„Teljes zűrzavar, késés és bürokratikus problémák vannak. Ez nagy kár. Szégyellem magam. Ez az én országom, és nem ilyen képet kellene közvetítenünk magunkról” – fakadt ki az aranylabdás Ronaldo, az idei brazil focivébé nagykövete. De milyen is pontosan ez a kép? A brazilok többsége számára szomorú, egy szűk, de jó pozícióban lévő brazilnak nagyon értékes, a világnak meg feltehetően egy hónap múlva egyre kevésbé érdekes.
Az aggodalom az ember vele született tulajdonsága, és mivel sohasem tudjuk legyőzni, meg kell tanulnunk együtt élni vele, akárcsak a viharokkal – szól Paulo Coelho számtalan bölcsességének egyike. Bár arról nincs információnk, hogy ezt a 2014-es focivébé megrendezésére kiírt, általa is képviselt pályázat kapcsán mondta, de – mint Coelho valamennyi gondolata – tökéletesen alkalmazható az élet bármely területére. Például a még el sem kezdődött brazil vébé rendezésének körülményeire, amivel viszont még maguk a brazilok sem nagyon tudnak együtt élni.
Könnyű kezdet: egyből egy
A létező legnagyobb eséllyel indult Brazília a 2014-es focivébé rendezéséért: egyedüliként. (Akkor még élt a rotációs szabály: 2014-re csak dél-amerikai ország pályázhatott, a brazilokon kívül viszont más nem kandidált). Emiatt ugyan néhány kellően korrupt futballszövetség-vezetőnek nem volt annyira örömteli a brazil győzelem 2007-ben, mint három évvel később Katar esetében, de legalább már az eredmény kihirdetése előtt készülhettek a brazilok az idei tornára.
Egyébként pedig – Katarral ellentétben – a dél-amerikai ország megkérdőjelezhetetlenül a sportág egyik hazája: az egyetlen nemzet, amely az összes vébén ott volt, ötször nyertek is, ezzel minden idők legeredményesebbjei, és olyan legendákat adtak a focivilágnak, mint Pelé, Roberto Carlos, Ronaldo és Ronaldinho, vagy például Neymar.
"Lenyűgözött a brazilok záróprezentációja. Biztos vagyok benne, hogy tökéletes házigazdák lesznek" – mondta Sepp Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnöke a szavazás után (mennyivel furcsábbakat is mondott azóta!). Az elmúlt évek azonban bizonyították, amit már eddig is sejtettünk: egyszerűbb jó prezentációt készíteni, mint rendesen megszervezni egy focivébét.
Nehéz folytatás
Pedig nem csak játszani tudják a focit: 1950-ben már rendeztek világbajnokságot – igaz, ez nemzeti gyászba torkollt: Uruguay kettő–egyre nyerte a döntőt –, övék a tíz legnagyobb stadion a világon – igaz, ezek egyike sem felelt meg a FIFA biztonsági követelményeinek –, és az egész ország rajong a fociért és a focistáikért – igaz, ez is kevés, ha közben éheznek.
„Jó az infrastruktúránk és remek stadionjaink vannak, de ezzel együtt a vébé alkalmat teremt arra, hogy a körülményeket még jobbá tegyük. Repülőtereket, szállodákat és további futballpályákat kell építeni" – sorolta a feladatokat akkor Lúcio, a válogatott csapatkapitánya.
Így is lett. Hét stadiont építettek, ötöt pedig – köztük a Maracanã-t – felújították. Hogy ez mennyire nem ment simán, jól jelzi Jérome Valcke FIFA-főtitkár 2012-es nyilatkozata, aki nem annyira sportdiplomatikus fogalmazással élve azt mondta, hogy az előkészületek lassúsága miatt a braziloknak szükségük volna egy farba rúgásra. Ebből kis feszültség lett, a főtitkár elnézést kért, az építkezések pedig szépen, és főleg lassan, folytak tovább. Kis nehezítésként 2013-ban még a Konföderációs Kupát is Brazíliában rendezték, ennek előkészületeiről csak annyit, hogy a FIFA már azzal fenyegetőzött, a jelentős csúszások miatt Sao Paulótól elveszi a rendezési jogot.
Eredetileg tavaly decemberben kellett volna a FIFA rendelkezésére bocsátani a stadionokat, de csak a felük készült el, ezért idén május 15-ére módosították a határidőt, és siettek kijelenteni, hogy a 2018-as rendező Oroszország ezt ne tekintse referenciának, ilyen többet nem fordulhat elő. Aztán végül az sem fordult elő, hogy május közepére befejeződtek az építkezések, még az utolsó napokban is dolgoztak a munkások.
A pénztelenségre nem lehet fogni a késéseket. Bár a pályázat idején még arról volt szó, hogy teljes egészében magántőkéből finanszírozzák a stadionépítéseket, végül a nyolcvan százalékot az állam fizette, de úgy tűnik, erre még úgy is van pénz, hogy iszonyatosan megszaladtak a költségek. Számvevőszéki vizsgálatok szerint a korrupció a legfőbb drágító tényező – a brazíliavárosi stadion például háromszor került többe a tervezettnél –, a vébé végösszege úgy 14 milliárd dollár (átszámítva bő 3 000 000 000 000 forint) lesz. Ez még egy tényleg focirajongó nemzet számára is irreálisan nagy áldozat egy sporteseményért, főleg akkor, amikor súlyos problémákkal küzdenek, évente több mint ötvenezer embert ölnek meg az országban, és óriási a szegénység.
Összességében pocsékolás, néhányaknak viszont tuti üzlet
A lopás pedig látványos: a már említett brazíliavárosi stadion például 900 millió dolláros költségével a világ második legdrágább stadionja lett – a városban egyébként első osztályú focicsapat sincs –, az építkezések pénzügyeit ellenőrző bíróság még nem végzett az átvilágítással, de becsléseik szerint úgy 500 millió dollárnyi indokolatlan költés lehet a végeredmény.
A lelátóelemek szállítását eredetileg 4700 dollárra becsülték, végül 1,5 millió dollárba került, az állam nagyvonalúan nem számlázott ki 16 millió dollárnyi kötbért a hónapokat csúszó építőnek, amely egyébként a megrendelt acél 12 százalékából hulladékot csinált, és néha többször számlázta le ugyanazt a tételt – némi magyarázat lehet az elnéző megrendelőre, hogy a cég 37 millió dollárral szállt be a hatalmon lévő politikai elit kampányába.
Példa még a pénzszórásra a manausi stadion, amelyet gyakorlatilag az amazonasi esőerdőbe vágtak, ahol értelemszerűen nem voltak közutak, ezért mindent sokkal drágábban, vízi vagy légi úton kellett szállítani – az acélszerkezetet például Portugáliából.
2013-ban, a Konföderációs Kupa ideje alatt egymillió ember tiltakozott a Világbajnokság – kinek? szlogennel, a tüntetések a vébé közeledtével egyre hevesebbek. Az elmaradt bérüket követelő tanárok megtámadták a brazil válogatott buszát, demonstráltak az őslakosok, a hajléktalanok, a hatóságok pedig könnygázzal, gumibotokkal próbálják megőrizni a rendet, a vébé alatt összesen 150 ezer rendőr és katona lesz szolgálatban a helyszíneken.
Hamarosan kiderül, a 2014-es brazíliai vébé hírei mennyire szólnak majd a sportról, és mennyire a társadalmi feszültségekről. Az viszont már most tudható: 2016-ban Brazília olimpiát rendez.