A Converse végre megengedte, hogy jól összetapizzuk a Chuck Taylor All Star II-t, igaz, ezért egészen a szerb fővárosig kellett lecsorognunk a térképen.
Konkrétan három mondattal képbe tudlak helyezni Belgráddal kapcsolatban:
1. Ha utaztál már keresztül rajta, akkor nagyjából láttad az összes látványosságát.
2. Az éjszakai élet miatt még így is érdemes meglátogatni.
3. Kaja, pia, zene.
Kezdjük azzal, ami esetleg még azokat is érdekelheti, akik jól elvannak egész évben barna makkoscipőben; a szerbek imádnak zabálni. Nekem legalábbis ez volt az egyik legnagyobb reveláció a két napos tanulmányút alatt. Érkezésünk estéjén kiruccantunk a Száva partján lévő dokkokból kialakított szórakozóhelyek egyikébe, ahol egy olyan húsos fatányérost toltak az orrunk elé, hogy egy hithű vegetáriánus már a látványtól bélcsavarodást kapott volna.
Mindezt azután, hogy nekem már az előétellel sikerült jól laknom, ami nem mellékesen pizzából, különböző salátákból, felvágottas tálból, sajtból meg ki tudja még milyen finomságokból állt.
Közben a pincérek kérdés nélkül töltötték belénk a bort – mert kifinomult divatújságíróként vagy azt iszunk, vagy semmit (haha!) – és már egy réveteg nézés is elég volt ahhoz, hogy ott teremjen előttünk valamilyen egzotikus, ötvenfokos nemzeti ital, aminek a nevét elfelejtettem, bocsika!
A zenét szolgáltató banda a susmus szerint egy folkzenekar lett volna, ehhez képest az első másfél órában megvolt Michael Jacksontól kezdve Prince-ig a pop összes említésre érdemes alakja és bizony nem sok kellett hozzá, hogy eszetlenül megpörgessek valakit a tánctéren.
Cipő
No de térjünk a lényegre! (A makkoscipős kartársak se menjenek sehova, mert beszúrtam ide-oda néhány közérdekű infót.) A bemutatót az O3ONE Space nevű galériában tartották, ami nem volt túl nagy, cserébe viszont légmentesen feltöltötték szerb és horvát celebekkel. Sajnos nem igazán vágom déli szomszédaink celebtérképét, ezért simán lehet, hogy éppen egy helyi zámbókrisztiánnak tapostam a lábára. Így utólag is bocsánat érte!
Az avatatlan szem első pillantásra nem sok különbséget vélhet felfedezni a korábbi Chuck Taylor All Star és a kettes verzióra frissített variáns között. Nyugalom, ilyen téren én sem vagyok túl élesszemű, de kiokosítottak. Mondom, mi van; a világhírű tornacsuka nem csak a nevében változott, de végre kapott egy alapos ráncfellvarrást, ráadásul sokkal kényelmesebb lett. A komfortérzethez nem csak a Nike Lunarlon talpbetéte ad hozzá néhány izmos pontot, de a nyelv belsejére és a boka köré varrt párnázás is nagyban hozzájárul, hogy egy húzós nap végén ne akarjon leszakadni a lábad.
Amit némi szemmeresztés után még én is észrevettem, hogy a cipő varrásai és fűzőlyukai ezúttal színazonosak, ami sokkal letisztultabb külsőt kölcsönöz a lábbelinek. Aki az első generációs Chuck Taylor All Star híve, annak sem kell fejvesztve rohannia a boltba, hogy bevásároljon kedvencéből az elkövetkező ötven évre, hiszen az továbbra is elérhető lesz.
Afterparty
Van még valami, amit érdemes tudnod; a szerb lányok magasak. A buliban nagyjából az én 180 centim volt az átlag, és ezt a legtöbb csaj magassarkú nélkül tudta produkálni, ami nem túl jó hír azoknak az átlagosan magas pasiknak, akik szeretik a hónuk alá kapni a partnerüket. Ami viszont jó hír, hogy a lakossági tuctucot a partyn bizonyos Dj Ivana Jeremic szolgáltatta, akinek már csak azért is meg kell jegyezned a nevét, mert eszméletlenül jól néz ki. (Még akkor is, ha a hivatalos partyfotón sikerült pont abban a pillanatában lekapni, amikor ez nem annyira egyértelmű.) A galériás termékbemutató utáni vacsorán is ő nyomta a zenét, aminek nagyon megörültek kis különítményünk férfitagjai.
A társasággal a vacsi után visszataxiztunk a szállodába, ahol a kemény mag még a bár zárása előtt magára rántott néhány üveg bort, betárazott vodka-szódából meg gin-tonikból, aztán hajnalig olyan magasröptű témákról diskurált, amit a divatszakma tekintélyének megőrzése érdekében inkább nem részleteznék.
Közérdekű szolgálati közlemény
Visszatérve a lényegre (értsd: a cipőkre); nekünk nem csak a már elérhető színskálát mutatták meg, de láthattunk egy rakás, a jövőben érkező mintázatot is. Sajnos nem köthetek mindent az orrodra, de annyit azért elárulhatok, hogy az alant látható terepmintás chucka is hamarosan a polcokra kerül, és még ezen kívül is van néhány izgalmas darab a Converse tarsolyában. Ahogy a tanult skandináv mondja, stay tuned!
Valószínűleg az árazásról is szeretnél néhány infót, ezért a mocskos anyagiakkal zárom a beszámolót: a Converse partnereinél az alacsony szárú Chuck II-esért 23 ezer jó magyar forintot, a magasított szárú verzióért pedig 25 ropogóst kell kicsengetned. Tessék menni felpróbálni, mert yo!