Ne csak fenyegetőzz a sztrájkkal, tedd is meg!

Mi a közös a buszsofőrökben, a vasutasokban és a reptéri dolgozókban? Ha sztrájkolnak, azzal el is érnek valamit, mert több tízezer ember életét keserítik meg a munkabeszüntetéssel töltött órák. De mit tegyen egy szürke irodai aktakukac, ha valamit el akar érni a vezetőséggel szemben? Hogyan sztrájkoljunk okosan?

Mivel az Alaptörvényünk is elismeri a sztrájkhoz való jogot, ezért ahhoz a pénztáros Micikétől kezdve a takarékszövetkezet regionális igazgatójáig alapvetően mindenkinek joga van, ez viszont nem teremt kötelezettséget sem a részvételre, sem pedig a sztrájktól való tartózkodásra, mivel a résztvevők önként dönthetik el, hogy csatlakoznak-e vagy sem. Nem gondoljuk azonban azt, hogy a szokásos reggeli kávézgatás során felmerülő elégedetlenség hirtelen sztrájkba torkollhat, mivel a felmerülő vitás kérdésben – ami bármi lehet, a munkabér-emeléstől kezdve a sanyargató munkakörülményeken át a pocsék menzáig – először egyeztetést kell tartani és ha ez hét napon keresztül nem vezet eredményre, akkor lehet a munkabeszüntetéshez folyamodni. Ennek elmaradása miatt volt például jogellenes az MTVA munkatársának tavalyi emlékezetes éhségsztrájkja. Bár a törvény lehetővé teszi, hogy az egyeztetés alatt is tarthassanak figyelmeztető sztrájkot – vagyis, a kávészünet meghosszabbítható.

Fontos a sztrájkot olyan időszakra időzíteni, amikor a munkáltató húsba vágóan megérzi a szorgos kezek hiányát és nem pedig a nyári uborkaszezonra, amikor egyébként is csak pasziánszoznának a dolgozók. Lényeges kérdés a „hogyan” is, az egyszerű munkabeszüntetés már önmagában sztrájknak számít, az exhibicionistábbak csinálhatnak transzparenseket, rendezhetnek ülő-, fekvő- vagy fejen álló sztrájkot, míg a kifejezetten önsanyargatók bevethetik az éhségsztrájk intézményét. A sztrájk során a benne részt vevő munkavállalókat bér nem illeti meg, érdemes ezért minél előbb megállapodásra jutni.

A sztrájk hatékonysága és érdekérvényesítő ereje nagy mértékben függ az adott szakma nélkülözhetetlenségétől. Ezzel persze nem arra akarunk utalni, hogy egy állami hivatalnok ebből a szempontból kevésbé lenne fontos, mint egy kukásautó sofőrje, azonban, ha utóbbi nem dolgozik, egy idő után belefulladunk a szemétbe, míg előbbi munkabeszüntetése esetén maximum pár nappal később tolja odébb azt az aktát, amivel egyébként is hetekig szöszmötöl.

A sztrájkot nem az egyes munkavállalók, hanem az érdekeiket képviselő szervezetek, elsősorban a szakszervezet kezdeményezhet. Jogellenes a sztrájk, ha a célja az Alaptörvénybe ütközik, például az államforma megváltoztatása, továbbá ha az adott munkáltatónál kollektív szerződés van és a vitatott kérdést rendezte, vagy olyan egyedi munkáltatói intézkedéssel, vagy mulasztással szemben, amelynek megváltoztatására vonatkozó döntés bírósági hatáskörbe tartozik, mint pl. egy kedves dolgozó kirúgása.

Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez - például a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél -, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az ne gátolja a még elégséges szolgáltatás teljesítését. Ennek mértékét és feltételeit az egyeztetésen kell meghatározniuk a feleknek. Ha ez nem sikerül – és általában nem sikerül – akkor munkaügyi bíróság elé vihető az ügy, ha egyáltalán tud dönteni a bíróság erről a kényes kérdésről, bírói döntés hiányában a sztrájk nem tartható meg. A munkáltató igyekszik az elégséges szolgáltatást úgy meghatározni, hogy az minél inkább megközelítse a rendes működés mértékét, a munkavállalónak viszont az az érdeke, hogy az elégséges szolgáltatást minél alacsonyabban határozza meg. Az eddigi sztrájkok során is azt tapasztaltuk, hogy minél többen maradnak szolgáltatás nélkül, annál kedvezőbb döntés születhet a munkavállalókra nézve (lásd. BKV-sztrájk).
Sajnos semmilyen körülmények között nincs helye sztrájknak az igazságszolgáltatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi, rendészeti szerveknél és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál.

És mi történik a utána? Elvileg a sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének, amiatt a dolgozóval szemben hátrányos intézkedés nem tehető, persze a munkáltató és a munkát megtagadó dolgozó között feltehetően nem lesz olyan felhőtlen a viszony, mint előtte, ezért esélyes, hogy találnak okot a kirúgásukra. A jogellenesen részt vevőkkel szemben pedig akár rendkívüli felmondás is alkalmazható.

KIs sztrájk-töri

Az ókori Egyiptomban sem volt az élet játék és mese. Az első dokumentált sztrájkra ott került sor, mert a munkások se ruhát, sem élelmet nem kaptak a téli hónapok alatt.

Magyarország történetében a legelső sztrájkokat az ötvösök szervezték Besztercebányán 1515-ben, Kolozsvárott pedig 1573-ban és 1576-ban. Ez utóbbiaknak a fennmaradt iratok szerint egy per volt az előzménye: a szász ötvösök céhe korlátozni akarta a magyar mesterek jogait, akik emiatt kétszer is beszüntették a munkavégzést.

Az első, nagy nyilvánosságot kapott munkabeszüntetés, a kommunista rendszer első sztrájkja 1988-ban volt. Megközelítőleg 500 mecseki szénbányász közel húszórás munkabeszüntetéssel adott nyomatékot annak a követelésének, hogy állítsák vissza a személyi jövedelemadó bevezetése miatt jelentősen lecsökkent hűségjutalmuk eredeti értékét.

A tömegközlekedési vállalatok leghosszabb sztrájkja nemrég volt. Kanada fővárosában 2009 januárjában 52 napon keresztül nem jártak a buszok.

A legrövidebb sztrájk pedig mindössze két percig tartott, szolidaritásképp álltak a vonatok, és együtt éreztek a palesztin emberekkel a Gázai övezetben kialakult helyzet miatt, majd mentek tovább menetrend szerint.

Az etikettel kapcsolatban elkövetett leggyakoribb tévhit, hogy az egész koncepció idejétmúlt, és senki sem törődik a szabályok betartásával. Az etikettet azonban nem csak leendő üzleti partnerek esetében, hanem akkor is érdemes észben tartani, ha kollégáinkkal, vagy főnökünkkel ülünk egy asztalnál. Lydia Ramsey, a Manners that sell című bestseller szerzője szerint a helyes asztali etikett egy üzleti ebéd során az üzleti stratégia elengedhetetlenül fontos része! Összeszedtük a 10 leggyakoribb hibát, hogy még véletlenül se kövesd el őket többet.

1. Pontatlan vagy

Túl korán érkezni ugyanolyan hiba, mint késni, ugyanis ezzel felboríthatjuk a partnerünk naptárát. Ha 5 percnél többet késünk, akkor telefonáljunk az üzleti ebédet szervező félnek.

2. Összekevered az evőeszközöket

Egy több fogásból álló étkezéshez többféle evőeszköz tartozik. Ha nem is tudod melyik a desszertvilla, vagy melyik a fehérboros és a vörösboros pohár, akkor sem kell pánikba esni. Egy rendes teríték esetében a villák a tányértól balra, míg a kanalak és a kés jobbra helyezkednek el. Az evőeszközökkel kapcsolatban a helyes megközelítés az, ha fogásonként kívülről haladunk befelé. Ha a tányér mellett elfogytak, akkor a tányér feletti evőeszközök jönnek, fentről lefelé. A vörösboros pohár nagyobb és öblösebb, mint a fehérboros.

3. Rosszul öltözöl

Ha nincs is dress code, az íratlan szabályok szerint tanácsosabb konzervatívabb öltözéket választani, mint lazábbat. Nem szerencsés, ha egy üzleti ebéd alkalmával szeretnénk megmutatni, hogy mennyire lezserek tudunk lenni. Nyakkendő ajánlott.

4. Rosszul helyezed az evőeszközöket a tányérra

Ha letesszük a kést és a villát, akkor úgy kell őket a tányérra tenni, hogy ne érjenek az asztalhoz. Ha végeztünk az étkezéssel, akkor egymás mellé kell helyezni őket, méghozzá úgy, hogy nagyjából 5 óra irányába mutassanak.

5. Iszol

Akárki is szervezi az alkalmat – mi vagy reménybeli üzletfelünk – 2 pohár bornál többet nem ildomos fogyasztani, bár a legfrissebb trendek szerint üzlet esetében nincs helye alkoholnak az asztalnál. Az ilyen események célja az üzlet, a borgőzös fej pedig nem segít ebben. Az első korty mindig a szervező felet illeti meg, és ez az étkezés egyéb pillanataira is igaz. Mindenben követni kell a meghívó felet, és ez arra is vonatkozik, hogy ne rendeljünk alkoholt, ha a házigazda sem iszik. Ha mi szerveztük az üzleti ebédet, akkor viszont mi irányítjuk az eseményeket.

 

6. Rosszul választasz

Egyes vélemények szerint az üzleti ebéd alkalmával az étel csak formalitás, vannak olyan szakemberek, akik azt tanácsolják, hogy nem szabad éhesen érkezni az üzleti ebédre. Bonyolult fogásokat sem szabad választani, hogy még véletlenül se a homár vagy a rák szétcincálása kösse le a figyelmünket, és az olyan egyszerű ételeket is kerülni kell, mint a paradicsomos spagetti, amely könnyen összepöttyözheti az ingünket. Soha ne válasszuk a legdrágább ételt, inkább nézzük meg, hogy milyen árkategóriában választ partnerünk. Ha vendégként mi választunk először, akkor közepes árkategóriájú fogásokat válasszunk.

7. Kipakolsz

Az alapszabályok közé tartozik, hogy egyenes háttal illik ülni a széken, a könyök és a kezek nem érnek az asztalhoz. Semmilyen tárgyat – telefont, tárcát, slusszkulcsot – nem tehetünk az asztalra. Lehetőség szerint mindent adjunk le a ruhatárban, vagy helyezzünk fogasra, végszükség esetén a székünk támlájára. A vászonszalvétát nem illik Bud Spencer módjára a nyakunkba tuszkolni, a helyes eljárás, ha az ölünkbe helyezzük rögtön azután, hogy helyet foglaltunk. Étkezés végén a tányértól balra tesszük le.

8. Kínos témaválasztás

A megfelelő társalgási témák ismerete kulcsfontosságú lehet egy üzleti ebéd során. Mit kerüljünk? Az olyan kényes témák, mint a politika vagy a vallás nem ajánlott topikok. Családi ügyek, betegségek szintén. Ha meghívottak vagyunk, akkor az üzleti vonatkozású témákat ne mi hozzuk szóba, hanem várjuk meg, hogy a meghívó fél kezdjen bele. Ha a meghívó fél tesz fel valamilyen kellemetlen kérdést egy kényes témával kapcsolatban - például politika – adjunk semleges választ. Remélhetőleg az asztaltársunk nem folytatja tovább faggatásunkat.

9. Kenyértörés

A kenyér az egyik legtrükkösebb étel, amin meg lehet csúszni. Bár elegánsabbnak tűnhet, de sosem vágjuk késsel, mindig falatnyi darabokat törünk belőle. Ha villás reggelin veszünk részt, és megvajaznánk, akkor mindig csak azt a falat kenyeret kenjük meg, amelyiket megesszük, vagyis ne készítsünk szendvicset!

10. Rosszkor szólalsz meg

Egy üzleti ebéd fontos része a kommunikáció. Jó esetben esélyünk nyílik elmondani a véleményünket, meggyőzni az üzleti partnerünket a saját vagy a cégünk képességeiről. Ha beszélünk, akkor viszont nagyon fontos, hogy semmiképpen ne teli szájjal tegyük, bármennyire is hajt bennünket a tettvágy. Ha nem veszünk túl nagy falaltokat a szánkba, akkor gyorsabban tudjuk lenyelni őket, és hamarabb tudunk válaszolni. Evőeszközökkel gesztikulálni illetlenség. Ha ezeket az apróbb szabályokat betartjuk, mindenképpen jobb benyomást tehetünk potenciális üzletfeleinkre. Semmibe sem kerül, de sokat jelenthet.

Lehetsz fiatal, kellhet a pénz, de ennyire azért mégsem.

Bérszakdolgozat-írás

Pénzért elkészíteni más szakdolgozatát szerencsére egyre cikibb és megvetett tevékenységnek minősül Magyarországon. Egy átlagos szakdolgozat két hét alatt készül el, amelynek piaci díja 120–150 ezer forint a feketepiacon. Mindez azonban intenzív munkával jár: aki ilyet bevállal, gyakorlatilag két hétig ki sem teheti a lábát otthonról. A bér-szakdolgozás óriási hátránya, hogy mindehhez nagy tudásra, nyelvismeretre és kutatómunkára van szükség. Általában ismerősökön, barátokon keresztül köttetik meg az üzlet. Komoly veszélyfaktor, hogy akár évekkel később is kiderülhet a stikli, így jelentős zsarolási potenciállal kell szembenézniük azoknak, akik megrendelőként később közéleti szerepet vállalnak.


Internetes aljamunka

A Google AdWords megjelenése előtt virágoztak az internetes hirdetési csalások. Proxyszerveres, anonim IP-címről érkező bérkattintásokkal viszonylag könnyen lehetett felturbózni egy hirdetés forgalmát, ám jelenleg a Google rendszere 98 százalékban kiszűri a sötétben bujkálókat (vagy algoritmusaikat). Bár blackhat seo vonalon ma is lehet látványos növekedést elérni egy weboldal látogatottságánál (maximum fél évig), e mögött nem áll valós teljesítmény. Mi a hasonló – rossz szándékú, kétes – kategóriába tettük az összes, ún. MLM-rendszeren alapuló ügynöki munkát is. Bár ezek a cégek legálisan működnek, az ismerősök, barátok megkörnyékezésére alapozó ügynöki munkák etikai értelemben az internet legalját jelentik – és nem is lehet velük sokat keresni.


Bankrablás

Az egyik legkockázatosabb pénzkereseti mód, mert a lebukás biztosra vehető. Sokan gondolják, hogy képesek megtervezni és kivitelezni egy bankrablást, ám óva intjük őket: a végén mindenki lebukik. Ráadásul a bankok egyre fejlettebb eszközöket vetnek be a bankrablók ellen – ezek egy része ismert, más részük nem. A festékpatron, biztonsági zár, rendőrségi pánikgomb mellett léteznek olyan technikák, amelyekről a bankrablók még soha nem hallottak. Nem is beszélve arról, hogy minősített esetben tíz–tizenöt év börtönbüntetést is kaphatunk bankrablásért.


Férfiprostitúció

Bár az idősebb nőket kielégítő férfiprostituáltakról számos legenda kering, a valóságban csak kevesek vállalhatják be ezt a munkát. A vonzó külső mellett intelligenciával, jó kommunikációs készséggel és empátiával is rendelkezni kell. Nemcsak a szexcsődör, hanem a lelket ápoló pszichológus szerepét is el kell tudni játszani. Ezzel szemben a férfiaknak szóló férfiprostitúció pontosan úgy működik, mint a férfiaknak szóló női: gyomorforgató munkával viszonylag sok pénzt lehet keresni, ám lelkileg könnyen belerokkan az ember. A férfiprostitúció főként az interneten van jelen, de a fiatal – többnyire román és ukrán – fiúkat például megtalálhatjuk a fővárosi Duna-korzón is. A hazai golden boyok (fiatal kitartottak) és silver daddyk (idős, gazdagabb kitartók) társadalma meglehetősen rétegzett. Hazánkban öt–hat százezer homoszexuális ember él, a családtagokat és barátokat is számítva, nagyjából 800 ezer embert érinthet a homoszexualitás.


Drogkereskedelem

A kemény drogok terjesztése veszélyes üzlet, Magyarországon általában külföldi szervezett bűnözői csoportok kezében van. Ha valaki olyan hülye, hogy ezzel kíván foglalkozni, akkor alaposan fel kell kötnie a gatyáját. Ugyanakkor hazánkban sok fiatalember úgy véli: a könnyű drogok – elsősorban marihuána – termesztése és terítése óriási üzlet, amibe szívesen belevágna. Ne tegye! Még a házibuliban átadott, egyetlen szál jointért is akár kettő–nyolc terjedő börtönt is kaphatunk.