Irány az igazi Tatooine! – Az űrturizmus legjobb és legrosszabb célpontjai

A Virgin Galactic elméletileg idén beindítja első űrjáratait, amelyek a világűr határáig repítik majd az űrturistákat, mi pedig ezen felbuzdulva bemutatunk három olyan bolygót, amit érdemes lesz felkeresni és kettőt, amit nem.

Sir Richard Branson cége, a Virgin Galactic már idén beindítja első járatait, amelyek 109 kilométeres magasságban, a légkör felső része és a világűr közötti határvonalon repülnek majd nagyjából két és fél órán át, hat utassal a fedélzeten. Eddig több mint 400 utas fizette be a 200 ezer dolláros (közel 44 millió forintos) jegyárat – köztük például Angelina Jolie és Brad Pitt. Az árban benne foglaltatik egy hatperces súlytalansági állapot, szerencsések talán éppen Brangelinával fogják a levegőben úszkálva tölteni ezt a röpke időt.

Eközben a konkurencia is készülődik: az XCOR Aerospace, ahogyan arról már bővebben írtunk, elméletileg 2013-ban indítja be hasonló jellegű szolgáltatását Lnyx névre keresztelt repülőgépével, nem beszélve a magyar lányról, Krammer Anettről, aki szintén űrjárművet fejleszt.

Remélhetőleg a verseny miatt kénytelenek lesznek egyre lejjebb nyomni tarifáikat, és lassan egy BKV-bérlet áráért is lehet majd kirándulni az űrben. Továbbá abban is bízunk, hogy a technika fejlődésével egyre messzebb lehet majd repülni a kozmoszban, és last minute-kozmosztúrák és hosszú hétvégék keretében messzi-messzi galaxisokba és akár lakható szuperföldekre is eljuthatunk majd.

Talán már nincs messze az az idő, amikor választanunk kell, hogy Hajdúszoboszlóra menjünk-e egy hétre, vagy valamelyik remek klímájú exobolygóra? Mi a készülődést már elkezdtük, úgyhogy bemutatunk három olyan planétát, amely remek úti cél lehet, és kettő olyat is, ami nem.

Tatooine

Igen, jól olvastátok: Tatooine. A tudományos közéletben ez a 2005-ben beazonosított HD 188753 Ab nevű szuperföld beceneve. Azért nevezték el így, mert 1., nincs ember, aki képes megjegyezni egy olyan nevet, hogy HD 188753 Ab, 2., ennek a bolygónak is több nap látszik az egén, ahogy ez a Csillagok háborújá-ban látható volt.
Tudományos körökben egyelőre komoly viták zajlanak arról, hogy a bolygó egyáltalán létezik-e, mivel egy ilyen kettős rendszer ellentmond a hagyományos bolygókeletkezési elméleteknek. Szerintünk a tökéletes bizonyíték az lenne, ha a bolygót felfedező lengyel csillagász, Dr. Maciej Konacki Dzsabba palotáját és a világegyetem söpredékét összegyűjtő Mos Eisley-t is lokalizálná távcsöve segítségével.

Ide se menj majd – Vénusz

A Vénusz a GPS és az iránytű felfedezése előtt az utazók kedvenc csillaga volt, ugyanis segített a tájékozódásban.

Ezzel nagyjából minden jót el is mondtunk róla: közelről nézve nagyon barátságtalan planéta ez, ha űrturisták leszünk, akkor kerüljük el minél messzebb – úgy is mondhatnánk, hogy a Vénusz a világűr turizmusának Szomáliája. A légkör szén-dioxid, a Nap fényét nagy fényvisszaverő képességű, kénsavtartalmú felhőréteg takarja el. A légköri nyomás a földinél közel százszor erősebb, és a felszíni hőség már évmilliókkal ezelőtt elpárologtatta az óceánokat, aminek következtében a Vénusz egy hatalmas homok- és sziklasivataggá vált.

Gliese 581d – Egy kanyart megér majd

Sokkal jobb hely viszont a Gliese 581d! Az említett planéta egy exobolygó, vagyis elméletileg lakható, fizikai tulajdonságai (felszíni hőmérséklet, anyagi összetétel, méret) hasonlóak a Földéhez.

Létezik Gliese 581a, b és c is,de ezeken valami nem klappol: vagy nagyon hideg van általában, vagy túlságosan gyorsul az üvegházhatás, vagy a felszínűk nem szilárd, ami zavaró lehet, ha éppen sétálni támad kedvünk. Ezen a bolygón lehet folyékony víz, viszont télen – amikor a legtávolabb van a rendszere napjától – nagyon hideg lehet, így tudósok szerint csak primitív életformák várhatók rajta. Az űrhajózásunknak még fejlődnie kell, hogy meglátogathassuk ezt a planétát, ugyanis éppen húsz és fél fényévre található, de a remény hal meg utoljára.

Inkább ne – Triton

A Neptunusz körül keringő Tritont William Lassell csillagász fedezte fel 1846. október 10-én, de minden okunk megvan feltételezni, hogy előtte is ott volt.

Ha azt hittük, hogy a Hoth bolygó hideg, akkor tévedtünk, ugyanis itt folyamatosan mínusz 240 °C-os a hőmérséklet, nincs az a nagykabát-pálinka kombó, ami ezt kivédené! A barátságtalan hangulatot tovább növeli, hogy az itt található jégvulkánokból folyékony nitrogén, metán és por keveréke lökődik ki, ami azonnal megfagy, és nagy területen szétszóródik. Ne akarjunk a közelben lenni, amikor ilyesmi történik!

GJ 667Cc – Az új Föld?

Az idén felfedezett exobolygó az eddigi leglakhatóbbnak tűnő jelölt az összes eddigi potenciális szuperföld között – jelentették be csillagászok február elején.

Nagyon valószínű, hogy van folyékony víz a felszínén, és így az élet jelenléte sem kizárt. Az sem, hogy előrelátó utazási irodák már befektetőket keresnek homokos tengerparti szállodák és üdülőövezetek kiépítésére, hogy mire az első űrturisták megérkeznek a GJ 667Cc–re – addigra már biztosan lesz rendes, átlagos földi halandók által is befogadható neve, mondjuk Costa del Sol II. vagy Pandora – klimatizált szállodai szobák, welcome drinkek és lelkes animátorok várják őket.

Amíg ez valóra nem válik, addig itt vannak az ország legjobb turistacélpontjai!

(Fotók: Virgin Galactic, NASA)

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon