A CIA a múlt héten 12 millió oldalnyi korábban titkosított akták tett nyilvánossá, ami a történészek és történelem iránt érdeklődők számára olyasmi, mint egy masszív Wikileaks-cunami szteroidon. Megnéztük az aktákat, mert kíváncsiak voltunk, mennyire érdeklődött a CIA Magyarország iránt. Kiderült, hogy nagyon.

Tulajdonképpen nincs semmi meglepő abban, hogy a kétpólusú világrendben az Amerikai Egyesült Államok hírszerző szervezete, a CIA alapos hírszerző tevékenységet folytatott a Szovjetunió egyik csatlósállamával kapcsolatban. Valahol mégis meglepő ez a gondos figyelem.

Ahogy az is, hogy az 1947-ben alapított CIA-nak valóban voltak terepen dolgozó kémei Magyarországon a legsötétebb Rákosi diktatúra idején is, és nem csak emigránsok beszámolóiból rakták össze a riportjaikat. Ez pedig igazolta, hogy hidegháborús paranoia nem pusztán hagymázas, túlpörgetett propagandafogás volt, hanem reális valóság. A kommunista „éberség” szakkifejezés, amit annyiszor parodizáltak a korszakkal kapcsolatban, teljesen ésszerű jelszó volt, annak ellenére, hogy az imperialista kémekkel, vagy azokkal kapcsolatos hírekkel az átlagmagyar a szocializmusban olyan eséllyel találkozhatott, mint egy marslakóval. De a CIA adatbázisában található fájlok a bizonyítékok, hogy a hírszerző szervezet A-tól Z-ig, vagyis inkább Kiskunmajsától Taszárig feltérképezte a magyar hadsereg laktanyáit, jelentéseket készített a felszereltségéről, az ország politikai berendezkedéséről, a szürke gyári munkások életéről.

A legjobban akkor lepődtünk meg, amikor egy 1951-es dossziéban felsorolták, mennyibe kerül a disznóhús, marhahús, egy kiló kenyér, krumpli, és így tovább.

Az mondjuk furcsa, hogy a disznóhús (pork) többe kerül, mint a marhahús (beef). Ráadásul tudjuk, hogy ebben az időszakban nem sok hús jutott egy átlagos magyar asztalára

A laktanyák mellett az ipari célpontokat is listázták, jelentések készültek az olajfinomítókról, hajógyárakról, vasútállomásokról, könnyűipari létesítményekről. A dokumentumokból kiderül, hogy a katonai és ipari létesítményekről fotók is készültek, de ezeket sajnos nem tették kutathatóvá az illetékesek.

Az amerikaiakat természetesen a szovjet tevékenység is nagyon foglalkoztatta, így riportokat készítettek arról, miképpen érvényesül a szovjet befolyás kis hazánkban, legyen szó politikáról, gazdaságról, sportról.

Egy jelentés szombathelyi és körmendi orosz laktanyákról

Elgondolkodtató egy 1954-es analízis, ami az aktuális politikai helyzetről szól. Ebben egy Sherman Kent nevű elemző azt írja, hogy a Szovjetunió egy esetleges nyugati anyagi/erkölcsi támogatású magyarországi felkelés esetén minden bizonnyal a háborút is megkockáztatná, hogy fenntartsa a kommunista rendet Magyarországon.

Kétségtelenül az egyik legérdekesebb dokumentum az az 1957 augusztusában készült akta, amely 260 oldalban tárgyalja az 1956-os forradalmunkat. Ez valószínűleg egy olyan információforrás, ami a történészeink figyelmét is fel fogja kelteni. A dokumentum második fele egy kész lexikon, amelyben kitárgyalják Magyarország földrajzát, az iparosodás hatását a vidéki népességre, és közben el-elejtenek olyan megjegyzéseket, hogy a túl sok nyílt szántóterület nem kifejezetten előnyös gerilla hadműveletekre.

A dokumentum végén az amerikaiak arra a megállapításra jutnak, hogy a Kádár-rezsim csak és kizárólag a szovjet hadsereg jelenlétének köszönheti, hogy képes fenntartani a hatalmát. Az akta egyébként is tele van olyan információkkal, amelyek azt sugallják, hogy a CIA nagyon pontos adatokkal rendelkezett Magyarországgal és az itt zajló eseményekkel kapcsolatban. Például tudták, hogy a Magyarországon állomásozó haderő száma a forradalom leverését követően megháromszorozódott (öt hadosztály volt előtte, tizenhét lett utána.)

Figyelemreméltó hírszerzői tevékenység abban a korban, amikor nem voltak drónok, internet, vagy műhold (bár a híres U2 kémrepülő az első repüléseit éppen 1956 nyarán végezte az NDK és Lengyelország felett.)

Az első kutatható akta dátuma 1942 (ezt még az OSS, a CIA elődszervezete készítette), az utolsóé 2004. A legtöbb jelentés 1953-ban (1259 db) és 1967-ben (3177 darab) készült.

A határon túli magyarok száma a CIA szerint, 1957

A CIA érdeklődése szinte mindenre kiterjedt: akták vannak az első magyar vastüdő műtétről, hidak felújításáról, déli határ megerősítésről Tito miatt, a gépjárműgyártás fellendüléséről, külföldi országokkal kötött kereskedelmi megállapodásokról, élelemhiányról, textiliparról, arról, hogy az oroszok zavarják az Amerika hangja rádióadót, és így tovább. Összességében a mozaikdarabkákból egy fantasztikus összkép rajzolódik ki, visszautazhatunk a hidegháború leghidegebb napjaiba, és megnézhetjük, hogyan nézett ki Magyarország, hogyan néztünk ki mi a hírhedt hírszerző ügynökség szemében, milyennek látták az imperialisták a vasfüggöny mögött húzódó csatlósállamot, a Rákosi- majd Kádár-rendszert, és az alattuk meghúzódó társadalmat.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

A cipőkollekció, melyben kompromisszumok nélkül lehetsz szabad, egyedi és vagány

Menhelyről? Tenyésztőtől? Honnan legyen kutyád?

Omán lehet az új Szaúd-Arábia

További cikkeink a témában