Mi fán terem a gépkocsi-biztosítási csalás?

Cikkünkben körüljárjuk az autós biztosítási csalásokat, a hazai biztosítók gyakorlatát, és hogy mennyit lehet kapni lebukás esetén.

A csalások általában a biztosítási káreseménnyel kapcsolatos bejelentések 10-15 százalékát teszik ki. A leggyakoribb esetek a gondosan megkomponált autóbalesetek, meglévő sérülés továbbroncsolása, a megkötött szerződés időpontjának visszamódosítása korábbi időpontra, nem valós autó-javítási számlák bemutatása, valamint a jogosan járó kártérítési igény felsrófolása.

Megrendezett balesetek

A megrendezett baleseteknél sok tényezőre kell ügyelni. Például féknyomokra, kifolyt benzinre, szemtanúkra. A gyanús baleseteknél a biztosítók elsőként azt vizsgálják, hogy ismerik-e egymást személyesen a résztvevők. Ebben a Facebook is nagy segítségükre van, amelyet előszeretettel használnak is. Az autós csalások másik válfaja a lopásokhoz kapcsolódik. Ilyenkor vagy megrendezik a lopást vagy pedig titokban eladják külföldön az autót, a tulajdonos pedig bejelenti kárigényét.

Dörzsölt biztosítók

A biztosítók – azon túl, hogy egymással is együttműködve próbálják kiszűrni a már eleve gyanús szerződéskötéseket – külön szakembergárdát tartanak fenn a csalások megakadályozására. Statisztikákat vezetnek az egy főre eső kárkifizetésekről, és ha valakinek kiugróak az értékei, azt kivizsgálják. Egy anonimitásba burkolódzó autószerelő azt mondta lapunknak: „A rendőröket még át lehet verni, de a legnehezebb a biztosítótársaságok dörzsölt szakértőin kifogni, mivel ők a legapróbb hibát is kiszúrják, ha például balesetben sérült elemek kicseréléséről van szó”.

A lízinges csalás

Egy 2008-as biztosítási csalássorozatban több tucat közlekedési balesetben – amelyekben ugyan senki sem sérült meg, de az anyagi kár minden esetben jelentős volt – ugyanazok a férfiak és nők ültek az összetört autók volánjai mögött. A szélhámosok lízingelt autókon cseréltek ki karosszériaelemeket, aztán a kocsikkal karamboloztak, és benyújtották kárigényüket a biztosítónak. A kárfelvételt követően a sértetlen elemeket visszaszerelték az autókra, amelyeket tovább használtak.

Kis magyar korrupció

Előfordul, hogy a rendőrök, kárszakértők, biztosítási ügynökök is összejátszanak az elkövetőkkel. Például a szerződések vissza dátumozásában segédkezhetnek, hiszen ilyenkor a káresemény lényegében megvalósult, csak a papírokon kell kozmetikázni. Egy jelenleg is folyó büntetőeljárásban például 49 vádlott vár ítéletére. A csalók komplett kis hálózatot építettek ki. „Ismerek olyan kollégát, aki most már rács mögött ül, mert korábban hamis igazolásokat állított ki maradandó egészségkárosodásokról, amelyet megrendezett balesetekben szereztek a páciensek” – taglalja egy orvos az egészségügyben is tapasztalható visszásságokat.

Kisebb esetekben megegyezés lehet

M. Krisztián tavaly próbálta csőbe húzni a biztosítóját, mégpedig úgy, hogy a balesetet szenvedett autóját még egy kicsit megdolgozta, hogy súlyosabb sérülések keletkezzenek rajta. Nem volt elég körültekintő, ugyanis az eredeti koccanást felvette egy térfigyelő kamera. „Végül a biztosító csak arra kért, hogy vonjam vissza a kárigényemet, így eltekintettek büntetőfeljelentéstől” Ezt a gyakorlatot sok esetben alkalmazzák, mert a biztosító sem akar a hónapokig, esetleg évekig tartó büntetőeljárással bajlódni. A folytatólagosan és üzletesszerűen dolgozó elkövetőkkel szemben azonban nem ilyen engedékenyek a biztosítók, az ilyen esetek legtöbbször a bíróságon zárulnak.

A csalások büntetési tétele

Természetesen senkit nem akarunk biztosítási csalásra bíztatni. Éppen ellenkezőleg: a csalások túlnyomó többsége kiderül, úgyhogy nem érdemes trükközni. De mennyit kaphat a fülön csípett csaló? A jogtalan haszonszerzés végett kárt okozók esetében a büntetési tétel két év szabadságvesztésről indul, de ha különösen jelentős kárt okozva (500 millió forint felett) vagy bűnszövetségben, üzletszerűen követik el, akár 10 év is lehet a szankció.

Az etikettel kapcsolatban elkövetett leggyakoribb tévhit, hogy az egész koncepció idejétmúlt, és senki sem törődik a szabályok betartásával. Az etikettet azonban nem csak leendő üzleti partnerek esetében, hanem akkor is érdemes észben tartani, ha kollégáinkkal, vagy főnökünkkel ülünk egy asztalnál. Lydia Ramsey, a Manners that sell című bestseller szerzője szerint a helyes asztali etikett egy üzleti ebéd során az üzleti stratégia elengedhetetlenül fontos része! Összeszedtük a 10 leggyakoribb hibát, hogy még véletlenül se kövesd el őket többet.

1. Pontatlan vagy

Túl korán érkezni ugyanolyan hiba, mint késni, ugyanis ezzel felboríthatjuk a partnerünk naptárát. Ha 5 percnél többet késünk, akkor telefonáljunk az üzleti ebédet szervező félnek.

2. Összekevered az evőeszközöket

Egy több fogásból álló étkezéshez többféle evőeszköz tartozik. Ha nem is tudod melyik a desszertvilla, vagy melyik a fehérboros és a vörösboros pohár, akkor sem kell pánikba esni. Egy rendes teríték esetében a villák a tányértól balra, míg a kanalak és a kés jobbra helyezkednek el. Az evőeszközökkel kapcsolatban a helyes megközelítés az, ha fogásonként kívülről haladunk befelé. Ha a tányér mellett elfogytak, akkor a tányér feletti evőeszközök jönnek, fentről lefelé. A vörösboros pohár nagyobb és öblösebb, mint a fehérboros.

3. Rosszul öltözöl

Ha nincs is dress code, az íratlan szabályok szerint tanácsosabb konzervatívabb öltözéket választani, mint lazábbat. Nem szerencsés, ha egy üzleti ebéd alkalmával szeretnénk megmutatni, hogy mennyire lezserek tudunk lenni. Nyakkendő ajánlott.

4. Rosszul helyezed az evőeszközöket a tányérra

Ha letesszük a kést és a villát, akkor úgy kell őket a tányérra tenni, hogy ne érjenek az asztalhoz. Ha végeztünk az étkezéssel, akkor egymás mellé kell helyezni őket, méghozzá úgy, hogy nagyjából 5 óra irányába mutassanak.

5. Iszol

Akárki is szervezi az alkalmat – mi vagy reménybeli üzletfelünk – 2 pohár bornál többet nem ildomos fogyasztani, bár a legfrissebb trendek szerint üzlet esetében nincs helye alkoholnak az asztalnál. Az ilyen események célja az üzlet, a borgőzös fej pedig nem segít ebben. Az első korty mindig a szervező felet illeti meg, és ez az étkezés egyéb pillanataira is igaz. Mindenben követni kell a meghívó felet, és ez arra is vonatkozik, hogy ne rendeljünk alkoholt, ha a házigazda sem iszik. Ha mi szerveztük az üzleti ebédet, akkor viszont mi irányítjuk az eseményeket.

 

6. Rosszul választasz

Egyes vélemények szerint az üzleti ebéd alkalmával az étel csak formalitás, vannak olyan szakemberek, akik azt tanácsolják, hogy nem szabad éhesen érkezni az üzleti ebédre. Bonyolult fogásokat sem szabad választani, hogy még véletlenül se a homár vagy a rák szétcincálása kösse le a figyelmünket, és az olyan egyszerű ételeket is kerülni kell, mint a paradicsomos spagetti, amely könnyen összepöttyözheti az ingünket. Soha ne válasszuk a legdrágább ételt, inkább nézzük meg, hogy milyen árkategóriában választ partnerünk. Ha vendégként mi választunk először, akkor közepes árkategóriájú fogásokat válasszunk.

7. Kipakolsz

Az alapszabályok közé tartozik, hogy egyenes háttal illik ülni a széken, a könyök és a kezek nem érnek az asztalhoz. Semmilyen tárgyat – telefont, tárcát, slusszkulcsot – nem tehetünk az asztalra. Lehetőség szerint mindent adjunk le a ruhatárban, vagy helyezzünk fogasra, végszükség esetén a székünk támlájára. A vászonszalvétát nem illik Bud Spencer módjára a nyakunkba tuszkolni, a helyes eljárás, ha az ölünkbe helyezzük rögtön azután, hogy helyet foglaltunk. Étkezés végén a tányértól balra tesszük le.

8. Kínos témaválasztás

A megfelelő társalgási témák ismerete kulcsfontosságú lehet egy üzleti ebéd során. Mit kerüljünk? Az olyan kényes témák, mint a politika vagy a vallás nem ajánlott topikok. Családi ügyek, betegségek szintén. Ha meghívottak vagyunk, akkor az üzleti vonatkozású témákat ne mi hozzuk szóba, hanem várjuk meg, hogy a meghívó fél kezdjen bele. Ha a meghívó fél tesz fel valamilyen kellemetlen kérdést egy kényes témával kapcsolatban - például politika – adjunk semleges választ. Remélhetőleg az asztaltársunk nem folytatja tovább faggatásunkat.

9. Kenyértörés

A kenyér az egyik legtrükkösebb étel, amin meg lehet csúszni. Bár elegánsabbnak tűnhet, de sosem vágjuk késsel, mindig falatnyi darabokat törünk belőle. Ha villás reggelin veszünk részt, és megvajaznánk, akkor mindig csak azt a falat kenyeret kenjük meg, amelyiket megesszük, vagyis ne készítsünk szendvicset!

10. Rosszkor szólalsz meg

Egy üzleti ebéd fontos része a kommunikáció. Jó esetben esélyünk nyílik elmondani a véleményünket, meggyőzni az üzleti partnerünket a saját vagy a cégünk képességeiről. Ha beszélünk, akkor viszont nagyon fontos, hogy semmiképpen ne teli szájjal tegyük, bármennyire is hajt bennünket a tettvágy. Ha nem veszünk túl nagy falaltokat a szánkba, akkor gyorsabban tudjuk lenyelni őket, és hamarabb tudunk válaszolni. Evőeszközökkel gesztikulálni illetlenség. Ha ezeket az apróbb szabályokat betartjuk, mindenképpen jobb benyomást tehetünk potenciális üzletfeleinkre. Semmibe sem kerül, de sokat jelenthet.

Lehetsz fiatal, kellhet a pénz, de ennyire azért mégsem.

Bérszakdolgozat-írás

Pénzért elkészíteni más szakdolgozatát szerencsére egyre cikibb és megvetett tevékenységnek minősül Magyarországon. Egy átlagos szakdolgozat két hét alatt készül el, amelynek piaci díja 120–150 ezer forint a feketepiacon. Mindez azonban intenzív munkával jár: aki ilyet bevállal, gyakorlatilag két hétig ki sem teheti a lábát otthonról. A bér-szakdolgozás óriási hátránya, hogy mindehhez nagy tudásra, nyelvismeretre és kutatómunkára van szükség. Általában ismerősökön, barátokon keresztül köttetik meg az üzlet. Komoly veszélyfaktor, hogy akár évekkel később is kiderülhet a stikli, így jelentős zsarolási potenciállal kell szembenézniük azoknak, akik megrendelőként később közéleti szerepet vállalnak.


Internetes aljamunka

A Google AdWords megjelenése előtt virágoztak az internetes hirdetési csalások. Proxyszerveres, anonim IP-címről érkező bérkattintásokkal viszonylag könnyen lehetett felturbózni egy hirdetés forgalmát, ám jelenleg a Google rendszere 98 százalékban kiszűri a sötétben bujkálókat (vagy algoritmusaikat). Bár blackhat seo vonalon ma is lehet látványos növekedést elérni egy weboldal látogatottságánál (maximum fél évig), e mögött nem áll valós teljesítmény. Mi a hasonló – rossz szándékú, kétes – kategóriába tettük az összes, ún. MLM-rendszeren alapuló ügynöki munkát is. Bár ezek a cégek legálisan működnek, az ismerősök, barátok megkörnyékezésére alapozó ügynöki munkák etikai értelemben az internet legalját jelentik – és nem is lehet velük sokat keresni.


Bankrablás

Az egyik legkockázatosabb pénzkereseti mód, mert a lebukás biztosra vehető. Sokan gondolják, hogy képesek megtervezni és kivitelezni egy bankrablást, ám óva intjük őket: a végén mindenki lebukik. Ráadásul a bankok egyre fejlettebb eszközöket vetnek be a bankrablók ellen – ezek egy része ismert, más részük nem. A festékpatron, biztonsági zár, rendőrségi pánikgomb mellett léteznek olyan technikák, amelyekről a bankrablók még soha nem hallottak. Nem is beszélve arról, hogy minősített esetben tíz–tizenöt év börtönbüntetést is kaphatunk bankrablásért.


Férfiprostitúció

Bár az idősebb nőket kielégítő férfiprostituáltakról számos legenda kering, a valóságban csak kevesek vállalhatják be ezt a munkát. A vonzó külső mellett intelligenciával, jó kommunikációs készséggel és empátiával is rendelkezni kell. Nemcsak a szexcsődör, hanem a lelket ápoló pszichológus szerepét is el kell tudni játszani. Ezzel szemben a férfiaknak szóló férfiprostitúció pontosan úgy működik, mint a férfiaknak szóló női: gyomorforgató munkával viszonylag sok pénzt lehet keresni, ám lelkileg könnyen belerokkan az ember. A férfiprostitúció főként az interneten van jelen, de a fiatal – többnyire román és ukrán – fiúkat például megtalálhatjuk a fővárosi Duna-korzón is. A hazai golden boyok (fiatal kitartottak) és silver daddyk (idős, gazdagabb kitartók) társadalma meglehetősen rétegzett. Hazánkban öt–hat százezer homoszexuális ember él, a családtagokat és barátokat is számítva, nagyjából 800 ezer embert érinthet a homoszexualitás.


Drogkereskedelem

A kemény drogok terjesztése veszélyes üzlet, Magyarországon általában külföldi szervezett bűnözői csoportok kezében van. Ha valaki olyan hülye, hogy ezzel kíván foglalkozni, akkor alaposan fel kell kötnie a gatyáját. Ugyanakkor hazánkban sok fiatalember úgy véli: a könnyű drogok – elsősorban marihuána – termesztése és terítése óriási üzlet, amibe szívesen belevágna. Ne tegye! Még a házibuliban átadott, egyetlen szál jointért is akár kettő–nyolc terjedő börtönt is kaphatunk.