10 izgalmas dolog a pezsgőkről, amit mindig is tudni akartál

A híres francia tervezőről, Coco Chanelről tudjuk, hogy csak két esetben ivott champagne-t: mikor szerelmes volt, és amikor nem. Winston Churchill pedig motiválásra használta kedvenc italát: „Ne feledjék Uraim, nem csak Franciaországért harcolunk, hanem Champagne-ért is !” - mondta. A pezsgő az évszázadok alatt a gazdagság, a presztízs, a finom elegancia szimbóluma lett, pedig ma már a technológiának, különböző eljárásoknak és a pezsgőszeretők igényeinek köszönhetően a pezsgők stílusa, és ára is széles skálán mozog.

A franciáknál, a spanyoloknál vagy az olaszoknál kishíján bűncselekménynek számít, ha valaki néhány napig nem iszik egy pohár champagne-t, proseccot vagy cavat. Szerencsére itthon is egyre több a jó pezsgő, és egyre több az alkalom. A legfőbb alkalom pedig, hogy nincs alkalom, mert igazából bármelyik naphoz passzol valamelyik buborékos.

Tíz pontba szedtük a legérdekesebb infókat a pezsgőkről, amik után te is másképp nézel majd a poharadba kerülő italra:

1# A gyöngyöző- és habzóbor, a prosecco, a cava, a franciacorta és a champagne nekünk Széchenyi óta nemes egyszerűséggel pezsgő.

Ezzel az általánosítással azonban valószínű több ellenséget szereznénk egy nevesebb borrégióban, mint egy focimeccsen az ellentáborban szurkolva. A champagne legyen champagne, a prosecco prosecco.

2# Sokkal fontosabb a készítési metódus: a legalapvetőbb buborékos ital a gyöngyözőbor és a habzóbor.

Ezek a borok szén-dioxid utólagos hozzáadásával készülnek - a gyöngyözőborok szén-dioxid tartalma azonban jóval alacsonyabb, bennük a nyomás 2,5 bar, míg a habzóborokban 3 bar körül alakul.

Szerencsére már sok jó gyöngyözőbor van a magyar piacon is, az egyik kedvencünk most a tokaji Kaláka pince Csepkéje.

3# A prosecco azon kívül, hogy az olaszok pezsgője, egy város, egy borrégió és sokáig egy szőlőfajta neve is volt.

Ma a szőlőfajtát már glerának hívják, a prosecco pedig az úgynevezett "méthode charmat", azaz tankpezsgő eljárással készül.

Ez esetben a borhoz nem szén-dioxidot adnak, hanem az alapborhoz cukor és élesztő titkos kombinációját (tirázs likőrt), amely beindítja az úgynevezett másoderjedést. A borban ismét alkohol, mellett szén-dioxid és seprő (az elhalt élesztőt hívják így) keletkezik. A szén-dioxit a hatalmas tartályokból viszont nem engedik ki, integrálódik a borba, a seprő eltávolítása és az ital cukortaltalmának beállítása (expedíciós likőr) után a prosecco palackba kerül.

Az egyik "bárhol, bármikor" proseccó, amit mi is előszeretettel választunk nyáron a Bortolomiol Miól sorozata.

Persze a proseccóknál sem kizárt, hogy a másoderjedés már a palackban megy végbe. Például a pár hónapja kapható Valdellövo prosecco, a Bade Fermenti Naturali mustja préselés után acéltartályban erjedt, ezután a bort 6 hónapig finomseprőn (feccie nobili) pihentették, majd a tartályban hozzáadták az élesztőt, mielőtt kézzel a palackokba töltötték, ahol a másodlagos erjedés végbe ment. Ezután még 20 hónapot töltött seprőn a palackban.

4# A legnemesebb és legősibb eljárás az ún. "méthode traditionnelle", azaz a hagyományos vagy champagne metódus.

Itt a folyamat még összetettebb:

  1. Az alapbort egyből palackba töltik, és a palacban adják az italhoz a tirázslikőrt (cukor és élesztő titkos elegye, minden pezsgőház szigorúan őrzi a receptúrát).
  2. Ezután a palackot lezárják, és a másoderjedés (a nagyon nyers, durva, alacsony alkoholtartalmú borban ismét elindul az ejredés, és szén-dioxid keletkezik) már a palackban megy végbe.
  3. A palackok ezután a rázóállványra kerülnek, amelynek célja, hogy az elhalt élesztők a palack nyakába "vándoroljanak", és eltávolításuk könnyű legyen. Tradícionális pincészetekben állítólag vannak pezsgőmesterek, akik 50.000 palackot is megforgatnak egy nap a rázóállványon, a modern borászatokban gépek végzik a palackok rendszeres döntését és forgatását.
  4. Ezt követően a palack nyakában az összegyűlt seprőt lefagyasztják és az elhalt élesztőt jégdugóként kilövik, az esetleges veszteséget a palackban pótolják, expedíciós likőrrel cukorfokát beállítják, és végül parafa dugóval lezárják.

A költséges és összetett folyamatnál már csak a területek színesebbek:

  • A franciáknál a leghíresebb pezsgő, amely tradícionális eljárással készül, a champagne. Champagne három szőlőfajtából készül: chardonnay-ból, pinot meunier-ből és pinot noirból. Minden, ami nem champagne, de Franciaország területén készül, az crémant.
  • A spanyolok pezsgője a cava, melynek a legismertebb termőterülete a Barcelonát körülölelő Penedes. Gyakori fajták a parellada, a macabeo és a xarel-lo.
  • A magyar pezsgők az utóbbi időkben nagy átalakuláson mentek keresztül. Tokajban és a Somlón egyaránt remek pezsgőket találunk. Az is hamar kiderült, hogy a furmint nem csak bor, de pezsgőkészítéshez is kiváló

Ha magyar pezsgőt kellene választanunk, valószínűleg a Kreinbacher Prestige Brut-re tennénk a voksunk, ha pedig igazán meg akarjuk adni a módját az ünneplésnek, akkor a Billecart-Salmon Brut Reserve champagne a legjobb ár-érték arányú választás.

5# A tradíconális eljárással készült pezsgőket két nagy csoportra bonthatjuk: lehetnek évjáratosak és évjárat nélküliek.

Előbbi azt jelenti, hogy egy adott év termése olyan kiemelkedő volt, hogy annak alapborából évjáratos pezsgőt készítenek. Ezek jellemzően limitált mennyiségűek, és jóval drágábbak, mint az évjárat nélküliek, viszont tovább is eltarthatók.

Az egyik leghíresebb pezsgőház, a Dom Perignon aktuális évjáratos pezsgője például a 2006-os szüretből készült.

Az évjárat nélküli pezsgők több évjárat alapborának házasításával készülnek. Ezek az alapborok ugyanis szerkezetüknek és savaiknak köszönhetően sokkal tovább, akár évtizedekig eltarthatók.

6# Ha pezsgőn az "extra dry" kifejezést látod, ne ijedj meg. Teljesen mások a kategóriák, mint a borok esetében, a szén-dioxidtól ugyanis az érzet is teljesen más.

A pezsgőknél ezek az álalánosan használt besorolások, ha cukortartalomról van szó:

  • Brut nature/brut zero/ultra brut: maximum 0-3 g/l cukor
  • Extra brut: 0-6 g/l
  • Brut: 0-12 g/l
  • Extra sec/extra dry: 12-17 g/l
  • Sec/dry/secco/seco/trocken: 17-32 g/l
  • Demi-sec/riche/halbtrocken/semi-dulce/abbocato: 33-55 g/l
  • Doux/sweet/dolce/doce/dulce: 50+ g/lFontos, hogy a cukortartalom nem minőségi jelző, hanem ízlés kérdése.
    Egy nagyon extra pezsgőnek is lehet magas a cukortartalma, az egyik leghíresebb francia champagne-ház, a Veuve Clicquot például kihozott Rich néven egy pezsgőt, amelyben 60g/liter cukor van.

7# Az első pezsgőspohár a legenda szerint Marie Antoinette melleinek lenyomatáról lett formázva.

Ma már sok elegáns poharat gyártanak pezsgőkhöz, ha azonban kóstolni akarunk, a hagyományos fehérboros pohár talán a legmegfelelőbb.

A Zalto és a Riedel élen jár a pohárkészítésben, és ma már nem csak bortípusokhoz, de a különböző fajtákhoz is gyártanak poharat. Mindez nem csak marketingfogás, igazság szerint megdöbbentő, mennyire másképp érzékeljük a borok illatát és ízét egyik vagy másik pohárból kóstolva.

8# A pezsgősüvegek mérete nagyon változatos, nem ritka, hogy a nagyobb pezsgőházak, 3, 6 vagy akár 12 literes palackban is készítenek pezsgőt.

Az indok is egyszerű: a nagyobb palackban az ital mennyiségéhez képest az oxigén mennyisége sokkal kevesebb, a pezsgő lassabban, szebben fejlődik és érik.

Ezek a ma ismert megnevezések és méretek:

  • Magnum – 1,5 liter, 2 normál palacknyi mennyiség
  • Jeroboám – 3 liter, 4 normál palacknyi mennyiség
  • Rehoboám – 4,5 liter, 6 normál palack
  • Matuzsálem – 6 liter, 8 normál palack
  • Szalmanazár – 9 liter, 12 normál palack
  • Baltazár – 12 liter, 16 normál palack
  • Nabukodonozor – 15 liter, 20 normál palack
  • Salamon – 18 liter, 24 normál palack
  • Primát vagy Góliát – 27 liter, 36 normál palack
  • Melkisédek – 30 liter, 40 normál palack

A legnagyobb, amit mi valaha láttunk, a Veuve Clicquot Matuzsálem volt.

9# A pezsgőben 3x akkora a nyomás, mint egy autógumiban - azaz 6 bar körüli.

A dugó az óriási nyomás hatására akár 64km/órás sebességgel is ki tud lőni, és a leghosszabb út, amit egy kijőtt pezsgősdugó megtett, 54 méter volt.

10# Azt tudod, hogy miért hagyomány karddal kinyitni a pezsgőt?

A sabrage-ként emlegetett módszert a napóleoni harcok óta művelik. Ekkor állítólag, mielőtt a lovasok csatába indultak volna, szablyáikat kirántva, lóháton ülve nyakazták le a champagne-okat.

A legenda szerint ezzel akartak imponálni a fiatal és csinos Madame Cliquot-nak, a Veuve Cliquot tulajdonosának, aki a csata előtt vendégül látta őket.

Ha maradt még  benned kérdés a pezsgőkről, ne félj minket megkérdezni, de leginkább menj, kóstolj, olvass sokat, mert a világ legelegánsabb italának a története semmihez sem fogható.

Player Autószalon

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon