Egy igazán jó és aktív hackerrel alapvetően két dolog történhet. Üldözik, fenyegetik, aztán esetleg lecsukják, vagy a legrosszabb forgatókönyv szerint megölik. Ennél jóval csábítóbb a másik lehetőség: meggazdagodik. Mert a jó hacker nem csak a szabotőrök, terroristák, maffiózok számára értékes humán erőforrás, hanem a másik oldalon is, ha például meg akarnak bizonyosodni róla, hogy a feltörhetetlennek hitt rendszerüket tényleg nem lehet feltörni, vagy ha mégis, akkor sokkal jobb, ha erre nem az ellenség jön rá, hanem az általuk megbízott hacker, hogy aztán gyorsan be is tömhessék a biztonsági rést.

Aki a támadás módjait ismeri, annak a védekezésben is óriási haszna van, a cégek pedig szívesebben fizetnek megelőzésre, mint kárelhárításra sokszoros összeget. Hogy milyen arányokról is beszélünk, csak egy összehasonlítás: becslések szerint 2012-ben a hackertámadások során keletkezett illegális bevétel meghaladta a drogkereskedelemből származó haszon összegét, és nem valószínű, hogy tavaly vagy idén visszafordul a trend.

Az etikus hacker kifejezés csak első hallásra paradoxon, ám ha a hackert nem a bűnöző, hanem mondjuk a kevésbé izgalmas számítógépes információbiztonsági szakember kifejezésre cseréljük, már nem is hangzik furcsán. Etikushacker-képzésen világszerte több tízezren vettek részt, itthon is többen foglalkoznak oktatással – mivel azonban a megszerzett tudást aztán éppúgy lehet bankkártya-adatok ellopására vagy akár nemzetbiztonsági veszélyt jelentő hackerkedésre használni, mint az erre készülő bűnözők elleni harcra, a Kürt Zrt. képzésénél például feltétel a szigorúbb, C típusú nemzetbiztonsági átvilágítás is. A 240 órás tanfolyam ára egyébként körülbelül kétmillió forint – a nagy bevétellel kecsegtető pozícióba csak jelentős anyagi áldozattal lehet jutni.

A fehérkalapos hackelés – így hívják a pozitív szándékkal rendszereket feltörő szakembereket – gyakorlói persze nem fehér kalapban, de nem is feltétlenül magányosan, egy gyorsan pörgő programsorokat megjelenítő monitor mögötti félhomályban töltik életüket. Mi legalábbis nem így képzeljük azokat, akik például a NAV megbízásából igyekeztek feltörni az új, online pénztárgépeket.

A tizenötödikről nézi Budapestet az egyik legmenőbb magyar hackercég főnöke

Papp Péter milliárdos forgalmú céget hagyott maga mögött, hogy felépítse saját információbiztonsági vállalkozását. A Kancellár.hu mára Magyarország információbiztonsági piacának vezetője lett – ezt pedig aligha diszkont áraikkal érték el, egy emberük napi munkájáért ugyanis 150 ezer forintot számláznak, miközben megrendelőjüket vécére sem engedik egyedül az irodájukban.

A Papp Péterrel készített interjú a Forbes márciusi számában olvasható.

(x)