Ahol a házi szó a minőségjelző – Gourmet-boltok Budapesten

Budapest utcáin járva egyre több otthonosan berendezett boltocskával, igényes cégérrel találkozhatunk, melyek különleges, nagy odafigyeléssel készített termékeket kínálnak a minőségre éhes vevőknek. A teljesség igénye nélkül körképet készítettünk a városban fellelhető gourmet-boltokról.

A nagymama házi boltja

Sokan nosztalgiával gondolunk vissza gyerekkorunk nyaraira, amit a nagyinál töltöttünk, míg a szülők dolgoztak. Talán nem olyan meglepő módon legélesebben a lekváros bukták, a házi kolbászok meg a gondosan fényesre törölgetett almák élnek emlékezetünkben. Főleg akkor, ha vidékről a nagyvárosba szakadt lelkünk jó pár év után sem tudja ugyanolyan üdvözülten fogadni a hamburgert, mint egy jó házi süteményt. A nagymama házi boltja pont ezt az érzést igyekszik csillapítani egy nem túl tágas, de annál több kincset rejtő üzlethelyiséggel. Található itt minden, ami csak eszünkbe juthat egy jó, vidéki éléskamráról: pácolt karaj, befőtt, lekvár, kolbász, paprikás szalonna, zöldségek, sajtok, fűszerek, de még pogácsa, kenyerek és sütemények is.

Amint beléptem – nem volt könnyű ajtón kitóduló, kosarakba rendezett gyümölcsöktől –, a szemem máris a meglepően otthonos látványra szegeződött a hátsó polcon. Tepsiben sorakozó kolbászok meg sült húsok a saját zsírjukban. Ilyet csak a nagyinál szoktam látni télen a spájz ablakában, de egy boltban azért furán hatott. Kellemesen furán. A tulajdonos büszkén el is magyarázta gyorsan, hogy náluk nem a pultból szedett maradék húsból készül az ilyesmi, hanem kifejezetten erre a célra szállíttatnak a boltba friss, szép házi csirkét, meg egyebeket. Aztán azt is hozzátette, hogy kolbász is kapható náluk, 299 forinttól 799 forint per dekáig. No meg a mindig friss, szezonális szendvicskrémek 699 forintért (parajos feta, tormás csülök, lazac, körözött...), meg ezerféle pite, áfonyás sajttorta, tiramisu és pogácsa.

Az üzlet ötlete azért pattant ki a tulajdonos házaspár fejéből, mert érezték, a vidéki ízek bizony hiányoznak a bevásárlóközpontok polcairól. Mint mondják, az állandóság és a folyamatos kiváló minőség az, ami nagyon hiányzott nekik a boltokból, és ők ezt a hiányt kívánják – nem kis sikerrel – pótolni prémiumkategóriás, házias termékeikkel. A házias jelző itt nem csak üres kecsegtetés, hiszen például idei csipkebogyó lekvárjukat maga a tulajdonos édesanyja készítette, mézüket pedig egy régi baráttól szerzik be.

I. kerület, Pauler utca 5. Nyitva: hétköznap 9–19, szombaton 18 óráig.

Baldaszti's market

Kicsit más megközelítésből ugyan, de hasonló, minőségi kínálattal rendelkezik a Baldaszti's üzlete is. A Lánchíd utcai bolt az éttermükhöz hasonlóan csúcsminőségű termékeket kínál, bármire legyen is szükségünk otthonra. Bár fizikailag egymás mellett található az étterem és a market, az üzletvezető elmondása szerint már nem élnek szoros szimbiózisban egymással. Közös nevezőjük, hogy mindketten a magas minőséget tartják elsődleges szempontnak a kiszolgálás során, de a bolt már nem követi feltétlenül az étterem stílusát.

Az idők során a bolt a kézműves termékek beszerzése felé terjeszkedett, és ez a mai napig jól láthatóan remekül működik. Nem csak hazai termékek kaphatók, hanem a világ minden tájáról a legjobbat igyekeznek a vásárlók elé tárni. Termékeiket a többéves tapasztalat és ismeretségek segítségével szerzik be külföldről is, őstermelőktől és szakkiállításokról. Fontosnak tartják a különböző régiók reprezentációját, így főleg Közép-Anglia – mely  a chutney-k, szószok, és kekszek területén erős – és Baszkföld termékeit részesítik előnyben.

Specialitásuk a spanyol édesség, a turrón, mely Budapesten csak itt kapható. Büszkeségük a kis bolt adta lehetőség a közvetlen kiszolgálásra, háttérinformációk és tanácsok biztosítására, hogy a vevő tényleg úgy érezze, érdemes volt betérni ide. Már csak a hangulatos dizájn és szemet gyönyörködtető csemegepult látványa miatt is ajánlott a látogatás.

Mindig friss kenyerekkel, péksüteményekkel felszerelkezve várják a látogatókat, akik húsokat, fűszereket, zöldségeket, olajakat, eceteket, csokoládét és kekszet is vásárolhatnak a híd budai oldalán. Pluszpontot ér, hogy este kilencig mehetünk vásárolni, a hosszú munkaidő után is van friss alapanyagok beszerzésére lehetőség. Persze mint minden földi jónak, az extraminőségnek is megvan az ára, hiszen 18 hónapig érlelt sonkájuk kilója 8900 forint, táblás csokoládéik pedig átlagosan 1600 forintba kerülnek.

I. kerület, Lánchíd utca 5. Nyitva hétfőtől szombatig 9–21, vasárnap 17 óráig.

Delizia Gourmet & More

A Delizia Gourmet & More friss szereplő a budapesti delitérképen, de annál figyelemreméltóbb. Ez az üzlet a szokásos házias, hazai húsok, tejtermékek és pékáruk mellett nemzetközi csokoládé- és pezsgőkülönlegességekkel, fűszerekkel is szolgál a vevőknek. A termékeiket rendszeresen megrendezett kóstolóikon tesztelhetjük, mielőtt beszereznénk valami finomat. Ezt az üzletet nyugodtan lehet biobarátnak is mondani, hiszen számukra nagyon fontos az egészséges, akár jótékony hatású élelmiszerek beszerzése és forgalmazása, a lehető legkevesebb vegyszerrel, tradicionális eszközökkel és eljárásokkal készített termékek felkutatása, a világ számos tájáról. Szinte minden élelmiszerük kézműves, és prémiumkategóriás.

Borkínálatuk is igazán figyelemre méltó, az erősebbre vágyók pedig különleges single malt whiskyk és rumok közül válogathatnak. A bolt forgalmaz gluténmentes joghurtokat, sőt, még sört is. Kapható balzsamecet, különböző szószok tésztákhoz, ízesített olajok, és sütemények az ünnepekre.

Hegyvidék Központ, XII. kerület, Apor Vilmos tér 11–12. Nyitva hétfőtől szombatig 10–20 óráig.

Sarki fűszeres

A Szent István parknál fellelhető Sarki fűszeres aztán tipikusan sarki – már csak fizikai helyzetét nézve is. És tipikusan fűszeres is, abban a jó öreg, nagymamánk korabeli értelemben. Az üzlet nem éppen nagy, nem is feltétlenül tágas, de igazán barátságos, és szintén elhelyezkedésének köszönhetően világos is. Kínálatát tekintve kicsit átgondoltabb, tervezettebb, mint például a Nagymama házi boltja, kezdetekben főleg különleges, néha kevésbé ismert, minőségi borokra, sajtokra, és húsipari termékekre specializálódtak, de ez mára friss pékáruval, fűszerekkel, olajokkal és édességekkel bővült ki. Boraikon kívül az alkoholos italok kedvelői örülhetnek még a remek pálinkaválasztékuknak is, melyben különleges málna, birs és madárberkenye italok kapnak helyett.

Különösen kellemes hely ez annak is, aki nem otthon használná fel a hely kínálta hozzávalókat, hanem azonnal megkóstolná, mit lehet belőlük kihozni, ugyanis a Sarki fűszeres bisztróként is üzemel, ahol kávét, limonádét, szörpöt, süteményt lehet venni, vagy megkóstolhatjuk a legjobb alapanyagokból készült szendvicseiket, salátáikat, sonkáikat. A melegebb hónapokban ezeket a finomságokat a boltot körbeölelő teraszon is elfogyaszthatjuk.

XIII. kerület, Pozsonyi út 53–55. Nyitva hétköznap 8–22, szombaton 15 óráig.

(A képeket a boltok Facebook-oldalairól vettük.)

Tovább:
A gasztrorovathoz
Férfias karácsonyi rovatunkhoz
Budapest téli teraszaihoz

Kaja, drogok, botrányok, siker. Elmondjuk, hogy miért ő a legkirályabb szakács, aki valaha írt.

Punk a konyhában

Anthony Bourdainnek nincsenek Michelin-csillagjai, sőt, mi több, soha nem is volt neki. Gasztronómiai kvalitásai alapján nem tartozik az elitbe, nem mutat új irányt a kulináris élmezőny számára, mivel sosem foglalkoztatta a kísérletezés. Bourdaint egy dolog érdekli: az evés, és valószínűleg szakács is azért lett, hogy minél többet tudjon meg arról az univerzumról, ami az evést körülveszi. 2000-ben írt bestsellere, A konyhafőnök vallomásai (Kitchen Confidential) minden idők legjobb könyve, amit szakács írt. Amíg a híres séfek és tévészakácsok évente jelentetik meg szakmányban gyártott, igényes, de halálosan unalmas illusztrált receptkönyveiket (van még olyan dolog, amiről Jamie Oliver nem adott ki könyvet?) , addig emberünk totálisan szétfeszítette a műfaji kereteket és megalkotta az évtized leghatásosabb alkotását, ami gyökeresen átalakította a közvélemény képét arról, hogy mi egy étterem és micsoda egy séf.

És hogy mi a trükk? Pofonegyszerű és brutálisan nehéz dolog: az őszinteség. Bourdain, a konyhai zsoldos és veterán olyan őszinte kitárulkozással írta meg a könyvet, mintha a halálos ágyáról diktálta volna. Hogyan szoktak lopni az éttermi dolgozók, miért drogoznak a séfek, hogyan szokott rá a kokainra, és milyen mélyre nyomta a drog, miért mentek tönkre éttermek, amikben dolgozott, ki kefélt kivel, miért nem szabad New York-ban hétfőn halat rendelni, milyen formában adják ki a romlott árut az éttermek, kiteregetett mindent, amiről a séfek, és étteremtulajdonosok a sírig hallgattak volna.

Bourdain később bevallotta, hogy némiképpen tartott a szakma fogadtatásától, de érdekes módon csak hátba veregetéseket kapott, és hirtelen a világ összes séfjének – legyen az Michelin-csillagos szent, vagy egy oklahomai hamburgerező szakácsa – automatikusan barátjává vált.

Bourdain a CIA soraiban

A CIA ezúttal nem az amerikai hírszerzést, hanem a Culinary Institute of Americát jelenti, amely az Egyesült Államok, sőt az amerikai kontinens legkomolyabb gasztronómiai iskolája. Kellőképpen nagy arccal fogott neki az életnek, ám a terepen, ami nem a New York-i csúcséttermeket jelentette, hanem huszadrangú BBQ grilleket, pizzériákat New Jersey-ben majd Floridában, az öreg rókák gyakran porig alázták a zöldfülű és szemtelen Anthonyt, aki szépen lassan beleszokott a gépházban töltött mindennapokba.

A könyvével egy csapásra híressé váló Tony nem is rejtette véka alá, hogy bár tiszteli a trendsetter séfeket, igazán csak a szakmai iparosait, a napi több száz tányért felrakó, névtelen zsoldosokat becsüli. Húszas éveiben belecsúszott az alkoholizmusba, aztán a munkahelyi pörgés miatt mindenféle bogyókat kezdett fogyasztani (ami Bourdain szerint gyakori jelenség a konyhákon), sok kokót szippantott fel, aminek következtében mára úgy néz ki, mint aki szétesett, de aztán gondos kezek összerakták. Rengeteg viszontagság után végül mégis sikerült tisztességes New York-i séffé válnia. Nagyjából 40 évesen higgadt le, lehorgonyzott a Brasserie Les Halles nevű manhattani intézményben, 2000-ben pedig megjelent a később 28 nyelvre lefordított A konyhafőnök vallomásai, ami új fejezet kezdetét jelentette, ugyanis kiderült, hogy Bourdain jobb író, mint séf, és jobb műsorvezető, mint író.

Punkrock mindhalálig

A Les Halles azt a konyhát viszi, ami a legközelebb áll hozzá, a franciát. Bisztrókonyha, de magas fokon, ráadásul Bourdainnek az étterem vezetői teljes szabadságot adtak. Már jópár éve nem vesz részt a napi robotban, tévéműsorokat forgat, és könyveket ír. 2010 őszén egy szép emlékű tévéműsor kapcsán volt szerencsém megfordulni a Les Halles konyhájában, legnagyobb szívbánatomra Bourdain nem volt benn, de jobbkeze, A konyhafőnök vallomásai elején is feltűntetett Carlos Llaguno igen, a derék dél-amerikai tag gyártott is egy remek borsos bélszínt. Amikor a forgatás után Bourdainról kérdeztem, mosolyogva ennyit mondott: – He’s a cool guy. A „laza srác” olyan menüt rakott össze, ami francia, ugyanakkor New York-i, ugyanis van itt boeuf bourguignon, de foie gras hamburger is (20 dollár, 4400 forint) – ilyet egy franciaországi francia sem tenne a libamájjal, legalábbis ezen a szinten.

Éppen nem szólt a zene, de a könyve óta tudjuk, hogy Bourdain konyhájában bárki hozhatta a saját zenét, igaz, ha valaki Billy Joelt tett fel, az a legenda szerint azonnali kirúgással járt. Tony a punkrockra esküszik, kedvence a New York Dolls, The Stooges, The Voidods és a Ramones. The Nasty bits című könyvét egyenesen Joeynak, Dee Deenek és Johnnynak, az együttes tagjainak ajánlotta.

Tévésztár

A konyhafőnök vallomásai egyenes folyományaként a Food Networkön megkapta első tévéműsorát, így folytathatta azt a két tevékenységet, amit a legjobb szeret: evett és mesélt. A 2002-es A bolygó amerikai (A cook’s tour) gasztronómiai világjárás Japántól Ausztráliáig, tacótól a hernyókig. Közben a Fox A konyhafőnök vallomásai címmel beindított egy sorozatot, amelyben a Bradley Cooper alakította főszereplőt, Jack Bourdaint teljes egészében hősünkről mintázták. 2005-ben leszerződött a Travel Chanellel, ahol nekikezdett Fenntartások nélkül (No reservations) című sorozatának. Bourdain körül mindig izzik a levegő, így nem csoda, hgy 2006 júliusában keményen belenyúlt. Bejrútban forgattak, és szokás szerint arra készült, hogy egy kamerától kísérve végigeszi a várost, amikor kitörték az évtized legsúlyosabb harcai Izrael és Libanon között. Tengeri és légi blokád, és a város stratégiailag fontos pontjainak bombázása. A világ leglazább séfje hirtelen egy háború közepén találta magát. A stábot a helyi segítők magukra hagyták, Bourdainék pedig ott álltak magukban, egy idegen városban, amit lőttek. Amíg a hoteljükben rostokoltak, Bourdain a feszültséget úgy vezette le, mint egy igazi szakács: bekéredzkedett a konyhára és főzött. Pár nappal később evakuálták őket, és egy amerikai hadihajó segítségével hazatérhettek. A tévéműsor negyede sem készült el, szóval a tévéséf és stábja úgy döntött, hogy készítenek egy filmet arról, hogyan nem készült el a film. A bejrúti epizód végül akkorát ütött, hogy Emmy díjra jelölték, ez pedig olyasmi, ami korábban egy tisztességesen végigforgatott műsorával sem történt meg.

Bolygó amerikai

Bourdain jelenleg is utazik, tegnap Barack Obamával evett a vietnami Hanoiban, Facebook profilján szépen szemmel lehet követni, hogy merre jár (tavaly megfordult nálunk is.) Híres arról, hogy bármit megeszik, valószínűleg még nem utasított vissza semmilyen helyi fogást. A legkeményebb cuccok: fókaszem, balut, egy egész kígyó,(ami még élt!), illetve az általa is legszörnyűbbként aposztrofált szavannai varacskosdisznó ánusz, illetve a grönlandi rohasztott cápahús.

Elmondása szerint a legundorítóbb kaja, amit valaha fogyasztott mégis a McNuggets. Nem rejti véka alá, ha kedvel valakit (pl: Thomas Keller, Ferran Adria, Mario Batali), de azt sem tartja meg magának, ha valakitől rosszul van (Alain Ducasse, egy tucatnyi kevéssé ismert tévéséf és az ABBA). Vigyázat, szókimondó szövegek!, olvasható műsorai elején, mivel nem állnak tőle távol a káromkodások és a szexista poénok.

Nem baj, Tony, mi így szeretünk.

Állítólag a tökéletes reklámhoz három dolog kell: kisgyerek, kutya és egy jó nő. Egy másik iskola szerint ezekből elég az egyik, szóval a gyereket meg a kutyát most hagyjuk. „Sex sells”, avagy formás női idomokkal bármit el lehet adni, természetesen kaját is.

Bikini, hambi, erotika

Nina Agdal 18-as karikáért kiáltóan falja a szaftos burgert. Ketchup és ajaknyalogatás lassítva: megéheztünk...

Nem látja a krumplit, érted?!

A Nando’s-nál rájöttek, hogy mi kell a népnek. Ha reklám, akkor legyen vicces és legyen benne két nagy mell. A történet egyszerűen fergeteges (nem az) és abban is biztosak vagyunk, hogy ha létezne Szőke Nők Világszövetsége, akkor tiltakozna a hirdetés miatt, elvégre meglehetősen rossz fényben tüntetik fel sorstársukat.

Tuti ziccer: fagyi

Bizonyos hölgyek nem tudnak nem erotikusan fagylaltot fogyasztani, de az szabad szemmel is látható, hogy a reklámban szereplő szőkeség erősen rájátszik a műveletre. Nem vagyunk benne száz százalékig biztosak, hogy ez egy valódi, létező terméket népszerűsít, de attól még működik.

Egy bombanő a vízben

Ez a reklám a szexista hirdetések iskolapéldája. A szinopszis elfér egy névjegykártyán: a srác ül a strandon, megiszik egy láda sört. Amikor az utolsó üveghez ér, kijön egy bombázó a vízből, és megissza a sörét. Vége. A reklámban látható hölgy annyira híres, hogy neve is van: Zilda Williams. A reklám egyébként nem egy sörmárkát, hanem egy sörökkel foglalkozó szájtot hirdet.

Saláta szexin

A Carl’s Jr. amerikai gyorséttermi hálózat olyan reklámokat csinál olyan csajokkal, hogy az kriminális, 18-as karikáért és egy vödör jégért kiált. Ebben a filmjükben Kim Kardashian falja a salátát nagy kedvvel.

Állatvédők beindulva

A radikális állatvédő szervezet,a PETA szereti az ütős reklámkampányokat, és ennek rendre bizonyítékát is adja. Ez a betiltott reklám a vegetarianizmust népszerűsítette volna, és tökéletes bizonyítéka annak, hogy ők is bíztak a jól bevált hatásmechanizmusban: szexszel az állatvédelmet is el lehet adni. Kérdés, hogy mit szóltak volna a nők jogait védő szervezetek a női nemet szexuális tárggyá lealacsonyító megközelítés ellen. A poén az, hogy a werkfilm forróbb, mint maga a reklám.

Emily is felszállt a burgervonatra

Hát ez valami mesés volt, nem? Szerintünk a burgerfogyaztási mutatók a plafont verték ezutána reklám után.

Ennél szebben nem lehet kólát inni

Cindy Crawfordnak nem kell bikinire vetkőznie, nem kell ráznia a melleit vagy a hátsóját, elég, ha csak beletúr a hajába és néz. Bármilyen hihetetlen, ez a reklám több szakmai díjat is bezsebelt, és beválasztották minden idők legjobb Super Bowl döntőn vetített reklámja közé.