Malomkerék méretű, ádáz burgert csakis Marika nénitől

Zsebkendőnyi kávézójának - ami tulajdonképpen hamburgerező - híre szájról szájra száll. Van, aki szerint a kilencedik kerületi Angyal utcát egyenesen róla nevezték el.

Ez egy zarándokhely.” “Marika néni egy tündér.” “Marika néni az ok, amiért az utcát Angyal utcának hívják.” Ilyen Foursquare-tippekkel sem sűrűn találkozik az éhes ember, ha viszont igen, már sejtheti, hogy nem a szokásos gyorsétkeztetői műfajjal van dolga. Na de először is adjunk egy erősebb kontúrt az előbb idézett véleményeknek azzal, hogy eláruljuk: két év híján Marika néni harmadik évtizede űzi az ipart, és ez idő alatt kétmilliónál is több hamburger készült el kezei alatt. A hamburgerező híre pedig futótűzként terjed, szorgalmi időszakban elsősorban az egyetemisták körében: a törzsközönség javát ők adják. Ez az akaratlan marketing (mert amúgy nem vettük észre, hogy Marika néni nagyon erősen jelen lenne az ismertebb csatornákon) úgy jött össze, hogy a névadó gazda szinte mindannyiukat tulajdon unokájaként fogadja, akit sürgősen meg kell etetni, különben egy perc alatt éhen pusztul.

Ehhez elsősorban két komoly fegyvert vet be: az egyik az a fajta mágneses kedvesség, amit még a legzordabb kémikushallgató is lakmuszpapírként szív fel - ennek részeként például vállalja, hogy amennyiben egy minimum tíz fős társaság kitalál egy új összeállítású burgert, akkor az felkerül az étlapra. A másik pedig az adagok méretezése: az étlapon csak elvétve találunk 1-es méretű zsemlét, inkább hármastól indulunk felfelé, és a határ tényleg csak a csillagos ég: létezik XXL-es méretű malomkerék, ahogy hamburgertorta (!) is készülhet rendelésre. Teljesen természetes, hogy ezért már eleve kapunk villát, hiszen ki tudja, hogyan vagyunk képesek megküzdeni a kapott jótéteménnyel.

Tudjuk, hogy a molekuláris gasztronómia hívei ebben a pillanatban lökték el magukat ráncolódó homlokbőrrel a képernyőtől, de az a helyzet, hogy Marika néni nem a molekuláris gasztronómia elkötelezettje. Más szinteken jár ő: jól akar lakatni. Mi egy “progmatos” burgert (1400 forint) és egy csirkesalátát (1000 forint) kértünk, amelyek egyike sem a különleges alapanyagokról ismerszik meg, de hoznak egy alap minőséget, „okés” arányokkal. A falatozás közben az egyik falon olvasható egy olyan házi áldás, ami még egy magamfajta hithű agnosztikust is elérzékenyít, a másikon pedig a “ha nem ízlett a hamburger, nem kell kifizetni” felirat, ami eleve hozzátesz az élményhez azzal, hogy tudatja: itt te otthon fogod érezni magadat, ha tetszik, ha nem. És tényleg.

Marika néni kávézója. Budapest, IX. Angyal u. 28.

Értékelés 5 pontból

Kiszolgálás: 5
Ár-érték: 3,5

Vannak egyéb remek helyek is, amiket teszteltünk: disznótoros és vietnami gyöngyszemek, kurd gyrososmexikói tacqueria, artisztikus környezetben működő kávézó, és egzotikus hangulatú hummuszbárautentikus japán vendéglő és magyaros tejbár, tengeri halas büfé csak itt, csak most, csak nektek!

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon