Az igazi férfi nem betegszik meg – inkább védekezik

Talán nem véletlen az a sztereotípia, hogy ha egy férfi náthás lesz és ágynak dől, akkor az egész családnak körül kell ugrálnia, mert ő „nagybeteg”. A másik sztereotípia, hogy a férfinek a munka miatt nincs ideje orvoshoz menni, beszed ezt-azt, és lábon kihordja még a tüdőgyulladást is – sajnos nem mindig következmények nélkül. Ám terjedőben van egy harmadik megoldás is: okosnak lenni előre, és védekezni, eközben pedig a családot is védeni a téli betegségek ellen. De hogyan?

Mielőtt erre válaszolnék, muszáj elmondanom valamit, amit sokan nem tudnak. A téli megfázásainkért, nyavalyáinkért több mint háromszáz kórokozó lehet felelős! Azért foglalkozik mégis az influenzával a legtöbbet az orvostudomány, mert az influenza halálos is lehet. Nem tévedés, nem írtam rosszul, sőt hozzáteszem: egészséges fiatal férfiak is estek már áldozatául – Magyarországon is.

Influenza vagy nátha?

Míg a nátha és a közönséges megfázás szövődmények nélkül gyógyul, és csupán egy hétnyi rossz közérzettel jár, az influenza vérbeli gyilkos lehet, ha szerencséje van. Közvetlenül is ölhet: tüdővérzést okozhat, mely órákon belül végez áldozatával – sajnos erre is volt számos példa hazánkban, még a leggondosabb ápolás és a gyorsan adott vírusellenes készítmények sem voltak képesek megmenteni a betegeket.

Közvetve pedig úgy okozhat nagy bajt, hogy a vírus képes arra, amire egy baktérium nem: úgy legyalulja a nyálkahártyát, hogy abban lyukak lesznek, azokon keresztül pedig bejut a szervezetbe bármilyen kórokozó, amely eddig ebben a szerencsében nem is reménykedhetett. Ilyenkor van az, hogy az influenza kezdete után pár nappal, amikor már esetleg épp jól kezdené érezni magát a férfiember, hirtelen újra lázas és elesett lesz.

A baktériumok leggyakrabban tüdőgyulladást okoznak, de sajnos előfordulhat véráramfertőzés (szepszis) is. Ezek életveszélyes állapotok lehetnek. Jelentkezhet még szövődményként hörghurut, agyi keringészavar, agyhártya- és agyvelőgyulladás, veseelégtelenség, főleg gyermekeknél gennyes középfülgyulladás. Járványok idején sajnos megkétszereződik a szív- és érrendszeri halálozások száma is – ez leginkább az idősebbeket érinti.

Az influenzát nem könnyű megkülönböztetni más felső légúti betegségektől, ez még orvosoknak sem mindig sikerül, hacsak nincs lehetőségük tenyésztést kérni. Ami mindenesetre az influenza gyanúját erősíti, az a nagyon hirtelen kezdődő betegség, magas láz és általános rossz közérzet, erről sokan úgy számolnak be: olyan, mintha átment volna rajtam egy úthenger.

Influenzajárvány minden évben van, hol kisebb, hol nagyobb, néha már decemberben elkezdődik, máskor csak márciusban, de az biztos, hogy el nem marad. Ráadásul a többi kórokozó sem kímél minket, a kisebb-nagyobb megfázások mellett valószínűleg csak púp lenne a hátunkra (és a családunkéra) az influenza. A világon évente egyébként – a szezon erősségétől függően – átlagosan 200–500 ezer ember hal meg influenza miatt.

Védekezzünk!

Akármennyire is kellemetlen ezt hallani, influenza ellen egyetlen bizonyított védekezési mód (a teljes elszigeteltségen kívül) a védőoltás. Fáj vagy nem fáj – ez van. Apropó, már nem is kell fájnia, mert kapható mikrotűs oltás is, amit szinte meg sem érezni.

Évről évre keringenek különböző csodareceptek, immunerősítők, melyek azt ígérik, hogy alkalmazásukkal elkerülhető az influenza – ám ez sajnos nem igaz. Lehet erősíteni az immunrendszert (például a rendszeres sportnak és a kiegyensúlyozott táplálkozásnak, a stresszmentes életnek ilyen hatása van), ám attól még az influenza vírusa egy tüsszentéssel vagy egy vírusos kilincs megfogása utáni szemdörzsöléssel bejut a szervezetbe, és szaporodni kezd.

Akármilyen erős az immunrendszer, csak napok elteltével képes elegendő ellenanyagot termelni a vírus ellen, hogy kisöpörje a fertőzést. Addig pedig a kórokozók szabadon garázdálkodnak odabenn, ellenőrizetlenül – olyan, mintha hagynánk, hogy egy idegen mászkáljon az irodánkban, lakásunkban a felügyeletünk nélkül éjjel-nappal, veszélyeztetve kollégáinkat és családtagjainkat is. Ezt sem engednénk, ugye?

Gyorstalpaló virológia – csak elszántaknak

A vírus fehérjékből és nukleinsavból épül fel. A szervezetbe kerülve az immunrendszer egy bonyolult rendszeren keresztül felismeri, hogy testidegen fehérjék kerültek be, és elkezd ellenanyagot termelni. Vagyis nem a vírust ismeri fel idegenként, hanem az annak felszínét alkotó fehérjéket. A védekezésül termelt ellenanyag egy olyan fehérjekeverék, ami specifikusan kötődik a vírus felületét alkotó fehérjékhez, és segíti a szervezetet abban, hogy a kórokozót a saját eszközeivel megsemmisítse. Az ellenanyag előállítása napokat, heteket vehet igénybe – egy-egy betegség ezért addigra halállal is végződhet.

Következő cikkünkben az influenza elleni vakcináról olvashatsz részletesen, illetve arról, mikor, hogyan érdemes oltást kérni.

Tovább a:
Legfrissebb cikkekhez

A rovat többi cikkéhez
A szerző e heti kedvencéhez: Tíz dolog, amit nem tudtál Steve Jobsról – infografika

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon