A világháború alatt nem volt teljesen szokatlan, hogy egy hidat viszonylag gyakran kellett újraépíteni, de békeidőben azért meglehetősen különösnek számít a perui őslakosok szokása, akik június második hetében minden évben lerombolják a Q'eswachaka hidat, csak azért, hogy aztán újraépítsék.

Az Apurímac-folyót átívelő híd ugyanis az ország utolsó kézzel fonott hídja (vagy ha trendi kifejezést akarnánk használni: kézműves hídja), a különös rituálé pedig a népszokás része, amivel az inka isteneknek hódolnak.

Nincs könnyű dolguk, hiszen 38 méternyi szakadékot kell áthidalniuk a kézzel fonott kötelekkel, de mondjuk még mindig sokkal jobb ez így, mintha az őseik hagyományai szerint tisztelegnének az istenek előtt.

(Nyitókép: Phil Yeatman/Instagram)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

A cipőkollekció, melyben kompromisszumok nélkül lehetsz szabad, egyedi és vagány

Menhelyről? Tenyésztőtől? Honnan legyen kutyád?

Emberi hangyabolyként működik a világ legzsúfoltabb szigete

További cikkeink a témában