nem csak menekült a helyzetből, de több esetben még szakított is rajta néhány plusz dollárt. Hosszú pályafutása alatt mindössze két évig volt börtönben egy rosszul sikerült kisebb stikli miatt. Ha részleteznénk ennek az óriásnak a munkásságát, az kitenne egy külön cikksorozatot.

Honnan a név?

1895-től kezdődően néhány évig a New York World nevű napilap vasárnaponként a Hogan’s Alley című képregény-sorozat egy-egy epizódjával jelent meg, melynek két főszereplője a Hogan nevű figura és a hatalmas sárga hálóingben ügyetlenkedő kopasz gyerek, a köznyelvben csak „Sárga Kölyökként” emlegetett karakter volt. Amikor Weil összeállt a Frank Hogan nevű svindlerrel, egyik bűntársuk elnevezte őt a képregény után Sárga Kölyöknek, ami sikeresen rajta is maradt. Önéletrajzában emberünk elmondta, hogy soha nem volt kopasz, és nem hordott sárga cuccokat sem, úgyhogy nem igazán érti, miért pont ezt a becenevet ragasztották rá.

A nagy mutatvány

Nem könnyű az elképesztő életműből kiemelni egyetlen balhét, de ha már muszáj választani, akkor Weil bankos csalását emelnénk ki. Amikor az Indianában lévő Muncie településen a Nemzeti Kereskedelmi Bank megszüntette a fióktelepét, emberünk a következő napon már be is költözött a helyére. A környéken elterjesztette, hogy a megszűnő intézmény ügyfeleit sok szeretettel, nagyobb betétkamatokkal, változatlan helyen várja az új kereskedelmi bank. Felbérelt egy rakás semmirekellőt és prostit, hogy ügyfelekként és alkalmazottakként sürögjenek az épületben, ő maga pedig a pénztár pultja mögött várta a valódi betéteseket. Soha nem fogjuk megtudni, hogy mekkora összeg tűnt el a „Weil és Társai Bank” trezorjában.

Ma sikerülne a mutatvány?

Miért ne? A legtöbb átverés elengedhetetlen eleme a „díszlettervezés”. Az igazán elmés szélhámosok a mai napig gyakran vesznek ki üzlethelyiségeket rövidebb időkre, ahol az áldozatot sokkal könnyebb meggyőzni arról, hogy tisztességes üzlettel van dolga.

Így végezte

Josephünk a XX. század második felére legendává vált. Hiába tudta mindenki, hogy létezik valahol egy Sárga Kölyök becenevű mesterszélhámos, a hatóságok egész egyszerűen nem tudtak vele mit kezdeni. Kialakult egy olyan fura helyzet, hogy nem volt ciki Weil áldozatának lenni. A hetvenes évek elején aztán szorgalmas újságírók ráraboltak a sztorira, és megtalálták a chicago-i rezidenciáján hűsölő mestert, aki szíves örömest rendezett a sajtónak nosztalgia estet. Elmesélte nekik az összes szép emlékű – és persze időközben már elévült – balhéját, majd egy W. T. Brannon nevű íróval karöltve önéletrajzot is írt. Száz éves korában, álmában érte a halál. Ekkora formátumú bűnözőknek ez a vég nem gyakran adatik meg.

Az etikettel kapcsolatban elkövetett leggyakoribb tévhit, hogy az egész koncepció idejétmúlt, és senki sem törődik a szabályok betartásával. Az etikettet azonban nem csak leendő üzleti partnerek esetében, hanem akkor is érdemes észben tartani, ha kollégáinkkal, vagy főnökünkkel ülünk egy asztalnál. Lydia Ramsey, a Manners that sell című bestseller szerzője szerint a helyes asztali etikett egy üzleti ebéd során az üzleti stratégia elengedhetetlenül fontos része! Összeszedtük a 10 leggyakoribb hibát, hogy még véletlenül se kövesd el őket többet.

1. Pontatlan vagy

Túl korán érkezni ugyanolyan hiba, mint késni, ugyanis ezzel felboríthatjuk a partnerünk naptárát. Ha 5 percnél többet késünk, akkor telefonáljunk az üzleti ebédet szervező félnek.

2. Összekevered az evőeszközöket

Egy több fogásból álló étkezéshez többféle evőeszköz tartozik. Ha nem is tudod melyik a desszertvilla, vagy melyik a fehérboros és a vörösboros pohár, akkor sem kell pánikba esni. Egy rendes teríték esetében a villák a tányértól balra, míg a kanalak és a kés jobbra helyezkednek el. Az evőeszközökkel kapcsolatban a helyes megközelítés az, ha fogásonként kívülről haladunk befelé. Ha a tányér mellett elfogytak, akkor a tányér feletti evőeszközök jönnek, fentről lefelé. A vörösboros pohár nagyobb és öblösebb, mint a fehérboros.

3. Rosszul öltözöl

Ha nincs is dress code, az íratlan szabályok szerint tanácsosabb konzervatívabb öltözéket választani, mint lazábbat. Nem szerencsés, ha egy üzleti ebéd alkalmával szeretnénk megmutatni, hogy mennyire lezserek tudunk lenni. Nyakkendő ajánlott.

4. Rosszul helyezed az evőeszközöket a tányérra

Ha letesszük a kést és a villát, akkor úgy kell őket a tányérra tenni, hogy ne érjenek az asztalhoz. Ha végeztünk az étkezéssel, akkor egymás mellé kell helyezni őket, méghozzá úgy, hogy nagyjából 5 óra irányába mutassanak.

5. Iszol

Akárki is szervezi az alkalmat – mi vagy reménybeli üzletfelünk – 2 pohár bornál többet nem ildomos fogyasztani, bár a legfrissebb trendek szerint üzlet esetében nincs helye alkoholnak az asztalnál. Az ilyen események célja az üzlet, a borgőzös fej pedig nem segít ebben. Az első korty mindig a szervező felet illeti meg, és ez az étkezés egyéb pillanataira is igaz. Mindenben követni kell a meghívó felet, és ez arra is vonatkozik, hogy ne rendeljünk alkoholt, ha a házigazda sem iszik. Ha mi szerveztük az üzleti ebédet, akkor viszont mi irányítjuk az eseményeket.

 

6. Rosszul választasz

Egyes vélemények szerint az üzleti ebéd alkalmával az étel csak formalitás, vannak olyan szakemberek, akik azt tanácsolják, hogy nem szabad éhesen érkezni az üzleti ebédre. Bonyolult fogásokat sem szabad választani, hogy még véletlenül se a homár vagy a rák szétcincálása kösse le a figyelmünket, és az olyan egyszerű ételeket is kerülni kell, mint a paradicsomos spagetti, amely könnyen összepöttyözheti az ingünket. Soha ne válasszuk a legdrágább ételt, inkább nézzük meg, hogy milyen árkategóriában választ partnerünk. Ha vendégként mi választunk először, akkor közepes árkategóriájú fogásokat válasszunk.

7. Kipakolsz

Az alapszabályok közé tartozik, hogy egyenes háttal illik ülni a széken, a könyök és a kezek nem érnek az asztalhoz. Semmilyen tárgyat – telefont, tárcát, slusszkulcsot – nem tehetünk az asztalra. Lehetőség szerint mindent adjunk le a ruhatárban, vagy helyezzünk fogasra, végszükség esetén a székünk támlájára. A vászonszalvétát nem illik Bud Spencer módjára a nyakunkba tuszkolni, a helyes eljárás, ha az ölünkbe helyezzük rögtön azután, hogy helyet foglaltunk. Étkezés végén a tányértól balra tesszük le.

8. Kínos témaválasztás

A megfelelő társalgási témák ismerete kulcsfontosságú lehet egy üzleti ebéd során. Mit kerüljünk? Az olyan kényes témák, mint a politika vagy a vallás nem ajánlott topikok. Családi ügyek, betegségek szintén. Ha meghívottak vagyunk, akkor az üzleti vonatkozású témákat ne mi hozzuk szóba, hanem várjuk meg, hogy a meghívó fél kezdjen bele. Ha a meghívó fél tesz fel valamilyen kellemetlen kérdést egy kényes témával kapcsolatban - például politika – adjunk semleges választ. Remélhetőleg az asztaltársunk nem folytatja tovább faggatásunkat.

9. Kenyértörés

A kenyér az egyik legtrükkösebb étel, amin meg lehet csúszni. Bár elegánsabbnak tűnhet, de sosem vágjuk késsel, mindig falatnyi darabokat törünk belőle. Ha villás reggelin veszünk részt, és megvajaznánk, akkor mindig csak azt a falat kenyeret kenjük meg, amelyiket megesszük, vagyis ne készítsünk szendvicset!

10. Rosszkor szólalsz meg

Egy üzleti ebéd fontos része a kommunikáció. Jó esetben esélyünk nyílik elmondani a véleményünket, meggyőzni az üzleti partnerünket a saját vagy a cégünk képességeiről. Ha beszélünk, akkor viszont nagyon fontos, hogy semmiképpen ne teli szájjal tegyük, bármennyire is hajt bennünket a tettvágy. Ha nem veszünk túl nagy falaltokat a szánkba, akkor gyorsabban tudjuk lenyelni őket, és hamarabb tudunk válaszolni. Evőeszközökkel gesztikulálni illetlenség. Ha ezeket az apróbb szabályokat betartjuk, mindenképpen jobb benyomást tehetünk potenciális üzletfeleinkre. Semmibe sem kerül, de sokat jelenthet.

Lehetsz fiatal, kellhet a pénz, de ennyire azért mégsem.

Bérszakdolgozat-írás

Pénzért elkészíteni más szakdolgozatát szerencsére egyre cikibb és megvetett tevékenységnek minősül Magyarországon. Egy átlagos szakdolgozat két hét alatt készül el, amelynek piaci díja 120–150 ezer forint a feketepiacon. Mindez azonban intenzív munkával jár: aki ilyet bevállal, gyakorlatilag két hétig ki sem teheti a lábát otthonról. A bér-szakdolgozás óriási hátránya, hogy mindehhez nagy tudásra, nyelvismeretre és kutatómunkára van szükség. Általában ismerősökön, barátokon keresztül köttetik meg az üzlet. Komoly veszélyfaktor, hogy akár évekkel később is kiderülhet a stikli, így jelentős zsarolási potenciállal kell szembenézniük azoknak, akik megrendelőként később közéleti szerepet vállalnak.


Internetes aljamunka

A Google AdWords megjelenése előtt virágoztak az internetes hirdetési csalások. Proxyszerveres, anonim IP-címről érkező bérkattintásokkal viszonylag könnyen lehetett felturbózni egy hirdetés forgalmát, ám jelenleg a Google rendszere 98 százalékban kiszűri a sötétben bujkálókat (vagy algoritmusaikat). Bár blackhat seo vonalon ma is lehet látványos növekedést elérni egy weboldal látogatottságánál (maximum fél évig), e mögött nem áll valós teljesítmény. Mi a hasonló – rossz szándékú, kétes – kategóriába tettük az összes, ún. MLM-rendszeren alapuló ügynöki munkát is. Bár ezek a cégek legálisan működnek, az ismerősök, barátok megkörnyékezésére alapozó ügynöki munkák etikai értelemben az internet legalját jelentik – és nem is lehet velük sokat keresni.


Bankrablás

Az egyik legkockázatosabb pénzkereseti mód, mert a lebukás biztosra vehető. Sokan gondolják, hogy képesek megtervezni és kivitelezni egy bankrablást, ám óva intjük őket: a végén mindenki lebukik. Ráadásul a bankok egyre fejlettebb eszközöket vetnek be a bankrablók ellen – ezek egy része ismert, más részük nem. A festékpatron, biztonsági zár, rendőrségi pánikgomb mellett léteznek olyan technikák, amelyekről a bankrablók még soha nem hallottak. Nem is beszélve arról, hogy minősített esetben tíz–tizenöt év börtönbüntetést is kaphatunk bankrablásért.


Férfiprostitúció

Bár az idősebb nőket kielégítő férfiprostituáltakról számos legenda kering, a valóságban csak kevesek vállalhatják be ezt a munkát. A vonzó külső mellett intelligenciával, jó kommunikációs készséggel és empátiával is rendelkezni kell. Nemcsak a szexcsődör, hanem a lelket ápoló pszichológus szerepét is el kell tudni játszani. Ezzel szemben a férfiaknak szóló férfiprostitúció pontosan úgy működik, mint a férfiaknak szóló női: gyomorforgató munkával viszonylag sok pénzt lehet keresni, ám lelkileg könnyen belerokkan az ember. A férfiprostitúció főként az interneten van jelen, de a fiatal – többnyire román és ukrán – fiúkat például megtalálhatjuk a fővárosi Duna-korzón is. A hazai golden boyok (fiatal kitartottak) és silver daddyk (idős, gazdagabb kitartók) társadalma meglehetősen rétegzett. Hazánkban öt–hat százezer homoszexuális ember él, a családtagokat és barátokat is számítva, nagyjából 800 ezer embert érinthet a homoszexualitás.


Drogkereskedelem

A kemény drogok terjesztése veszélyes üzlet, Magyarországon általában külföldi szervezett bűnözői csoportok kezében van. Ha valaki olyan hülye, hogy ezzel kíván foglalkozni, akkor alaposan fel kell kötnie a gatyáját. Ugyanakkor hazánkban sok fiatalember úgy véli: a könnyű drogok – elsősorban marihuána – termesztése és terítése óriási üzlet, amibe szívesen belevágna. Ne tegye! Még a házibuliban átadott, egyetlen szál jointért is akár kettő–nyolc terjedő börtönt is kaphatunk.