Edward Burtynsky fotóin „azok a sebek jelennek meg, amelyet az emberiség okozott a Föld bolygó arcán”.
A kanadai fotós a poszt-indusztriális fennköltség mestere a szakértők szerint. A témái: erdőirtás, bányászat, ipari hulladéktemetők, szeméthegyek, műanyag és gumihalmok, amelyek a magasból egy festenek, mint egy hópihe ezerszeres nagyításban. Edward Burtynsky mindig a magasból fotóz, olyan, mintha maga Isten nézne le odafentről, hogy mit is művelnek a teremtményei.
– Sok ember elsétál egy halom szemét mellett, és nem érzi úgy, hogy az jó fotótéma lenne – mondta Edward Burtynsky. – De mindig van ott egy kép, az embernek csak kicsit kutatnia kell és rátalál.
Egyik leghíresebb fotója Kaliforniában készült, a téma gumiabroncsok, amelyek valóságos hegyeket formáznak. Egy másik neves munkáján orvvadászok által összegyűjtött elefántcsontok állnak lángokban. A fotóit sötét irónia jellemzi. Edward Burtynsky olyan fotós, aki szélsőségesen anti-idillikusan látja azt a világot, amelyben él.
Paul Jozef Crutzen, meteorológus 1995-ben kapott Nobel-díjat, az ő nevéhez fűződik az antropocén, mint fogalom, amely egy olyan földtani kort takar, amelyet az emberi tevékenységek határoznak meg. Egy új multimédiás antropocén-projekt keretében Burtynsky az elmúlt öt évben húsz országot látogatott meg. Állítása szerint az emberiség hajszányira van attól, hogy egy hatalmas kipusztulási folyamat okozója legyen. Ez az állítás hangsúlyosan jelenik meg olyan fotóin, mint ami egy floridai foszforbányában készült. Burtynsky szerint a foszforbányászatban érintett vidékek a szennyezettség miatt sohasem lehetnek már olyanok, mint amilyenek eredetileg voltak.
– A tudósok borzalmas történetmesélők – mondja Burtynsky –, de szerencsére a művészek képesek arra, hogy mindenki számára elérhetővé tegyék a világot. Frissen megjelent, Antropocén című könyve szerint évente 60 milliárd tonnányi anyag (biomassza, fosszilis energiahordozók, fémek, ipari anyagok) létrehozása, mozgatása szükséges az emberiség ellátásához.
Burtynsky fotóin azt láthatjuk, milyen ijesztő ütemben falja fel az emberiség az otthonát, és azt is láthatjuk, hogy az emésztési folyamat végén mit böfög vissza.
Burtynsky környezetvédőnek tartja magát, és annak szenteli életét, hogy megörökítse, „milyen sebeket ejt az emberiség a bolygó geológiai arcán.”
Fotóin nem csak a kortárs, napjainkban történt sebokozások láthatók. Lefotózta az olaszországi carrarai márványbányákat is, ahol már a rómaiak kora óta folyik a márványtömbök kitermelése.
Ezt a régiót annyira átalakította az ember „negatív építészete”, hogy az még az űrből is látszik.
Edward Burtynsky fotói november 24-ig láthatók a londoni Flowers Gallery-ban.
(Forrás: BBC)