Majdnem tizenkét hónappal gyermeke születése után, rajongói legnagyobb örömére Péterfy Bori visszatér a csatamezőre. A háború két fronton zajlik: a Három nővér Irinájaként már játszik a Nemzetiben, a Love Banddel pedig heti két-három alkalommal próbál, hamarosan pedig jönnek a koncertek is. Belehajoltunk Péterfy Bori hajába, avagy beszélgetés ufókról, egy kurva nehéz időszakról, Prince és a szex kapcsolatáról, és arról, hogy milyen ketrecbe zárt macskanőnek lenni.

Nézz mélyen a szemembe! A szöszi énekesnő lehuppan az egyik székre, és szinte azonnal elnézést kér, ha kissé összevissza fog fogalmazni, ugyanis a fia mellett rendszeresen négy-öt órákat alszik, vagyis per pillanat messze van csúcsformájától. Ha nem mondja, biztosan nem veszem észre, valószínűleg ez is egyike azoknak az ellentmondásoknak, rejtélyeknek, amiket a túl élénk fantáziával megáldott emberek Bori köré képzelnek, annak ellenére, hogy ő bármi ilyesmire törekedett volna. Bár már régen érettségizett, olyan mintha egy kíváncsi, vibráló tekintetű kamaszlány ülne velem szemben, talán a folytonos felfedezés állapotában lévő lelkület az, ami ilyen fiatalosnak konzerválta őt, mindenesetre fáradtnak, enerváltnak egy cseppet sem tűnik.
(Köszönjük a Pastrami Étterem és Kávéház segítségét!)
Minden lány tetszik a diszkóban Pár éve a 10 és 25 közötti női populáció komoly hányada tisztelte himnuszaként a Vámpír című slágert, ami nem meglepő, ugyanis a felszabadult, önálló nőideált megtestesítő művész, mint jelenség tökéletesen alkalmas arra, hogy a csajok rákapcsolódjanak. Szóval Bori és a Love Band inkább csajos, mint a fiús, így adott a kérdés, hogy vannak-e egyáltalán férfirajongói? – Hajaj! – szalad fel Bori szemöldöke a homlokára. – Ez mondjuk nem olyasmi, amiről szívesen beszélek. Rengeteg levelet kapok például. Én is szembesültem vele, hogy a sztár jelenség létezik, szóval nem hiszem, hogy ez kizárólag rólam vagy nekem szólna. Én mászkálok az utcán, békávézom, meg minden, de az engem is meglep, ha a csemegében odajön valaki, és azt kéri, hogy írjam a nevem a karjára. Az ilyesmivel nehéz mit kezdeni. Meg tudnak lepni koncerteken is. Van például a Szüret című számunk, amiben van egy sor: „vörösen lángolnak a fenyvesek a pólón, amiben vagyok”. Az egyik koncerten, már nem tudom hol, ennél a sornál előugrott a tömegből egy fiú, szétnyitotta a kabátját, és láthatóvá vált a pólója, amire lángoló fákat festett. Ezektől elszoktam, de a koncertekkel tuti visszakapom őket!


Egy olyan tengerpart, ahol mindig 30 fok fölött van a hőmérséklet.

A hely, ahová szívesen vonulna száműzetésbe

Ott fekszünk majd meztelen Az első lemez, amiért pénzt adott, egy David Bowie album volt, de nagyon tiszta emlék az is, amikor a bátyja hazaérkezett A fal című Pink Floyd lemezzel. Ha ufók érkeznének a földre, és el kellene vinnie őket erre-arra, akkor New Yorkba, tengerpartra és egy ázsiai városba menne velük. – Hogy milyen koncertre vinném őket? – kérdez vissza, eltűnődik egy darabig, majd cinkosan elmosolyodik. – Hát a sajátomra, és mondjuk Soerii és Poolek. Hamarosan youtube videók között szemezgetünk kedvenc zenék után kutatva és meg is találjuk Lou Reedet. – Perfect Day. Szerintem az egyik legtökéletesebb szám a világon. Nemrég voltam a bátyám 627. esküvőjén – na jó, csak a harmadik volt –, és ott is ez ment. Pár kattintás, és már Prince nyomja a Purple Raint. – Ehhez szerelmi emlékek fűznek. Na jó, nem annyira szerelmi, inkább szexuális! De Prince-nek pont az a dolga, hogy tíztől száz éves korig izgalomba hozza az embereket.
Őrlángra tettél engem Bori sokaknak elsősorban extravagáns popdíva, holott ő egyértelműen színésznőként gondol magára. Az egykoron kultikus státuszban álló Krétakörrel a kilencvenes évek végétől közel tíz éven át körbeutazták a világot. A Schilling Árpád vezette társulat a nemzetközi fesztiválokon egymás után söpörte be az elismeréseket, miközben középső ujját mutatta az egész itthoni szakmának, a kritikusoknak és a mögöttük álló megcsontosodott intézményrendszernek. A hipersikeres, és végig outsider státuszban maradó kör azonban 2008-ban felbomlott, a színészek pedig hirtelen ott találták magukat a semmiben lógva. – Hát az kurva nehéz volt – eleveníti fel Bori. – Már egy évvel korábban tudtuk, hogy vége. Hihetetlenül ellentmondásos volt: külföldön sorban kaptuk a standing ovationöket, mi meg úgy álltunk a színpadon, mint egy vert sereg. Azért a művésznő nem tűnt el a süllyesztőben, ugyanis jelenleg a Nemzeti Színház tagja, kapott Köztársasági Érdemrendet, a Poligamy és a Napszúrás című filmekben nyújtott alakításáért pedig 2010-ben begyűjtötte a Magyar Filmkritikusok díját a legjobb női epizódszereplő kategóriában. – Amikor megkaptam a díjat, akkor mondtam is magamnak, hogy akkor ez ennyi volt, többet nem fognak filmbe hívni. Ez sokakkal előfordult már, és tulajdonképpen be is jött, mert azóta sem játszottam filmben. De nem adom fel, mert akár hatvan évesen is lehet olyan szerepet kapni, ami elröpíti az embert.

Lezárt szemhéjam vászon Bori a Krétakör idején körbeutazta a világot, így rutinos nomádnak számít. – Felfoghatatlan, hogy mennyi helyen megfordultunk a Krétakörrel, tényleg bejártuk a világot – kezdi, miközben nekifog lazacos raviolijának. – Emiatt nagyon szerencsésnek tartom magam. Ami egyből beugrik, az a New York-i utunk, amikor olyan helyekre is elvittek minket, ahová turista ritkán jut el. Ez New Yorkban a brooklyni zsidó negyed volt. Különleges bánásmódban részesültünk, a Chinatownban is volt saját kalauzunk. De tulajdonképpen Sanghaj is nagyon emlékezetes út volt. A Krétakör honlapján volt egy térkép, amin bejelölték, hogy hol játszottunk, és amikor valamikor megnéztem, alig hittem el…


Görögdinnye

A kaja, amin akár két hétig is ellenne

Gyerünk, amíg van a sok minden Mick Jagger szerint a családi élet halál, és első ránézésre a megtelepedés, gyerekvállalás valóban egyenlőnek tűnik a rock n’ roll életforma végével. Borival kapcsolatban is adott a kérdés, hogy Doma fia érkezése megszelídíti-e, és nem válik-e a korábban extatikus színpadi showkat prezentáló macskanőből ártalmatlan kezesbárány. – Nem! – csattan fel energikusan – Sokkal vadabb vagyok! Aztán demonstrációképpen hirtelen átalakul egy ketrecbe zárt, rácsok mögött köröző tigrissé, és körmeivel valami ideges ritmust dobol az asztalon. – Olyan vagyok, mint akit ketrecbe zártak! Annak ellenére, hogy a lazacos ravioli eltűnt, valóban bújkál valami éhség a szemében, szóval valószínűsíthető, hogy az első koncerteken le fog szakadni a plafon. – Én mindig úgy megyek fel a színpadra, hogy ez az utolsó koncertem. Annyira rövid az élet és kevés a pillanat. Nincs idő szarakodni.

Nézed a meccset? Fogadsz is? Láttad az oddsokat? Ebből nagy kasza lesz! Fogadj te is a legjobb meccsekre a TippmixPrón! (X)