Az idei jogszabályváltozások nem csak vitás helyzetek megelőzését szolgálják, hanem például a vevőnek is több időt hagynak, hogy elálljon a vásárlástól.

Sokkal egyszerűbb interneten rendelni: bármikor megtehetjük, kényelmesebb, nem kell cipelni, nyugodtan összehasonlíthatjuk a termékeket. Másrészt viszont nem tapogathatjuk meg a cuccot, csak két dimenzióban látjuk, más lehet a színe a valóságban, mint a monitoron, baj lehet a házhoz szállítással és a fizetéssel. A közép-európai országok közül feltehetően mi tudjuk a legtöbb negatívumot felsorolni, vagy legalábbis mi ódzkodunk leginkább a netes vásárlástól: a magyar internethasználóknak – a Gemius tavaly augusztusi felmérése szerint – csak a 44 százaléka látogat e-kereskedelmi oldalakat. Az arány nem tűnik rossznak, de nem csak a jelek szerint e-kereskedelem-rajongó lengyelekhez képest, hanem a csehekhez és a szlovákokhoz viszonyítva is lemaradásban vagyunk.

A ruhavásárlás témakörét vizsgálva mi is sorakoztattunk már érveket a webshopok mellett, majd ugyanolyan lelkesen felszólaltunk ellene, ám nem csak az e-kereskedelemben érdekelt cégek, hanem a jelek szerint a törvényalkotók is igyekeznek minél versenyképesebbé és biztonságosabbá tenni az e-kereskedelmet Magyarországon.

Két hét gondolkodási idő

A 45/2014. (II. 26.) számú, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló kormányrendelet több, a fogyasztót védő rendelkezést is tartalmaz. A vevőnek a korábbi 8 helyett 14 napja van, hogy elálljon a vásárlástól (ha viszont erről a honlapon nincs tájékoztatás, akkor ez az idő 12 hónappal meghosszabbodik). Ha így dönt, akkor az elállási jog gyakorlásának napjától számított 14 napon belül köteles visszajuttatni az árut az eladónak, vagyis a kézhezvételtől számított 28 nap van a teljes akcióra. A kiszállítási határidő egyébként alapértelmezetten 30 nap, de ettől az általános szerződési feltételekben (ászf) el lehet tréni.

A webshop üzemeltetője köteles egyértelműen jelezni, hogy az áruért fizetni is kell. Ez evidens – gondolhatjuk, de látszólag egyértelmű dolgokon is lehet sokáig vitatkozni, úgyhogy inkább üdvözöljük ezt a szabályt is. A vevőnek tehát a szerződési nyilatkozat megtételekor, vagyis megrendeléskor ki kell pipálnia, rá kell kattintania stb. egy fizetési kötelezettséggel járó megrendelés vagy valamilyen hasonló, egyértelmű szövegre, gombra. Ha ilyen nincs, a szerződés semmisnek számít – ám erre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni. Jó tudni, hogy az áru visszaküldésénél az eladónak csak a normál szállítási díjat kell megtérítenie, szóval nem érdemes motoros futárral áthasíttatni az országot csak azért, hogy minél előbb visszakapjuk a pénzünket. Június 13-ától már csak az e szerint elkészített ászf-et szabad alkalmazni.

Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint amennyiben az ászf-ben valami nem egyértelmű, a szerződés éppúgy semmis, mint ha nem lett volna ezért-fizetni-kell-majd gomb. Akárcsak abban az esetben, itt is csak a vevő előnyére érvényesíthető a semmisség. Ez a szabály a március 15-étől hatályba lépő ászf-ekre és az ezután létrejött ászf-módosításokra vonatkozik.

Alap, hogy csak olyan webáruházból rendelünk, ahol nem csak a megrendeléshez szükséges adatokat, hanem a cég adatait is feltüntetik. Január elsejétől az eddigieken túl a tárhelyszolgáltató nevét és elérhetőségeit is fel kell tüntetni az impresszumban.

A világhódító magyar webshop

A legjobb webshopokat soroló cikkünkbe is beválogatott, erős bolthálózattal is rendelkező Extreme Digital alapító-tulajdonosával, Várkonyi Balázzsal készített interjút a Forbes magazin.

A most harmincöt éves üzletember gimnazistaként kezdett számítógépeket árulni, az utcán tanulta a kapitalizmust, milliárdos céget épített, visszafizette hiteleit, és idén már nyolc országban lesz jelen cégével. Inspiráló történet a Forbes márciusi számában.
(x)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

A cipőkollekció, melyben kompromisszumok nélkül lehetsz szabad, egyedi és vagány

Menhelyről? Tenyésztőtől? Honnan legyen kutyád?

Penny, Penny, Penny!

További cikkeink a témában