Ez derült ki egy gibraltári kutatásból. Feltételezhető, hogy nekik sem repült a szájukba.

Hatvanhétezer évvel ezelőtt már szívesen fogyasztottak neandervölgyi őseink sült szirti galambot, pontosabban a mellehúsát, a combjait és a szárnyait. 1724, gibraltári barlangokból összegyűjtött galambcsontot vizsgáltak meg a kutatók, ezeken találták meg a sütés és az ősemberek fogainak nyomait.

A felfedezés azért jelentős, mert eddig úgy hitte a tudomány, hogy csak a később emberfaj, a Homo sapiens kezdett madarakat enni, de ezek szerint már jóval régebben is sültgalamboztunk.

(Forrás: The Telegraph. A galambkép a Wikimediáról való, és persze csak illusztráció, hiszen se nem szirti, se nem sült)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Milyen kutyatápot vegyél, ami a kutyádnak és a pénztárcádnak is jó?

A világ egyik legegészségesebb itala egy magyar készítmény, és azt adja meg, amire szükséged van

Tíz éve feltöltött egy fürdőszobai szelfit, most 475 ezer követője van

További cikkeink a témában