A csalások általában a biztosítási káreseménnyel kapcsolatos bejelentések 10-15 százalékát teszik ki. A leggyakoribb esetek a gondosan megkomponált autóbalesetek, meglévő sérülés továbbroncsolása, a megkötött szerződés időpontjának visszamódosítása korábbi időpontra, nem valós autó-javítási számlák bemutatása, valamint a jogosan járó kártérítési igény felsrófolása.

Megrendezett balesetek

A megrendezett baleseteknél sok tényezőre kell ügyelni. Például féknyomokra, kifolyt benzinre, szemtanúkra. A gyanús baleseteknél a biztosítók elsőként azt vizsgálják, hogy ismerik-e egymást személyesen a résztvevők. Ebben a Facebook is nagy segítségükre van, amelyet előszeretettel használnak is. Az autós csalások másik válfaja a lopásokhoz kapcsolódik. Ilyenkor vagy megrendezik a lopást vagy pedig titokban eladják külföldön az autót, a tulajdonos pedig bejelenti kárigényét.

Dörzsölt biztosítók

A biztosítók – azon túl, hogy egymással is együttműködve próbálják kiszűrni a már eleve gyanús szerződéskötéseket – külön szakembergárdát tartanak fenn a csalások megakadályozására. Statisztikákat vezetnek az egy főre eső kárkifizetésekről, és ha valakinek kiugróak az értékei, azt kivizsgálják. Egy anonimitásba burkolódzó autószerelő azt mondta lapunknak: „A rendőröket még át lehet verni, de a legnehezebb a biztosítótársaságok dörzsölt szakértőin kifogni, mivel ők a legapróbb hibát is kiszúrják, ha például balesetben sérült elemek kicseréléséről van szó”.

A lízinges csalás

Egy 2008-as biztosítási csalássorozatban több tucat közlekedési balesetben – amelyekben ugyan senki sem sérült meg, de az anyagi kár minden esetben jelentős volt – ugyanazok a férfiak és nők ültek az összetört autók volánjai mögött. A szélhámosok lízingelt autókon cseréltek ki karosszériaelemeket, aztán a kocsikkal karamboloztak, és benyújtották kárigényüket a biztosítónak. A kárfelvételt követően a sértetlen elemeket visszaszerelték az autókra, amelyeket tovább használtak.

Kis magyar korrupció

Előfordul, hogy a rendőrök, kárszakértők, biztosítási ügynökök is összejátszanak az elkövetőkkel. Például a szerződések vissza dátumozásában segédkezhetnek, hiszen ilyenkor a káresemény lényegében megvalósult, csak a papírokon kell kozmetikázni. Egy jelenleg is folyó büntetőeljárásban például 49 vádlott vár ítéletére. A csalók komplett kis hálózatot építettek ki. „Ismerek olyan kollégát, aki most már rács mögött ül, mert korábban hamis igazolásokat állított ki maradandó egészségkárosodásokról, amelyet megrendezett balesetekben szereztek a páciensek” – taglalja egy orvos az egészségügyben is tapasztalható visszásságokat.

Kisebb esetekben megegyezés lehet

M. Krisztián tavaly próbálta csőbe húzni a biztosítóját, mégpedig úgy, hogy a balesetet szenvedett autóját még egy kicsit megdolgozta, hogy súlyosabb sérülések keletkezzenek rajta. Nem volt elég körültekintő, ugyanis az eredeti koccanást felvette egy térfigyelő kamera. „Végül a biztosító csak arra kért, hogy vonjam vissza a kárigényemet, így eltekintettek büntetőfeljelentéstől” Ezt a gyakorlatot sok esetben alkalmazzák, mert a biztosító sem akar a hónapokig, esetleg évekig tartó büntetőeljárással bajlódni. A folytatólagosan és üzletesszerűen dolgozó elkövetőkkel szemben azonban nem ilyen engedékenyek a biztosítók, az ilyen esetek legtöbbször a bíróságon zárulnak.

A csalások büntetési tétele

Természetesen senkit nem akarunk biztosítási csalásra bíztatni. Éppen ellenkezőleg: a csalások túlnyomó többsége kiderül, úgyhogy nem érdemes trükközni. De mennyit kaphat a fülön csípett csaló? A jogtalan haszonszerzés végett kárt okozók esetében a büntetési tétel két év szabadságvesztésről indul, de ha különösen jelentős kárt okozva (500 millió forint felett) vagy bűnszövetségben, üzletszerűen követik el, akár 10 év is lehet a szankció.