Mit tehetsz a munkahelyi támadások ellen?

A mobbing sajátossága, hogy a folyamat előrehaladtával egyre nehezebb kezelni a helyzetet. A pokolból sokszor egyetlen kiút a felmondás. Jobb megelőzni a bajt.

Előző cikkünkben tisztáztuk a mobbing fogalmát, amely a munkahelyi gyakorlatban etikátlan viselkedést, szélsőséges, agresszív kommunikációt jelent, amely kisebb csoportok, de jellemzően leginkább egyetlen személy (mobbingáldozat) ellen irányul. Bár a munkahelyi pszichoterror nagyon gyakori jelenség, a vállalatok, a társadalom, sőt a szakmai szervezetek is sokszor szemet hunynak a jelenség felett, a törvényi szabályozás pedig nem biztosít megfelelő védelmet.

Mielőtt a mobbing gyakorlati kezelésére térnénk, fontos kiemelni, hogy a szakemberek a megoldási stratégiák kidolgozása helyett többnyire a jelenséget kiváltó okok feltárásával és megértésével, valamint a megelőzéssel foglalkoznak. Ennek oka, hogy a mobbing nagyon komplex és rendkívül nehezen kezelhető jelenség, így a mobbingellenes erőfeszítések elsősorban arra irányulnak, hogy a pszichoterror ki se alakulhasson az adott munkahelyen. Az egyéni szintű beavatkozási javaslatok, a mobbing áldozatainak szóló megoldási stratégiák pedig azért hiányosak, mert a pszichoterror egyik mellékhatása éppen az, hogy az áldozat elbizonytalanodik önmagában, és nem tud önérvényesítő módon fellépni a támadóival szemben.

A mobbingnak több szakasza van, és az egyes stádiumok más-más beavatkozást tesznek lehetővé. Egyéni szinten gyakorlatilag a pszichoterror kialakulásának elején van lehetőség a beavatkozásra, ahogy a helyzet súlyosbodik, úgy nő a vállalat felelőssége a kérdés megoldásában, és úgy válik a mobbingáldozat egyre védtelenebbé és tehetetlenebbé. Az áldozatok bár nem tudják megoldani a helyzetet, magukért azért tehetnek: még idejében felmondhatnak, bírósághoz fordulhatnak, vagy pszichológus, tanácsadó segítségét kérhetik a történtek feldolgozásához.

A mobbing szakaszai

  • 1. A konfliktus kialakulása: minden egy munkahelyi konfliktussal kezdődik. A konfliktus elmérgesedését még maguk a résztvevők is megállíthatják, nyílt, őszinte beszélgetéssel, vagy a vezető bevonásával. Ebben a szakaszban kiemelt szerepe van az asszertivitásnak (önérvényesítő magatartás) és a megfelelő konfliktuskezelési stratégiáknak. Az egyénnek ebben a szakaszban még lehetősége van megvédeni magát.
  • 2. A második szakaszban az ellenségeskedés állandósul, a konfliktus kiterjed, és fokozatosan kialakul a pszichoterror. A mobbing kialakulásáért általában nem az agresszort, hanem magát az áldozatot okolják, és összeférhetetlenségre hivatkozva stigmatizálják. Az érintett teljesítménye hanyatlásnak indul, pszichológiai, fizikai állapota romlik, az önbecsülése csökken, a munkahelyi csoportból kiszorul, szociális hálója lassan széthullik. A kollégák eltávolodnak az illetőtől és passzív vagy aktív támogatójává válnak a mobbingnak. Ebben a szakaszban az egyének általában már nem tudják megállítani a folyamatot, de a szakszerű vezetői beavatkozás, vagy külső szakértő (pszichológus, coach, mediátor) bevonása még segíthet.
  • 3. A harmadik fázisban a vezetésnek valamilyen módon már muszáj beavatkoznia. Sajnos sokszor az agresszor felelősségre vonása helyett, a törvényes eljárást kikerülve, az áldozatot igyekeznek eltávolítani a munkacsoportból. Az áldozat ekkorra már pszichésen és fizikailag is rossz állapotban van, és többnyire betegállományba vonul.
  • 4. A negyedik szakasz a végső stádium. A munkavállalót elbocsátják, vagy a felmondás mellett dönt, rosszabb esetben tartósan munkaképtelenné válik, és kiesik a munkaerőpiacról. Ilyenkor a veszteségek az egyén számára már óriásira nőnek, a vállalat veszteségei pedig számszerűsíthetőek. A helyzetet kezelni már nem lehet, csak szakszerű segítséggel feldolgozni.

Teljes védelem nincs, de tehetsz magadért

Bárki válhat áldozattá, a pszichoterror okát nem az áldozat személyiségében kell keresni. Többnyire az elégtelen szervezeti felépítés, a gyenge konfliktusmenedzsment, a kiélezett verseny és a munkanélküliségtől való félelem generálják a mobbingot. Egyéni szinten viszont vannak olyan személyiség jellemzők, amelyek hajlamosítanak az áldozat szerepére. Az asszertivitás, a megfelelő önérvényesítés és a magabiztosság nem jelentenek tökéletes védelmet, de csökkentik az áldozattá válás esélyét.

A határozott, magabiztos fellépés elengedhetetlen, az agresszorok ugyanis éppen az alárendelődő viselkedéstől bátorodnak fel, és lendülnek támadásba. A testbeszéded nagyon is árulkodik rólad, érdemes ennek a területnek a fejlesztésével tudatosan foglalkozni. Figyelned kell az egyenes testtartásra, a nyílt tekintetre, a megfelelő hangerőre, hanglejtésre és a mimikára is. Ebből a videóból kiderül, hogyan függ össze a testbeszéd a hatalommal és a magabiztossággal:

Áldozat típus vagy?

Nagyobb eséllyel válhatsz áldozattá, ha az alábbi tulajdonságok jellemzőek rád:
Érzékenység, rossz stressztűrés, alárendelődésre, beletörődésre való hajlam, negatív önkép, alacsony önbecsülés, passzivitás, kudarckerülés, bizonytalanság, elégtelen érzelemkontroll, konfliktuskerülés.

Az asszertivitás és az érzelemkontroll mindig jól jön

Az érzelmek kontrollálása, megfelelő kifejezése nem könnyű feladat, de tanulható. A túlérzékenység, a sértődékenység, a mimózaság vagy a túlzott lobbanékonyság, az idegeskedés, a gyenge stressztűrés növeli az áldozattá válás kockázatát.

Statisztika alig van, de a számok riasztóak

Egy felmérés szerint 2004-ben az Európai Unió területén mintegy húszmillió eurós kárt okozott a mobbing, és 48 ezer ember vetett véget életének munkahelyi pszichoterror miatt. A legtöbb eset ráadásul feltáratlan marad, így a statisztikákban sem szerepel.

Az érzelmek nyílt kifejezése ebben az esetben valóban a gyengeség, a sebezhetőség jelének számít. Ha van pókerarcod, azt viszont vedd fel nyugodtan, mert elbizonytalanítja a támadókat. Az érzelemkontroll mellett érdemes konfliktuskezelési stratégiákat elsajátítani és tudatosan megelőzni a nézeteltérések elmérgesedését.

Sok mobbingáldozat küzd azzal, hogy nem tud nemet mondani. Az asszertivitás lényege, hogy úgy érvényesíted a jogaidat, hogy közben nem sérted meg másokét. Fontos, hogy vissza tudd utasítani, ha valaki jogtalan kérésekkel fordul hozzád. Amíg nem tanulsz meg határozottan nemet mondani, számíts rá, hogy kihasználnak, a kelleténél több munkát aggatnak a nyakadba, vagy számodra kellemetlen feladatokat bíznak rád.

A legelején még megállíthatod

Munkahelyi nézeteltérésnél érdemes minél előbb nyílttá tenni a konfliktust, és megpróbálni tisztázni a dolgokat. Beszélj nyíltan, de ne mutasd a gyengeség jeleit, légy határozott és tárgyilagos. Ha többen is ellened vannak, lehetőleg egyesével beszélj a kollégáiddal. Jól jöhet, ha szövetségeseket keresel, és megpróbálsz néhány embert magad mellé állítani. Hatékony eszköz lehet még a kizökkentés, a humor is: ha inzultálnak, igyekezz tudatosan valami nagyon meglepő, nem várt módon reagálni. Ez csak akkor fog működni, ha kellő magabiztossággal tudsz visszavágni.

A konfliktuskezelési technikák, trükkök, csak alkalmi konfliktushelyzetben, a mobbing kialakulásának kezdeti szakaszában működnek, ha már hat hónapja, heti rendszerességgel érnek támadások, már pszichoterrorral állsz szemben, amit egyedül nem tudsz megállítani. A legfontosabb, hogy ha felismerted a mobbingot, ne magadat hibáztasd, mert ezzel csak tovább rontod a dolgokat. Újra fel kell építened az önbizalmadat, mert ez az, ami lassan, de biztosan csökken a folyamat során. Menj el tanulni, válassz olyan hobbit, amiben sikereid vannak, keress támogató közeget, befogadó közösséget, ahol újra magadra találhatsz. A legapróbb sikerélményeket is vedd észre! Fontos, hogy vezesd le a stresszt, sportolj, relaxálj. Ez nem oldja meg a munkahelyi problémát, de mérsékelheti a benned keletkezett károkat.

Nem minden konfliktusból lesz mobbing

Konfliktus minden munkahelyen kialakul, ez a csoportdinamika természetes velejárója. A konfliktus azonban két egyenrangú fél között következik be, míg mobbing esetén valaki elnyomott, alárendelt helyzetbe kerül. A rendszeres támadások során az elszenvedő egyre gyengül, a nyomás pedig egyre nő, így az egyenrangúság kérdése már fel sem merül, a hatalmi viszonyok eltolódnak.

Ha az életed már pokollá vált

Ha úgy érzed, pszichoterror áldozata vagy, és a konfliktus már annyira elmérgesedett, hogy egyedül nem boldogulsz, kérheted a hr-es vagy a vezetőd segítségét, néhány multinacionális cégnél lehetőség van ombudsmanhoz is fordulni. Mielőtt felsőbb szintre viszed az ügyet, igyekezz minél konkrétabban összegyűjteni a téged ért inzultusokat. A beszámolód legyen tárgyilagos és nagy érzelmektől mentes, szorítkozz a tényekre. Véletlenül se kelts olyan benyomást, mint aki árulkodik, mert nagyon rosszul veszi ki magát.

Ha vannak szövetségeseid, szemtanúid, sokkal könnyebb dolgod lesz, de számíts rá, hogy ilyen ügyekre nagyon nehéz megnyerni bárkit is. Mindenki az állását félti és senki nem akar bajba kerülni. Készülj fel rá, hogy nagyon kellemetlen lesz a folyamat, és semmi nem garantálja, hogy az agresszort valóban felelősségre vonják. Sajnos van olyan durva helyzet, amikor a legjobb tanács, amivel szolgálhatunk, hogy mentsd a bőröd, mert semmilyen munka, pozíció, fizetés nem ér annyit, hogy tönkremenj. Akár a küzdelem, akár a felmondás mellett döntesz, érdemes pszichológus vagy tanácsadó segítségét igénybe venned, hogy feldolgozd a történteket.

A jogszabály nem sokat ér

Magyarországon a munkahelyi pszichoterror még mindig tabunak számít, nem alakult ki a megelőzéséhez és kezeléséhez szükséges kultúra, hiányoznak a szakosodott intézménye és szakemberek, nincs megfelelő tájékoztatás, társadalmi felelősség, és hiányos a törvényi szabályozás is. A munkavállalónak joga van a fizikai és pszichikai egészségét nem veszélyeztető munkahelyhez, ez Európa több államában már a munkavédelmi törvény részét képezi. Magyarországon a munkavédelmi törvényen kívül az egyenlő bánásmód követelményéről szóló 2003. évi CXXV. törvény tartalmaz a munkahelyi mobbinggal kapcsolatos meghatározásokat. A jogszabály definiálja a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, valamint a megtorlás fogalmát, de a pszichoterror számos esetét nem fedi le. A jelenlegi szabályozás nem nyújt megfelelő védelmet a munkavállalók számára.

Az agresszor gyenge, segítségre szoruló ember

Nem csak az áldozat, de az agresszor is segítségre szorul. Az agresszív, másokat elnyomó, hatalmaskodó emberek félnek és bizonytalanok magukban, ezt kompenzálják bicskanyitogató viselkedésükkel. Az áldozatra jellemző passzivitás és a bántalmazó által képviselt agresszió két véglet, a kiváltó okok viszont sokszor hasonlóak. Ez azonban senkit nem ment fel a felelősség alól.

Aki mobbing áldozata, az hajlamos az üldözőit démonizálni. Ilyenkor az áldozatban torzult kép alakul ki, ami sokszor teljesen elszakad a valóságtól. Segíthet helyre billenteni az egyensúlyt, ha a támadó(i)dra esendő, gyenge emberként tekintesz.

A bossing a legdurvább

A bossing a mobbing egyik speciális formája, amikor egy vezető zaklat egy, a hierarchiában alatta elhelyezkedő alkalmazottat. A bossing általában akkor jelentkezik, ha egy, a vezetésre alkalmatlan, frusztrált, hatalmaskodó, agresszív ember kerül vezető pozícióba, aki korábbi sérelmeit akarja megtorolni, vagy hatalmával kisebbségi komplexusát próbálja kompenzálni. Az üvöltözés, a fenyegetőzés, a kritizálás, a bűnbakképzés és a szexuális zaklatás mind a repertoár része. A szakemberek szerint az áldozatra nézve a bossingnak vannak a legsúlyosabb következményei.

Hol marad az egyéni felelősség?

Bár a szakértők egyetértenek abban, hogy a mobbing kialakulásáért elsősorban a vállalatok a felelősek, és egy jól szervezett, humánus munkahelyen, kompetens vezetőséggel fel sem merül a pszichoterror lehetősége, mégsem lehet elmenni az egyéni felelősség mellett. A mobbing folyamatnak mindig van egy vezetője, aki az agresszor szerepében tetszeleg. Hiába a munkanélküliségtől való félelem, a stressz, a feszült munkahelyi légkör vagy az elszenvedett sérelmek, az agresszor felnőtt ember, aki felelős azért, ahogyan másokkal bánik.

De sokszor az agresszornak olyan követői is akadnak, akik bár nem értenek egyet a bántalmazóval, esetleg lelkiismeret-furdalást éreznek, mégis részt vesznek a mobbingban, vagy egyszerűen csak nem tesznek semmit. A követők sokszor ugyanúgy félnek attól, hogy áldozattá válnak, vagy azt gondolják, hogy a hallgatásnak nincs ára, ezért nem vállalják a szembefordulást. Pedig az elején még egyetlen bátor kolléga vagy vezető is meg tudja állítani a folyamatot. A mobbing nem csak a cég, az áldozat, vagy a vezetőség problémája, hanem a munkatársaké is. Lehet, hogy ma végig nézed, hogy tönkretesznek valakit, és legközelebb te következel.

(A szerző a SudArt Coaching trénere. Fotó: Europress/Getty)

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon