Mi a közös a buszsofőrökben, a vasutasokban és a reptéri dolgozókban? Ha sztrájkolnak, azzal el is érnek valamit, mert több tízezer ember életét keserítik meg a munkabeszüntetéssel töltött órák. De mit tegyen egy szürke irodai aktakukac, ha valamit el akar érni a vezetőséggel szemben? Hogyan sztrájkoljunk okosan?

Mivel az Alaptörvényünk is elismeri a sztrájkhoz való jogot, ezért ahhoz a pénztáros Micikétől kezdve a takarékszövetkezet regionális igazgatójáig alapvetően mindenkinek joga van, ez viszont nem teremt kötelezettséget sem a részvételre, sem pedig a sztrájktól való tartózkodásra, mivel a résztvevők önként dönthetik el, hogy csatlakoznak-e vagy sem. Nem gondoljuk azonban azt, hogy a szokásos reggeli kávézgatás során felmerülő elégedetlenség hirtelen sztrájkba torkollhat, mivel a felmerülő vitás kérdésben – ami bármi lehet, a munkabér-emeléstől kezdve a sanyargató munkakörülményeken át a pocsék menzáig – először egyeztetést kell tartani és ha ez hét napon keresztül nem vezet eredményre, akkor lehet a munkabeszüntetéshez folyamodni. Ennek elmaradása miatt volt például jogellenes az MTVA munkatársának tavalyi emlékezetes éhségsztrájkja. Bár a törvény lehetővé teszi, hogy az egyeztetés alatt is tarthassanak figyelmeztető sztrájkot – vagyis, a kávészünet meghosszabbítható.

Fontos a sztrájkot olyan időszakra időzíteni, amikor a munkáltató húsba vágóan megérzi a szorgos kezek hiányát és nem pedig a nyári uborkaszezonra, amikor egyébként is csak pasziánszoznának a dolgozók. Lényeges kérdés a „hogyan” is, az egyszerű munkabeszüntetés már önmagában sztrájknak számít, az exhibicionistábbak csinálhatnak transzparenseket, rendezhetnek ülő-, fekvő- vagy fejen álló sztrájkot, míg a kifejezetten önsanyargatók bevethetik az éhségsztrájk intézményét. A sztrájk során a benne részt vevő munkavállalókat bér nem illeti meg, érdemes ezért minél előbb megállapodásra jutni.

A sztrájk hatékonysága és érdekérvényesítő ereje nagy mértékben függ az adott szakma nélkülözhetetlenségétől. Ezzel persze nem arra akarunk utalni, hogy egy állami hivatalnok ebből a szempontból kevésbé lenne fontos, mint egy kukásautó sofőrje, azonban, ha utóbbi nem dolgozik, egy idő után belefulladunk a szemétbe, míg előbbi munkabeszüntetése esetén maximum pár nappal később tolja odébb azt az aktát, amivel egyébként is hetekig szöszmötöl.

A sztrájkot nem az egyes munkavállalók, hanem az érdekeiket képviselő szervezetek, elsősorban a szakszervezet kezdeményezhet. Jogellenes a sztrájk, ha a célja az Alaptörvénybe ütközik, például az államforma megváltoztatása, továbbá ha az adott munkáltatónál kollektív szerződés van és a vitatott kérdést rendezte, vagy olyan egyedi munkáltatói intézkedéssel, vagy mulasztással szemben, amelynek megváltoztatására vonatkozó döntés bírósági hatáskörbe tartozik, mint pl. egy kedves dolgozó kirúgása.

Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez – például a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél -, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az ne gátolja a még elégséges szolgáltatás teljesítését. Ennek mértékét és feltételeit az egyeztetésen kell meghatározniuk a feleknek. Ha ez nem sikerül – és általában nem sikerül – akkor munkaügyi bíróság elé vihető az ügy, ha egyáltalán tud dönteni a bíróság erről a kényes kérdésről, bírói döntés hiányában a sztrájk nem tartható meg. A munkáltató igyekszik az elégséges szolgáltatást úgy meghatározni, hogy az minél inkább megközelítse a rendes működés mértékét, a munkavállalónak viszont az az érdeke, hogy az elégséges szolgáltatást minél alacsonyabban határozza meg. Az eddigi sztrájkok során is azt tapasztaltuk, hogy minél többen maradnak szolgáltatás nélkül, annál kedvezőbb döntés születhet a munkavállalókra nézve (lásd. BKV-sztrájk).
Sajnos semmilyen körülmények között nincs helye sztrájknak az igazságszolgáltatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi, rendészeti szerveknél és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál.

És mi történik a utána? Elvileg a sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének, amiatt a dolgozóval szemben hátrányos intézkedés nem tehető, persze a munkáltató és a munkát megtagadó dolgozó között feltehetően nem lesz olyan felhőtlen a viszony, mint előtte, ezért esélyes, hogy találnak okot a kirúgásukra. A jogellenesen részt vevőkkel szemben pedig akár rendkívüli felmondás is alkalmazható.

KIs sztrájk-töri

Az ókori Egyiptomban sem volt az élet játék és mese. Az első dokumentált sztrájkra ott került sor, mert a munkások se ruhát, sem élelmet nem kaptak a téli hónapok alatt.

Magyarország történetében a legelső sztrájkokat az ötvösök szervezték Besztercebányán 1515-ben, Kolozsvárott pedig 1573-ban és 1576-ban. Ez utóbbiaknak a fennmaradt iratok szerint egy per volt az előzménye: a szász ötvösök céhe korlátozni akarta a magyar mesterek jogait, akik emiatt kétszer is beszüntették a munkavégzést.

Az első, nagy nyilvánosságot kapott munkabeszüntetés, a kommunista rendszer első sztrájkja 1988-ban volt. Megközelítőleg 500 mecseki szénbányász közel húszórás munkabeszüntetéssel adott nyomatékot annak a követelésének, hogy állítsák vissza a személyi jövedelemadó bevezetése miatt jelentősen lecsökkent hűségjutalmuk eredeti értékét.

A tömegközlekedési vállalatok leghosszabb sztrájkja nemrég volt. Kanada fővárosában 2009 januárjában 52 napon keresztül nem jártak a buszok.

A legrövidebb sztrájk pedig mindössze két percig tartott, szolidaritásképp álltak a vonatok, és együtt éreztek a palesztin emberekkel a Gázai övezetben kialakult helyzet miatt, majd mentek tovább menetrend szerint.

Parfümök 30-40% kedvezménnyel! Te drágán veszed még, vagy már ismered a Parfümcentert? (X)