A Vatikán a legkisebb olyan állam, amit a nemzetközi jog is elismer. De van ötszáz négyzetméteres hercegség és gömb alakú köztársaság is.
-
10 / 10
Minervai Köztársaság
A Minervai Köztársaság története kivételesen tényleg felkavarta az állóvizet. Egy Michael Oliver nevű amerikai milliárdos a hetvenes években kitalálta, hogy a Csendes-óceánon egy zátonyt szigetté hizlal, majd az így kialakított mesterséges földdarabon új államot alapít. A gondolatot tett követte, és 1971-ben megkezdődött a Minerva-zátony feltöltése. Miután egy tornyot is sikerült felhúzni a szigeten, 1972 januárjában a köztársaság kiadta függetlenségi nyilatkozatát, és elkezdte nyomni saját valutáját.
Mielőtt azonban a milliárdos elkezdhetett volna hasznot hajtani külön bejáratú adóparadicsomából, a szomszédos Tonga mozgósította katonaságát, partra szállt Minerván, bevonta a köztársasági zászlót, és szétzavarta a lakosságot. Az egyre inkább széthulló sziget azóta is magányosan áll.
-
9 / 10
Sealandi Hercegség
A Sealandi Hercegség államterülete 550 négyzetméter, állandó lakossága 27 fő. Egy az angol partoktól 13 kilométerre lévő platformon alakult, mely a második világháborúban légvédelmi feladatokat látott el. Mivel ez a terület kívül esik a brit parti tenger sávján, ezért a szigetország bíróságának itt már nincs illetékessége. A hercegséget bizonyos Paddy Roy Bates alapította 1967-ben, és egy rövid német megszállást leszámítva – 1978-ban egy német üzletember elkergette Paddyt, aki néhány izomagyú haverjával hősi csatában szerezte vissza a trónt – a Bates-dinasztia uralkodása a mai napig töretlen. A hercegség fő bevételi forrása az itt található szerverpark bérbe adása. Saját valutával és útlevéllel is büszkélkedhet.
-
8 / 10
Korall-tengeri-szigetek Meleg és Leszbikus Királysága
2004-ben az ausztrál törvényhozás nem volt hajlandó elismerni a melegházasságot, ezért néhány tiltakozó – bizonyos Dale Anderson vezetésével – megalakította a Meleg és Leszbikus Királyságot, melynek államterületéül kiválasztották a Korall-tenger néhány lakatlan szigetét. A királyság fővárosa az egyik szigeten lévő elhagyatott meteorológiai épület, ahol színes bélyegeket és valutát nyomtatnak a buzgó honatyák. Bármely saját neméhez vonzódó személy kérhet – akár levélben is – állampolgárságot, a királyság pedig boldogan összeadja az ezt kérvényező szerelmeseket.
-
7 / 10
Seborgai Hercegség
Az Észak-Olaszországban található Seborgai Hercegség listánk egyetlen olyan mikronemzete, melynek törekvései láttán a legkevésbé indokolt a harsány röhögés. Seborga városa és a hozzá tartozó kerületek függetlenségi törekvéseinek történelmi okai vannak, hiszen 1729-ig itt valóban egy önálló hercegség működött. Persze ez nem akadályozta meg az olasz honatyákat abban, hogy kacagjanak egy jóízűt, amikor 1963-ban Seborga ismét kikiáltotta függetlenségét. A hercegség nem veszi félvállról magát: több országgal is nemzetközi kapcsolatokat ápol, és önálló konzulátussal is rendelkezik.
-
6 / 10
Redondai Királyság
Redonda egy kietlen szikladarab a Karib-tengeren, nem messze Montserrat szigetétől. Szó szerint a nagy semmi, ami ott található, jogos tehát a kérdés, hogy ki és miféle nemzetet alapított itt. Nos, a válasz totálisan irodalmi: bizonyos M. P. Shiel, egy múlt századi sci-fi író számolt be egyik könyvében arról, hogy édesapja anno kinevezte magát a kietlen földdarab királyává, majd ezt a címet reá hagyományozta. Redonda királyaként ő sem uralkodott túl sokáig, hiszen a koronát átpasszolta egyik haverjának. Valószínűleg néhány átbulizott éjszaka kellett hozzá, de rövidesen már legalább három királyi család vallotta magáénak a trónt. Mivel azonban ez a trón még papíron is csak viccből létezik, szerencsére nem kell véres örökösödési háborúval számolnunk.
-
5 / 10
Kugelmugeli Köztársaság
Kugelmugel államformája: gömb. De tényleg. Kugelmugel Bécsben található, és egy vicces kedvű művész, bizonyos Edwin Lipburger kiáltotta ki a függetlenségét 1984-ben. Az ország egy gömb alakú házból áll, több száz határon túli állampolgárral és saját bélyeggel büszkélkedhet, mely utóbbiért az alapító atyát kis híján börtönbe zárta az osztrák államgépezet. Még jó, hogy a hatóságok felfogták, hogy csak egy eszkalálódott poénról van szó, így Lipburgert szabadon engedték.
-
4 / 10
Aeric Birodalom
A dicsőséges Aeric Birodalmat 1987-ben alapította egy rakás geek. A zászlaja: álló piros-fehér-piros sáv, középen egy hatalmas sárga smileyval. A birodalomnak szerte a világban – nem csak a Földön – vannak területei, és előszeretettel olvaszt be más mikroállamokat is. A honlapján minden csatlakozni szándékozó uralkodó könnyedén információkat szerezhet arról, hogyan kaphatja meg az állampolgárságot, vagy hogyan ajánlhatja fel az uralma alatt senyvedő albérletet, pajtát vagy akár nyári konyhát a Birodalom által képviselt magasabb célok elérése érdekében.
-
3 / 10
EnenKio Királysága
EnenKio Királyságát az amerikai kormányzat által látványosan mellőzött, ám a Marshall-szigetek által régóta vágyott Wake-szigeten kiáltotta ki 1994-ben néhány elmés alapító atya. EnenKio államisága akkor került igazán kereszttűzbe, amikor a feketepiacot elárasztották a királyság nevében kiállított útlevelek és különböző diplomáciai okmányok, melyeket aztán hamis személyazonosságra áhítozó bűnözőknek adtak el jó pénzért.
-
2 / 10
Hutt River Provence
Hutt River Provence létezését egy Leonard Casley nevű ausztrál farmernek köszönheti, aki 1970-ben vitába keveredett az állami szervekkel a beszolgáltatandó gabona mennyiségét illetően. Az élelmes mezőgazdász egy akkoriban még nyitva álló jogi kiskaput kihasználva Perth melletti földjén megalakította saját államát, hogy elkerülje a sápot, majd amikor az adó elcsalása miatt eljárást akartak ellene indítani, kinevezte magát államfőnek, és diplomáciai mentességre hivatkozott. Bármilyen hihetetlen – bár a mikroállam függetlenségét Ausztrália továbbra is tagadja –, a trükk a mai napig működik. Az uralkodónak nem kell adót fizetnie, a turistáknak eladott érmék, zászlók és egyéb apróságok árából pedig kényelmesen kitermeli magának a nyugdíjat.
-
1 / 10
Nyugat-Antarktiszi Nagyhercegség
Miután az 1959-es Antarktisz-egyezmény rendezte a Déli-sark nemzetközi-jogi viszonyait, néhány terület nemzeti hovatartozása kérdéses maradt. A 60. és 90. hosszúsági fok közötti szeleten Chilének és Új-Zélandnak kellett volna összevesznie, de egyik sem formált jogot a területre. 2001-ben jött azonban egy Travis McHenry nevű élelmes amerikai, aki írt egy levelet az egyezményben részes nagyobb hatalmaknak (pl. Oroszország, Franciaország, USA), hogy ő bizony magánszemélyként okkupálta ezt a földdarabot, ahol Nagyhercegséget alapított. A levélben kérte, hogy a címzettek ismerjék el fennhatóságát és államának létezését, de – érthető okokból – a papíros elakadt valahol az orosz elnöki hivatal és Putyin vécépapírtartója között. Ez persze nem zavarta az uralkodót, aki azóta több uratlan területre is kiterjesztette a Nagyhercegség fennhatóságát.
(Fotó: Wikimédia)