Cesky Krumlov – Ékszerdoboz a Moldva partján

Párosban a városban sorozatunk most következő részében Csehország egyik igazi gyöngyszemét, Cesky Krumlovot mutatjuk be, egy klasszikus kis ékszerdobozt, amit egyszerűen nem lehet nem szeretni. Nem mellékesen pedig az egész város annyira romantikus darab, hogy kezdő párocskáknak, bimbózó szerelmeseknek, gyakorlott házasoknak, békülésre vágyó kibillenteknek egyaránt alkalmas.

Utazás

Cesky Krumlovba a legegyszerűbben autóval lehet eljutni, ebből két különböző útvonalat javasolunk most: az első Hegyeshalom-Bécs, majd onnan rátérni az E49-esre, ami egészen Gmündig visz minket Ausztriában, majd miután áthaladtunk a cseh határon Ceske Budejovice felé haladunk egy keveset, Thrové Shvinynél pedig letérünk a 157-es útra, ami aztán Cesky Krumlovba visz minket. A másik lehetőség az autópálya kedvelőinek kedvez inkább: Linzig végig az autópályán kell haladni, majd onnan északnak fordulni Csehország felé és kicsivel több, mint 70 kilométer múlva célba érünk.

Szállás

Tekintve, hogy Csehország második legnépszerűbb városa a turizmusra épít, a szállásfelhozatal is eléggé széles errefelé. Találhatunk itt magunknak a magánszállás és a Bed&Breakfast verziótól, a hostelen keresztül, a panziókon át, egészen a többcsillagos verziókig bármit. Sőt még azon is elgondolkodhatunk, hogy a történelmi belvárosban, a Moldva partján, vagy épp a környező dombon szeretnénk-e inkább lakni. Előbbinél egyértelműen a hangulat a döntő érv, utóbbinál, pedig egy jól kiválasztott szállás esetében az esti látkép és a nyugalom lehet a jutalmunk. Kedvencünk a régi bástyában kialakított Pension Ve Vezi, ahol szezontól függően 1000 és 1700 cseh korona között tudunk kétágyas szobát foglalni, de nagy kedvencünk még a Hotel Peregrin is, ahol a kétágyas szobát szezonon kívül 1250, míg szezonban 1950 koronáért kaphatjuk meg. Akiknek ezek valamilyen oknál fogva nem tetszettek, azok se csüggedjenek a kínálat hatalmas és a www.krumlovhotels.cz oldalon biztos, hogy minden párocska talál kedvére valót, akik pedig az olcsóbb szállásokat választanák (300-500 korona/fő/éjaszaka), azok itt nézzenek körbe.

Hangulat

Krumlovba egyértelműen az – Unesco világörökségek listáján is szereplő - óváros hangulatáért megy az ember, így aztán teljesen magától értetődő, hogy megérkezésünket követően azonnal neki kell vágni a macskaköves girbe-gurba belvárosi utcáknak, le kell menni a Moldva partjára, kávézni egyet a parton ülve, majd felsétálni a várba. Az már kinek-kinek kedve szerint ajánlható, hogy akar-e a várban is jobban körbe nézni, avagy inkább valami más programot választ magának, a kilátásért azonban érdemes minél magasabbra felmászni, a kőmintájúra festett várfalak között. Mint az bizonyára kiderült már, itt mindenféle érdeklődési körrel bíró párok megtalálhatják a maguknak valót, így a kulturistáknak többek közt kötelező meglátogatniuk az Egon Schiele múzeumot, ahol az osztrák művész teljes életművéből, főleg a Krumlovban eltöltött évekből láthatunk igazi remekműveket, de ezen kívül is nagyon sok és sokféle múzeum, galéria áll rendelkezésünkre, ha egy kis művészeti töltekezésre vágyunk.

Eszem-iszom

Csehországban a sörnek külön kultusza van, és nincs ez másképp Cesky Krumlovban sem. Így ha valaki épp úgy dönt, hogy szeretne legurítani egy kis frissítő seritalt, akkor annak hihetetlenül könnyű dolga van, hiszen jobbnál jobb sörök várnak szinte bármelyik étteremben, vendéglőben, „krcsmában”. Természetesen nem is cseh városról beszélnénk, ha nem lenne saját gyártású söre is a városnak, ami az Eggenberg nevet viseli. A többi másik cseh sör mellett érdemes ezt is megkóstolni, sőt magát a gyárat is meg lehet látogatni. Hölgyeim, higgyék el, ha a sert kedvelő férfiú kedvében akarnak járni, akkor egy ilyen kis túrát mindenképp be kell tervezni!

Ha már szót ejtettünk az innivalóról, akkor nem mehetünk el csak úgy szó nélkül a gasztrovonal másik eleme, az étel mellett sem. Cesky Krumlovban itt is a mérhetetlen túlkínálat vár ránk, legyen az hagymás krinolin, bableves, sült húsok, kotlettek, meg persze a klasszik knédli. Mi most mégis egy vega ételt emelnénk ki, ez pedig a hermelin. Igen senki ne lepődjön, meg, erre a névre hallgat ugyanis a grillezett Camembert, amelynek pillanatok alatt a rabjává válunk és onnantól már csak a mértékletességünk szabhat határt az elfogyasztott sajtok mennyiségének. A vendéglátóipari egységek közül nagy kedvencünket, a Moldva partján hatalmas terasszal rendelkező Barabakánt ajánljuk, ahol az említett sajtéteknek számos különböző verzióját is megkóstolhatjuk.

A folyó lehetőségei

Az aktívabb kikapcsolódást kereső párok sem fognak csalódni, hiszen miután megismerkedtek a csodás belvárossal és az utcácskákkal, üzletekkel, éttermekkel, nagyon könnyen egy kenuban, vagy akár egy raftingos gumicsónakban ülve találhatják magukat, amint épp a - város hangulatához nagyban hozzájáruló, ide-oda kanyargó - Moldván eveznek vadul. Szerényebbek természetesen ugyancsak megnézhetik ezt a kis mesevárost a folyó perspektívájából, nekik a tizenkét személyes tutajon való nézelődést ajánljuk.
Bármi legyen is az elképzelésünk egy párnapos városlátogatással kapcsolatban, az biztos, hogy Cesky Krumlovban mindent megtalálhatunk, amivel párunkat elkápráztathatjuk, vagy amire a párkapcsolatunknak szüksége lehet!

Ha inkább eldugott hazai fürdőhelyek érdekelnek, vagy szívesebben romantikáznál Stockholmban, Bolognában vagy Madridban, akkor csak kattintanod kell!

(fotó: www.ckrumlov.info, Váczi Kristóf - Lomography Magyarország.)

Kaja, drogok, botrányok, siker. Elmondjuk, hogy miért ő a legkirályabb szakács, aki valaha írt.

Punk a konyhában

Anthony Bourdainnek nincsenek Michelin-csillagjai, sőt, mi több, soha nem is volt neki. Gasztronómiai kvalitásai alapján nem tartozik az elitbe, nem mutat új irányt a kulináris élmezőny számára, mivel sosem foglalkoztatta a kísérletezés. Bourdaint egy dolog érdekli: az evés, és valószínűleg szakács is azért lett, hogy minél többet tudjon meg arról az univerzumról, ami az evést körülveszi. 2000-ben írt bestsellere, A konyhafőnök vallomásai (Kitchen Confidential) minden idők legjobb könyve, amit szakács írt. Amíg a híres séfek és tévészakácsok évente jelentetik meg szakmányban gyártott, igényes, de halálosan unalmas illusztrált receptkönyveiket (van még olyan dolog, amiről Jamie Oliver nem adott ki könyvet?) , addig emberünk totálisan szétfeszítette a műfaji kereteket és megalkotta az évtized leghatásosabb alkotását, ami gyökeresen átalakította a közvélemény képét arról, hogy mi egy étterem és micsoda egy séf.

És hogy mi a trükk? Pofonegyszerű és brutálisan nehéz dolog: az őszinteség. Bourdain, a konyhai zsoldos és veterán olyan őszinte kitárulkozással írta meg a könyvet, mintha a halálos ágyáról diktálta volna. Hogyan szoktak lopni az éttermi dolgozók, miért drogoznak a séfek, hogyan szokott rá a kokainra, és milyen mélyre nyomta a drog, miért mentek tönkre éttermek, amikben dolgozott, ki kefélt kivel, miért nem szabad New York-ban hétfőn halat rendelni, milyen formában adják ki a romlott árut az éttermek, kiteregetett mindent, amiről a séfek, és étteremtulajdonosok a sírig hallgattak volna.

Bourdain később bevallotta, hogy némiképpen tartott a szakma fogadtatásától, de érdekes módon csak hátba veregetéseket kapott, és hirtelen a világ összes séfjének – legyen az Michelin-csillagos szent, vagy egy oklahomai hamburgerező szakácsa – automatikusan barátjává vált.

Bourdain a CIA soraiban

A CIA ezúttal nem az amerikai hírszerzést, hanem a Culinary Institute of Americát jelenti, amely az Egyesült Államok, sőt az amerikai kontinens legkomolyabb gasztronómiai iskolája. Kellőképpen nagy arccal fogott neki az életnek, ám a terepen, ami nem a New York-i csúcséttermeket jelentette, hanem huszadrangú BBQ grilleket, pizzériákat New Jersey-ben majd Floridában, az öreg rókák gyakran porig alázták a zöldfülű és szemtelen Anthonyt, aki szépen lassan beleszokott a gépházban töltött mindennapokba.

A könyvével egy csapásra híressé váló Tony nem is rejtette véka alá, hogy bár tiszteli a trendsetter séfeket, igazán csak a szakmai iparosait, a napi több száz tányért felrakó, névtelen zsoldosokat becsüli. Húszas éveiben belecsúszott az alkoholizmusba, aztán a munkahelyi pörgés miatt mindenféle bogyókat kezdett fogyasztani (ami Bourdain szerint gyakori jelenség a konyhákon), sok kokót szippantott fel, aminek következtében mára úgy néz ki, mint aki szétesett, de aztán gondos kezek összerakták. Rengeteg viszontagság után végül mégis sikerült tisztességes New York-i séffé válnia. Nagyjából 40 évesen higgadt le, lehorgonyzott a Brasserie Les Halles nevű manhattani intézményben, 2000-ben pedig megjelent a később 28 nyelvre lefordított A konyhafőnök vallomásai, ami új fejezet kezdetét jelentette, ugyanis kiderült, hogy Bourdain jobb író, mint séf, és jobb műsorvezető, mint író.

Punkrock mindhalálig

A Les Halles azt a konyhát viszi, ami a legközelebb áll hozzá, a franciát. Bisztrókonyha, de magas fokon, ráadásul Bourdainnek az étterem vezetői teljes szabadságot adtak. Már jópár éve nem vesz részt a napi robotban, tévéműsorokat forgat, és könyveket ír. 2010 őszén egy szép emlékű tévéműsor kapcsán volt szerencsém megfordulni a Les Halles konyhájában, legnagyobb szívbánatomra Bourdain nem volt benn, de jobbkeze, A konyhafőnök vallomásai elején is feltűntetett Carlos Llaguno igen, a derék dél-amerikai tag gyártott is egy remek borsos bélszínt. Amikor a forgatás után Bourdainról kérdeztem, mosolyogva ennyit mondott: – He’s a cool guy. A „laza srác” olyan menüt rakott össze, ami francia, ugyanakkor New York-i, ugyanis van itt boeuf bourguignon, de foie gras hamburger is (20 dollár, 4400 forint) – ilyet egy franciaországi francia sem tenne a libamájjal, legalábbis ezen a szinten.

Éppen nem szólt a zene, de a könyve óta tudjuk, hogy Bourdain konyhájában bárki hozhatta a saját zenét, igaz, ha valaki Billy Joelt tett fel, az a legenda szerint azonnali kirúgással járt. Tony a punkrockra esküszik, kedvence a New York Dolls, The Stooges, The Voidods és a Ramones. The Nasty bits című könyvét egyenesen Joeynak, Dee Deenek és Johnnynak, az együttes tagjainak ajánlotta.

Tévésztár

A konyhafőnök vallomásai egyenes folyományaként a Food Networkön megkapta első tévéműsorát, így folytathatta azt a két tevékenységet, amit a legjobb szeret: evett és mesélt. A 2002-es A bolygó amerikai (A cook’s tour) gasztronómiai világjárás Japántól Ausztráliáig, tacótól a hernyókig. Közben a Fox A konyhafőnök vallomásai címmel beindított egy sorozatot, amelyben a Bradley Cooper alakította főszereplőt, Jack Bourdaint teljes egészében hősünkről mintázták. 2005-ben leszerződött a Travel Chanellel, ahol nekikezdett Fenntartások nélkül (No reservations) című sorozatának. Bourdain körül mindig izzik a levegő, így nem csoda, hgy 2006 júliusában keményen belenyúlt. Bejrútban forgattak, és szokás szerint arra készült, hogy egy kamerától kísérve végigeszi a várost, amikor kitörték az évtized legsúlyosabb harcai Izrael és Libanon között. Tengeri és légi blokád, és a város stratégiailag fontos pontjainak bombázása. A világ leglazább séfje hirtelen egy háború közepén találta magát. A stábot a helyi segítők magukra hagyták, Bourdainék pedig ott álltak magukban, egy idegen városban, amit lőttek. Amíg a hoteljükben rostokoltak, Bourdain a feszültséget úgy vezette le, mint egy igazi szakács: bekéredzkedett a konyhára és főzött. Pár nappal később evakuálták őket, és egy amerikai hadihajó segítségével hazatérhettek. A tévéműsor negyede sem készült el, szóval a tévéséf és stábja úgy döntött, hogy készítenek egy filmet arról, hogyan nem készült el a film. A bejrúti epizód végül akkorát ütött, hogy Emmy díjra jelölték, ez pedig olyasmi, ami korábban egy tisztességesen végigforgatott műsorával sem történt meg.

Bolygó amerikai

Bourdain jelenleg is utazik, tegnap Barack Obamával evett a vietnami Hanoiban, Facebook profilján szépen szemmel lehet követni, hogy merre jár (tavaly megfordult nálunk is.) Híres arról, hogy bármit megeszik, valószínűleg még nem utasított vissza semmilyen helyi fogást. A legkeményebb cuccok: fókaszem, balut, egy egész kígyó,(ami még élt!), illetve az általa is legszörnyűbbként aposztrofált szavannai varacskosdisznó ánusz, illetve a grönlandi rohasztott cápahús.

Elmondása szerint a legundorítóbb kaja, amit valaha fogyasztott mégis a McNuggets. Nem rejti véka alá, ha kedvel valakit (pl: Thomas Keller, Ferran Adria, Mario Batali), de azt sem tartja meg magának, ha valakitől rosszul van (Alain Ducasse, egy tucatnyi kevéssé ismert tévéséf és az ABBA). Vigyázat, szókimondó szövegek!, olvasható műsorai elején, mivel nem állnak tőle távol a káromkodások és a szexista poénok.

Nem baj, Tony, mi így szeretünk.

Állítólag a tökéletes reklámhoz három dolog kell: kisgyerek, kutya és egy jó nő. Egy másik iskola szerint ezekből elég az egyik, szóval a gyereket meg a kutyát most hagyjuk. „Sex sells”, avagy formás női idomokkal bármit el lehet adni, természetesen kaját is.

Bikini, hambi, erotika

Nina Agdal 18-as karikáért kiáltóan falja a szaftos burgert. Ketchup és ajaknyalogatás lassítva: megéheztünk...

Nem látja a krumplit, érted?!

A Nando’s-nál rájöttek, hogy mi kell a népnek. Ha reklám, akkor legyen vicces és legyen benne két nagy mell. A történet egyszerűen fergeteges (nem az) és abban is biztosak vagyunk, hogy ha létezne Szőke Nők Világszövetsége, akkor tiltakozna a hirdetés miatt, elvégre meglehetősen rossz fényben tüntetik fel sorstársukat.

Tuti ziccer: fagyi

Bizonyos hölgyek nem tudnak nem erotikusan fagylaltot fogyasztani, de az szabad szemmel is látható, hogy a reklámban szereplő szőkeség erősen rájátszik a műveletre. Nem vagyunk benne száz százalékig biztosak, hogy ez egy valódi, létező terméket népszerűsít, de attól még működik.

Egy bombanő a vízben

Ez a reklám a szexista hirdetések iskolapéldája. A szinopszis elfér egy névjegykártyán: a srác ül a strandon, megiszik egy láda sört. Amikor az utolsó üveghez ér, kijön egy bombázó a vízből, és megissza a sörét. Vége. A reklámban látható hölgy annyira híres, hogy neve is van: Zilda Williams. A reklám egyébként nem egy sörmárkát, hanem egy sörökkel foglalkozó szájtot hirdet.

Saláta szexin

A Carl’s Jr. amerikai gyorséttermi hálózat olyan reklámokat csinál olyan csajokkal, hogy az kriminális, 18-as karikáért és egy vödör jégért kiált. Ebben a filmjükben Kim Kardashian falja a salátát nagy kedvvel.

Állatvédők beindulva

A radikális állatvédő szervezet,a PETA szereti az ütős reklámkampányokat, és ennek rendre bizonyítékát is adja. Ez a betiltott reklám a vegetarianizmust népszerűsítette volna, és tökéletes bizonyítéka annak, hogy ők is bíztak a jól bevált hatásmechanizmusban: szexszel az állatvédelmet is el lehet adni. Kérdés, hogy mit szóltak volna a nők jogait védő szervezetek a női nemet szexuális tárggyá lealacsonyító megközelítés ellen. A poén az, hogy a werkfilm forróbb, mint maga a reklám.

Emily is felszállt a burgervonatra

Hát ez valami mesés volt, nem? Szerintünk a burgerfogyaztási mutatók a plafont verték ezutána reklám után.

Ennél szebben nem lehet kólát inni

Cindy Crawfordnak nem kell bikinire vetkőznie, nem kell ráznia a melleit vagy a hátsóját, elég, ha csak beletúr a hajába és néz. Bármilyen hihetetlen, ez a reklám több szakmai díjat is bezsebelt, és beválasztották minden idők legjobb Super Bowl döntőn vetített reklámja közé.