A világháború alatt nem volt teljesen szokatlan, hogy egy hidat viszonylag gyakran kellett újraépíteni, de békeidőben azért meglehetősen különösnek számít a perui őslakosok szokása, akik június második hetében minden évben lerombolják a Q'eswachaka hidat, csak azért, hogy aztán újraépítsék.
Az Apurímac-folyót átívelő híd ugyanis az ország utolsó kézzel fonott hídja (vagy ha trendi kifejezést akarnánk használni: kézműves hídja), a különös rituálé pedig a népszokás része, amivel az inka isteneknek hódolnak.
Nincs könnyű dolguk, hiszen 38 méternyi szakadékot kell áthidalniuk a kézzel fonott kötelekkel, de mondjuk még mindig sokkal jobb ez így, mintha az őseik hagyományai szerint tisztelegnének az istenek előtt.
(Nyitókép: Phil Yeatman/Instagram)