Olaszország hét napban - Kevés pénzből a legtöbb élmény

Modern nomád rovatunkban ezentúl olyan világjáróknak ajánlunk úticélokat, - sőt, teljes programcsomagokat -, akik szeretik alacsonyan tartani a költségszámlájukat. A sorozat első célpontja Olaszország, amelyet – micsoda váratlan fordulat - észak-déli irányban fogunk átszelni.

A vonat az egyik legolcsóbb módja Olaszország bejárásának. Több előnye is van, az egyik az, hogy látjuk az országot, ami repülés esetében például nem feltétlenül elmondható, és egy fokkal izgalmasabb még az autópályáknál is. Vonatok minden közepes méretű, vagy alkalmanként annál is jóval kisebb városba eljutnak. Az alakuló gyorsvonat-hálózatnak köszönhetően elképesztő gyorsasággal eljuthatunk egyik nagyvárosból a másikba (a Milánó-Nápoly tengely összesen 6-7 óra), ha hosszabb útra vállalkozunk, például Szicíliába, vagy onnan vissza, akkor hálókocsis megoldással, éjszakai indulással tehetjük kényelmesebbé utazásunkat. A stoppolásnál nem olcsóbb, ez tény, de kiszámítható, biztonságos, gyors és tiszta. A trenitalia.com oldalon felárak nélkül foglalhatunk jegyet a járatokra.

Első nap: Milánó

Milánó jó kiindulópont, ugyanis Budapestről fapados járattal juthatunk el a lombard metropoliszba. Rengeteg hostel között válogathatunk, amelyek közül sok a város központjában helyezkedik el, így helyi járatra sem kell költeni.
Milánó kifejezetten drága város, de szerencsére itt is van egy csomó minden, amit ingyen lehet csinálni. A milánói Dóm, a Palazzo Reale, a helyi Aquarium, a Santa Maria delle Grazie és még egy tucatnyi templom ingyenesen látogathatók, de például péntek délután 2-től belépő nélkül lehet bejutni az olyan múzeumokba, mint a Természettudományi Múzeum, az Archeológiai Múzeum, vagy az olasz állam megszületésének szentelt Museo del Risorgimento. A Mercato Comunale piacok már magukban is látványosságok, ráadásul gazdaságos áron vásárolhatunk be finomságokat. Milánóban az egyszerű pizzériák is drágábbak, mint bárhol Olaszországban, inkább válasszunk olyan kis helyeket, ahol szeletenként árulják a kockára vágott pizzát (pizza al taglio.), de ha nem sajnáljuk egy kisebb összeget pékárukra, akkor ajánljuk a Playeren már megénekelt Il Princit. Egy apró tipp: a kávé pultnál fogyasztva Olaszországban olcsóbb, mint a teraszon, vagy asztalnál ülve.

Második nap: Firenze

Milánóból gyorsvonattal 1 óra 45 perc alatt Firenzében lehetünk. Ha személyt választunk, akkor foghatunk a költségeken, de így az út hossza akár 4 óra is lehet.
Firenze kétségkívül a világ egyik leggyönyörűbb városa, igaz, messze nem a legkényelmesebb: adjunk hálát a sorsnak, hogy nem autóval jöttünk! Múzeumokat fel lehet keresni, de maga a város a legtökéletesebb outdoor reneszánsz múzeum, kár minden zárt térben töltött percért! A Piazza della Singoria, a város leghíresebb tere ráadásul szobrokkal is tele van, szóval a drága múzeumok szinte feleslegessé is válnak. A Santa Maria della Fiore, a Ponte Vecchio természetesen szintén befektetés nélkül élvezhetők, és ott van a hangulatos San Lorenzo piac is. A város melletti dombon fekvő Piazza Michelangelóról fantasztikus, képeslapszerű kilátás nyílik a városra, ez szintén kihagyhatatlan, sőt kötelező és ingyenes program. Szintén egy eurócentbe sem kerül a Santa Maria Novella oldalában álló kápolna megtekintése, amelyben a 13. században egy patika és parfümkészítő műhely működött.

Relatíve jó áron ehetünk a Pugiban, ami egy apró pizzéria a belvárosban. A Trattoria La Mangatoria egy szintén szerény küllemű étterem, itt nagyjából 5 euróért már kapunk egy tésztás fogást, de akadnak egyéb tippjeink is.

Jön Róma! Nem hitted volna, hogy ennyi mindent lehet pénz nélkül csinálni Rómában? Kattints a tovább gombra!

Harmadik-negyedik nap: Róma

Mivel minden út Rómába vezet (Firenzéből például 95 perc alatt itt lehetünk gyorssal!), különösen Olaszországban, ezért a főváros egy modern nomád számára is kihagyhatatlan célpontnak számít. Hogy Róma mennyire nyílt város, az is bizonyítja, hogy csak a Colosseumot évente több mint 4 millió turista keresi fel. Ha éppen nem is vagyunk eleresztve anyagilag, akkor is bőven akad látnivaló. Ha Firenzét dicsértük a szabadtéri látványosságai miatt, akkor Róma esetében még fokoznunk is kell a pozitív jelzőket, ugyanis a Pantheon, a Vittoriano, az igazság szája szökőkút, a híres Trevi-kút, a Villa Borghese parkja mind ingyenesek. A Szent Péter Bazilika alsó szintje belépődíj nélkül látogatható. A Vatikán múzeum minden hónap utolsó vasárnapján ingyenes, a Szent Lukács Akadémia múzeuma díjmentesen látogatható. Az ír Angel Tours minden este 7-től fél órás, ingyenes túrákat indít a Pantheon elől, a részvételhez nem kell mást tennünk, mint megkeresni az angyalmintás esernyőt tartó idegenvezetőt.

Szeptember 30-ig a 34. Estate Romana rendezvénysorozat keretében egy halom ingyenes filmvetítés, színpadi előadás és koncert tekinthető meg, érdemes csekkolni a honlapjukat. Egy szó mint száz: Rómában úgy is képtelenség unatkozni, hogy egy fillért sem költünk közben!
Mivel azt javasoljuk, hogy egy éjszakát mindenképpen tölts el az Örök Városban, ezért itt egy link pár hostelhez!

Ötödik nap: Nápoly

Rómából 70 perc alatt a Nápoly központjában fekvő pályaudvaron lehetünk, ami ugyan nem fénysebesség, de majdnem. Az egymilliós dél-olasz város fantasztikus hely, ráadásul összehasonlíthatatlanul olcsóbb, mint például Róma, Milánó vagy például Velence. Ennek ellenére nem árt tudni, hogy mi mindent lehet errefelé eurók szórása nélkül is élvezni! A történelmi óváros a legnépszerűbb látnivaló errefelé, de belépődíj nélkül látogatható a Zenetörténeti Múzeum, a Castel dell’Ovo, az emberi anatómia múzeuma, és a tengeri múzeum. Négy fal között tölteni az időt nem feltétlenül a legtanácsosabb errefelé, mivel egy nagyon hangulatos – igaz, alkalmanként nem a legtisztább, éjszaka pedig nem a legveszélytelenebb – városról beszélünk. Nápoly a pizza hazája, itt jó áron ehetünk igazi mesterműveket. Kötelező hely a Da Michele – ami mellékesen szerepelt az Ízek, imák, szerelmek című filmben is – egy kis sorbanállás előfordulhat, de a kiszolgálás gyors, a pizza pedig több mint mennyei.

Jön Amalfi és a világ egyik legszebb tengerparti régiója! Kattints a tovább gombra!


Hatodik nap: Amalfi

A legnagyobb királyság, ha Nápolyból hajóval közelítjük meg Amalfit, az egész út negyven perc (és kb. 15 euró), igaz, valószínűleg túl rövidnek fogjuk érezni, hiszen ez a világ egyik leggyönyörűbb partszakasza. (A hajós megoldás azért is ajánlott, mivel vonattal csak Pompei-ig juthatunk el.) Amalfi, Ischia, Capri vagy a milliomosok pénztárcájához szabott, de az elképesztően lélegzetelállító Positano mind remek választások. Strandoljunk, és igyunk limoncellót, ami a helyi citromokból készült édes és veszélyesen ártalmatlannak tűnő likőr. Ez a régió Olaszország egyik legfelkapottabb része, rengeteg a turista, és nincs túl sok olyan program az utcai barangoláson kívül, amiért ne kellene fizetni. Gyorsvonattal Nápolyig tudunk utazni, de szerencsére vannak közvetlen járatok Palermóig. Hálókocsis megoldást válasszunk (treno notte), így a Szicíliáig tartó utat végigaludhatjuk, és frissen ébredve indulhatunk majd neki a sziget fővárosának. Ha nem szeretnénk hálófülkés megoldásra költeni, akkor válthatunk jegyet hátradönthető ülésekre is, igaz, így minden esélyünk megvan, hogy úgy érkezzünk meg a célállomásra, mint egy origami. Villa San Giovanninál a vonatok felhajtanak egy kompra, és hajón teszik meg a 40 perces utat a messinai-szoroson keresztül - ez már önmagában egy különleges élmény: egyszerre hajózhatunk és vonatozhatunk.

Hetedik nap: Palermo

Az ingyenes programok itt nem igazán indítják be a fantáziát: marionett múzeum és botanikus kert, bár a város alatt húzódó katakomba rendszer felkeresése már izgalmasabbnak hangzik. A Vucciria, a Palazzo dei Normanni, a Santa Chiara templom és az óváros kötelező látnivalók és külön ajánljuk a családi tulajdonban lévő antik majolikagyűjteménynek otthont adó Stanze al Geniót. A hely szellemét leginkább helyi borokat iszogatva szívhatjuk magunkba, közben együnk is, ugyanis a jellegzetes szicíliai konyha több mint bombajó. Ne hagyjuk ki például a pasta alla normát, vagy az afrikai hatásokról árulkodó halas kuszkuszt, vagy az utcán is vásárolható arancinét, sfincionét vagy a cazzillit. Tengerparti városként a strandolás is opció, egy kis D vitamin gyűjtéssel felkészülhetünk a hazaútra.
A város környékén két repülőtér található: a Fontanarossa 7, míg a Falcone-Borsellino 31 km-re. Mindkét reptérre rendszeresen indulnak buszok a városközpontból.

Ha még több Olaszország érdekel, akkor vannak tippjeink, de ha egy madridi vagy stockholmi hosszúhétvége hozna lázba, akkor is tudunk segíteni!

Az etikett nehezen definiálható illemkódex, amelynek szabályai kultúránként, helyzetenként és társaságokként változhatnak. Nem egyszerű téma, nem is szeretnénk túlbonyolítani, ezért a következőkben a legalapvetőbb - de mégis gyakori -, hibákra koncentrálunk. A félreértések elkerülése végett: az etikett nem ott kezdődik, amikor villát ragadsz a kezedbe, hanem jóval korábban!

Hibák vacsora előtt

Rossz éttermet választasz

Egy étterem több szempontból is minősíthetetlennek számíthat. Egyrészt lehet rossz színvonalú: a pincérek durvább modorral bírnak, mint Shrek, a berendezés lepukkant, az ételek ehetetlenek. Ennek elkerülésére érdemes alaposan ellenőrizni a helyet, akár online, akár személyesen. A másik baki, hogy ugyan kifogástalan a hely, de a célnak mégsem felel meg. Egy első (vagy második, stb.) randira nem szerencsés túlságosan romantikus hangulatú intézményt választani, ezt hagyjuk meg a már párnak számító emberkéknek. Ez az intelem első blikkre taktikai fogásnak tűnhet, holott ez a döntés pontosan a megfelelő modor birtoklásáról szól. A gyertyafényt hagyjuk meg későbbre. Az éttermet a férfinak ildomos kiválasztania, nem kell, hogy közös megegyezés tárgyát képezze, de azt is illik elkerülni, hogy egy steak house-ban ülve derüljön ki a partnerünkről, hogy radikális vegán, aki évek óta csak magokon és bogyókon él és még a madársalátát is undorítónak találja az elnevezése miatt.

Bohócnak öltözöl

A 10 divatbaki, amit egy férfinak kerülnie kell című alaptanulmány mindenki számára ajánlott olvasmány, de sok helyen elég, ha felkapunk egy sötét farmert és egy (nem mélyen kigombolt nyakú) inget. Nyakkendő és zakó szinte már sehol sem alapfeltétel, de az adott étterem honlapját mindig érdemes csekkolni, ugyanis vannak helyek, amelyek dressz kódot adnak meg!

Nem tudsz parkolni

Hardcore etikettszabálynak  tűnhet, de ha randipartnert fuvarozol étterembe, akkor a parkolásnak is vannak szabályai. A lényeg, hogy illik tudni, hogy hol van az étterem, ha pedig megtaláltad, akkor a parkolóhely keresgélése ne tartson tovább öt percnél. Ennek elkerülése érdekében érdemes előre felkutatni a közeli fizetős parkolókat. A megfelelő parkolás biztosítása egyébként egy jó étterem feladatai közé tartozik, nem véletlen, hogy minőségi éttermi kalauzok osztályzatai ezt az opciót is figyelembe veszik.

Nem foglalsz asztalt

Egy randit vagy kellemes estét tönkretehet, ha kiderül, hogy nem foglaltál asztal, az étterem pedig tele van. Ha igazán biztosra akarsz menni, akkor nem csak arról gondoskodsz, hogy legyen helyetek, hanem arról is, hogy az asztal ne a mosdókhoz vagy a bejárathoz közel legyen, hanem ideális helyen. (Hogy mi számít annak, az mindig a helytől függ. Ismét érdemes előre tervezni.) Nagyon triviális tanácsnak tűnhet, pedig egy szombat estén, amikor egy jó helyen minden asztal foglalt 7 és 10 között és a helyszínen már nem lehet másik asztalt kérni, nagyon is hasznos lesz ennyire előrelátónak lenni.

Hölgyeket előre

A hölgyek előre szabály az élet egyéb területein működhet, de nem ebben az esetben. A férfi lép be elsőként az étterembe, majd az ajtót tartva beengedi a hölgyet. Az etikett egy folyamatosan változó és megújuló entitás, de ez a szabály öröknek tűnik.

Rohanás

Ideális esetben a főpincér vagy egy felszolgáló másodperceken belül megszólít bennünket, és a korábban foglalt asztalunkhoz kísér, de ha ez nem történik meg, akkor várjunk egy keveset, amíg feltűnik az illetékes elvtárs. Elsőként a hölgy foglal helyet, jó esetben a pincér kihúzza számára a széket. Hiába vagyunk éhesek, illik türelmesnek lennünk, különösen ha randiról van szó. Nem sürgetjük választással a partnerünket. A legfrissebb trendek szerint a nemek egyenlők, ha rendelésről van szó, azaz a férfi is előállhat a farbával elsőként.

Vacsora közben

Bénán rendelsz bort*

A borrendelés témáját egyszer már körbejártuk egy igazi szakértő segítségével, de a lényeg, hogy akár előre is tájékozódhatunk a kiválasztott étterem kínálatával kapcsolatban, a legtöbb étterem honlapja rendelkezik itallappal is. Bátran hagyatkozzunk a sommelierre vagy felszolgálóra, de ha nem tetszik az ajánlott bor, akkor kérjünk másikat. Ne parázzuk túl, de ne essünk át a ló túlsó oldalára sem.

*A kisbetűs részben jegyezzük meg, hogy a bor természetesen nem kötelező része egy tökéletes vacsorának.

Villával eszed a levest

Na jó, ez nem fordulhat elő, de vajon hányan tudjuk megkülönböztetni a kávéskanalat a desszertkanáltól? Egy alaposan megterített asztalnál akár három pohár (fehérboros, vörösboros, vizes) három tányér, és egy fiókra való evőeszköz is várhat bennünket. Éttermekben rendszerint fogásonként érkeznek az egyébként is lecsökkentett számú evőeszközök, de ha valami igazán csúcs helyre keveredünk, akkor a szabály az, hogy étkezésenként egy evőeszközt (vagy evőeszközpárt) használunk fel, és kívülről haladunk befelé. Ha a tányér jobb és baloldalán elfogytak az evőeszközök, akkor jöhetnek a tányér fölé helyezett cuccok (általában a kávés- vagy desszertkanál vagy desszertvilla.)

Csak eszel és eszel

A vacsora társasági esemény, még akkor is, ha csak két ember vesz részt rajta. Soha ne feledd, hogy a legfontosabb a partnered, ezért illik folyamatosan a figyelmünkről biztosítani, szóval tartani, szórakoztatni. Ennek megfelelően a mobilt illik kikapcsolni, de minimum lehalkítani.

Vacsora után

Nem tudod, hogy ki fizessen

Az etikett halad a korral, ma már nem feltétlenül kötelező a férfinak fizetni, igaz, úriemberként illik felajánlania azt. Egy másik felfogás szerint az a fél fizet, aki kezdeményezte a randit. A borravaló mértéke hazai intézményekben rendszerint a számla 10-15 %-ának felel meg. Egy igazi gentleman diszkréten egyenlíti ki a számlát, és nem villant meg kötegnyi papírpénzeket. Ha már itt tartunk: slusszkulcsot és mobilt sem.

Összeszedtük, hogy mik azok a hibák, amiktől megőrülünk. Az például megvan, amikor a számlára többet vársz, mint az ételre?

1. Tahó személyzet

Ez a fejezet, akár lexikon terjedelmű is lehetne. Itthon a depressziós pincér effektus alapbetegség, azaz a felszolgálók rettentően nyomottak, és nem is rejtik véka alá, hogy mennyire hánynak attól, hogy pont az ő éttermükbe, kávézójukba, bárjukba evett a fene. Ha bármilyen kérésed van a számlától kezdve addig, hogy közepesen, avagy jól átsütve kéred a kacsád, illetve mennyire legyen csípős a rogan josh, az mérhetetlen fájdalmat okoz a számára, és ne, ne is próbáljuk őt arról kérdezni, hogy mit jelent az, hogy „terrine”, mert fogalma nincs róla. Nagyon nem szeretjük/értjük az „itthon minden szar, külföldön sokkal jobb” kezdetű szólamokat, de tőlünk nyugatra ebből a szempontból emeletekkel magasabb a színvonal.

2. Lassú kiszolgálás

Nehéz eldönteni, hogy mi számít lassú kiszolgálásnak, de a szerkesztőségben abban állapodtunk meg, hogy 25 perc után már csigatempójú szervizről beszélhetünk. Az egyik leggyakoribb hiba az éttermekben, főleg csúcsidőben, hétvégén este jellemző, de ha a felszolgált étel feledteti a hosszú várakozást, akkor megbocsátható bűn.

3. Művészlelkű szakács

Kisebbségi komplexusban szenvedő szakácsok hóbortja, hogy olyan egyszerű ételeket is, mint egy brassói, úgy felcicomáznak, mint egy karácsonyfát. A díszítőelemként funkcionáló száraz spagetti tésztát (!), spirálisan tekeredő paradicsomhéjat, narancsgerezdet, és az egyéb kreációkat felejtsük el. Ébresztő!, a nyolcvanas évek véget értek. Apróbetűs rész: azt is szeretjük, amikor a menü tele van olyan cikkekkel, amiket valójában nem tudnak kihozni.

4. Szar kaja

Ezt nem kell túlragozni, van, hogy nem sül át, túlsül, romlott (például kagyló), vagy egész egyszerűen lapos, íztelen, gyenge. Ez ellen előzetes felkészüléssel lehet védekezni, szörföljünk az interneten, és érdemes odafigyelni a szakírók véleményére is. Friss, jó minőségű halat kevés étterem engedhet meg magának, a szezonalitás létező fogalom, azaz bizonyos zöldségekből, gyümölcsökből télen nem fogunk (frisset) kapni, és nincs vagy nagyon kevés olyan étterem létezik, amely egyszerre készít jó indiai, thai és olasz kaját. A vastag étlap egy-két kivételtől eltekintve gyanús. A szar kaját tovább súlyosbítja, ha a személyzet, beleértve a konyhát is, paraszt módon reagál észrevételeinkre.

5. Sznob személyzet

Ez főleg olyan helyeken fordul elő, amelyek nem egyértelműen high class intézmények, de nagyon szeretnének annak látszani. Sok felszolgáló ilyen helyeken úgy érzi, hogy tulajdonképpen ők tesznek szívességet a nép egyszerű gyermekeinek, hogy beengedik őket, ehetnek és fizethetnek náluk. Igen, tényleg pont így érzünk mi is, térdre hullunk, és csodálattal bámulunk fel az emberre, akinek legnagyobb tudománya, hogy tányérokat hord A és B pont között.

6. Bunkó vendég

A dohányosok gettósításával egy csomó probléma megoldódott, de még így is vannak, akik szeretnek üvöltve telefonálni, a pincérnek csettintgetni, és hasonlók. Meggyőződésünk, hogy ugyanezen csoport tagjai parkolnak mozgássérült helyekre, telefonálnak moziban, és verik a kormányt őrjöngve, ha nem indulsz el 0.3 másodperc alatt a lámpánál állva.

7. Gyors kiszolgálás

Ilyen is van. Ez tipikusan olyan helyeken jellemző, ahol nagy a pörgés, és mivel a vezetőség nem akarja partvissal elkergetni a bejáratnál várakozó vendégeket, ezért a nagyobb profit reményében felgyorsítják a kiszolgálást. Kollégánkat és párját egy tengerparti étteremben így intézték el 40 perc alatt, ami azt jelentette, hogy még be sem fejezték az első fogást, a pincér már lerakta az asztalra a következőt. Ilyen nincs.

8. Skótság

Nagyon olcsó élelmiszerekből nem tesznek ki megfelelő mennyiséget, és ha mégis kérsz, felárat számolnak fel. Kevés szalonna a túróscsúszán, egy szelet kenyér a Jókai bableveshez, és így tovább. Ez a jelenség alacsony és közepes árkategóriájú éttermekben megfigyelhető. Ezekkel a húzásokkal pár forintot spórolnak ugyan, de hosszú távon vevőket veszítenek. Rossz ötlet.

9. Tudálékos sommelier

A sommelier magában nagyszerű dolog, és értjük, hogy a munkáját szeretné végezni, de étteremben inkább a párjára, barátaira próbál figyelni az ember, nem pedig egy önmegvalósító borszakértőre, aki elképesztő és teljesen felesleges tirádát ad elő az asztalnál egyre kínosabban feszengő vendégeknek. Ha megfelelően határozottak vagyunk, akkor nem kell támaszkodnunk a sommelier-re. Sok étterem online is elérhetővé teszi borkínálatát, így előre kiválaszthatjuk a megfelelő italt. Persze vannak remek sommelier-k, akik tudják, hogy a kevesebb néha több. A mázas sommelier rokona a bratyizó pincér, aki percenként jelenik meg az asztalnál, és úgy érzi, hogy beszélgetnie kell. Ritka, mint a fehér holló, és persze sokkal inkább ez, mint egy életunt, savanyú gyökér.

10. Láthatatlanság

Széleskörűen elterjedt jelenség, hogy bizonyos éttermekben az ember láthatatlanná válik. Belép az ajtón, köszön, leül valahova és 10 perc is eltelik, mire megjelenik egy felszolgáló az asztalánál, és megkérdezi, hogy rendeltek-e már? Később ismét láthatatlanná válik az ember, ami megnehezíti abban, hogy kérjen még egy ásványvizet, végül pedig a számlát. És még valami: vannak helyek, ahol a számlára többet kell várni, mint az ételre.

Továbbá, ha egy 10 fős társaság tagjai 5 felé kérik a számlát, és abból 3-an áfás számlát is kérnek, akkor se húzogassa a száját a felszolgáló, és főleg ne kérdezze meg, hogy nem lehetne mégis egyben?, mert úgy neki egyszerűbb.