Az üdítőitalok együtt fejlődtek az emberiség kultúrájával és technológiájával. Egészen az őskorig visszamehetünk, ha az üdítők történelmére vagyunk kíváncsiak. A kifacsart gyümölcsöktől nagy ugrás volt a mézzel, cukorral, és különböző növények levével – főleg citrommal – ízesített víz, mely a tizenegyedik századtól követhető nyomon Európában. Ezek a frissítők hatalmas népszerűségnek örvendtek egészen a tizenkilencedik század végéig, amikor megjelentek az első kólák.

A kereskedelemben kóla néven forgalmazott italok egészségre káros hatása már régóta foglalkoztatja az embereket, ezért válaszként a gyártók a hetvenes évek elején piacra dobták a szénszavas üdítők diétás változatait. Ez tökéletes marketingfogásnak bizonyult, de mindez persze nem sokat változtatott a végeredményen, mivel ezek is ugyanolyan egészségtelenek, mint a cukrozott társaik.

Az ezredforduló elején egy kilenc éven át tartó vizsgálat kezdődött az Egyesült Államokban, mely eredményeit a Los Angeles-i Nemzetközi Stroke Konferencián mutatták be. A kutatók egyértelmű bizonyítékkal szolgáltak arra nézve, hogy a diétás üdítők fogyasztóinak több mint hatvan százalékkal nagyobb az esélyük az érrendszeri problémákra, mint azoknak, akik nem fogyasztanak ilyen italokat.

A kutatásban résztvevő orvosok szerint, azért mert valaki nem az agyoncukrozott üdítőket issza rendszeresen, hanem a termék cukormentesként feltüntetett változatát, még ugyanolyan kárt okoz a szervezetének. Az elvégzett vizsgálatok során, melyekben figyelembe vettek egyéb olyan tényezőket is, mint a sport, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a napi kalória bevitel, a résztvevők több mint húsz százalékánál véredény károsodást regisztráltak. Tehát ha a cukormentes változatot csak azért iszod, mert úgy gondolod, hogy ezzel valamit mégiscsak tettél az egészségedért, akkor nagyot tévedsz!

Ha ezek után gondolkodóba estél és valamelyest fontolóra veszed miket és milyen mértékben viszel be a szervezetedbe, akkor felhívnánk a figyelmedet egy másik nagy veszélyforrásra, mégpedig a sóra. Természetesen ezzel a tartósításra és az ételízesítésre használt ásványi anyaggal kapcsolatban is számos kutatást végeztek, melyek eredménye szerint azok, akik naponta több mint tíz gramm sót fogyasztanak, kétszer nagyobb eséllyel kaphatnak szélütést, mint azok, akik átlagosan a napi négy grammot nem lépik túl. Ebbe a mennyiségbe az asztali só használatán kívül a különféle sózott élelmiszerekben található mennyiség is beletartozik.