Ki a legszexibb WAG?

Ezzel az angol wives and girlfriends kifejezésből alakult mozaikszóval szokták illetni azokat a nőket, akik a futballvilágnak nem csupán szerves részei, de gyakran alakítói is – gondoljunk csak Rooney, Giggs vagy Terry pikáns nőügyeire. Az is előfordul, hogy valaki a felesége hisztije miatt igazol el valahonnan, a WAG-ek alapvető feladata azonban mégis csak a reprezentálás. A szerintünk legdögösebb tíz illetékest gyűjtöttük össze nektek.

  1. 10/10

    Első számú kedvencünk Rafael van der Vaart kedvese, Sylvie, aki bemondónőként és modellként is ismert. A szőke szépség 2009-ben legyőzte a mellrákot, amiért külön tisztelettel adózunk előtte – ráadásul több ízben is bebizonyította már, hogy jóval több ő, mint az üresfejű WAG-kolónia legnagyobb százaléka.

  2. 9/10

    Natalie Suliman fehérneműmodell, mégpedig a legígéretesebb fajtából: nagy álma, hogy a Victoria’s Secret lányai közé kerülhessen. Pasija ugyan egyelőre annyira nem híres (a Sunderlandben futballozó Kieran Richardsonról van szó), azért nyilván senkiben sem merül fel, hogy Natalie-nak ne volna helye a top tízben. A hölgy egyébként masírozott már egy szál fehérneműben az Oxford streeten is, hiába, no, kemény meló a modellkedés.

  3. 8/10

    Bár Zaira Nara nemigen panaszkodhat sem a külsejére, sem a modellkarrierjére, a Wikipedián még mindig az első bekezdésben szerepel róla, hogy Diego Forlán barátnőjeként került be a köztudatba. Bár az uruguayi támadó a futballistaszokással ellentétben nem a kicsapongásairól híres, az álompár szakítása hatalmas hullámokat vert, ugyanis a modell elzárkózott a nyilatkozatoktól, Forlán hallgatott, mint a sír, úgyhogy a sajtó megtalálta az egyetlen lehetséges magyarázatot, ami miatt valaki ezzel a nővel felbonthatja az eljegyzését: Forlán meleg.

  4. 7/10

    Emily O’Hara idomait nézve kétségünk sem lehet afelől, hogy a Manchester United játékosa, Tom Cleverley alig várja, hogy végre hazaérjen edzésről, és az otthoni szorgalmi feladatokkal folytathassa a testmozgást. Emily esküvőszervezőként kezdte pályafutását, de aztán hogy, hogy nem, egyszer csak fehérneműmodellként ébredt. Legnagyobb örömünkre.

  5. 6/10

    Irina Sajk az ügyeletes sztár-WAG, ami nem is csoda, hiszen Cristiano „Fekete köröm” Ronaldóval kavar már jó ideje. Az orosz szupermodell még azt is megbocsátotta Cének, hogy annak fia született, miközben ők már jártak. A fél világ azt lesi, vajon Sajk kisasszony valóban megzabolázta-e a hatalmas Don Juanként ismert játékost. Egy biztos: Irina bájain semmi sem múlik, mondhatni, ócseny hárásó!

  6. 5/10

    Hogy magyar versenyző is legyen a mezőnyben, előkerestük a legszebbet, aki ráadásul nem csak külsőleg figyelemre méltó hölgy. Póth Diána többszörös magyar bajnok, Európa-bajnoki negyedik műkorcsolyázónőről talán kevesen tudják, hogy „mellékesen” Gyepes Gábor felesége. Ha a tripla toe loop-tripla toe loop kombináció mellett a konyhában sem elveszett ember, Gyepes megütötte a főnyereményt!

  7. 4/10

    Raffaella Fico külsejére igen, kapcsolataira azonban sokkal kevésbé igényes – más magyarázatot nem találtunk arra, mi okból kavarna valaki Balotellivel. A futballista, aki petárdázás közben felgyújtotta a saját lakását, akinek megerőltető perceket okoz egy megkülönböztető mellény felvétele, egész biztosan nem Kantot idéz az ágyban. Ám mivel Raffaella a Rai2 Celeb vagyok, ments ki innen-jének köszönheti hírnevét, a pár valószínűleg pompásan megérti egymást. Bár arról, hogy a hölgy Cristiano Ronaldóval is kavart, nyilván nem beszélnek.

  8. 3/10

    Shakira igazi szupersztár, nem is a pasija hátán kapaszkodott fel, így igazi szenzáció volt, amikor végre nyíltan is felvállalták kapcsolatukat Piquével. Az utálatos újságírók persze azonnal előkapták a születési biziket, így kiderült, hogy az énekesnő tíz évvel idősebb szerelménél, és persze kéthetente felröppen a hír, hogy már megint szakítottak. Közben pedig Shakira együtt bulizik a Barcelona játékosaival, énekel nekik a koncertjén, és úgy szurkol Piquének, hogy egyszerűen meg kell zabálni. Kit érdekel, hány éves?

  9. 2/10

    Cheryl Tweedy a futballtörténelem egyik legnagyobb kérdését vetette fel az emberekben: hogyan volt képes az az idióta Ashley Cole megcsalni ezt a gyönyörű asszonyt néhány (jó, sok) lepukkant ribivel? Az énekesnő, akin Nagy-Britanniában forró imádattal csüngnek a rajongók, beadta a válókeresetet, elutazott stúdiózni Amerikába – aztán pár hónap múlva, azt beszélik, újrakezdte a viszonyt exférjével, rossz példát mutatva ezzel megcsalt nők millióinak.

  10. 1/10

    Adriana Sklenaříková nevét akkor kapta fel a bulvár, miután kiderült róla az a két fontos dolog, hogy Christian Karembeu csaja, és igazoltan neki van a leghosszabb lába a világon, jelesül 125 centiméter. A szlovák szőkeség azóta szerepelt filmekben, reklámokban, kampányokban (főként fehérneműt és ékszereket népszerűsített), félig-meddig el is vált világbajnok urától, népszerűsége azonban töretlen, arcát pedig egy életre a futballhoz kapcsolták. Így lehet az, hogy jelenleg ő a női labdarúgás nagykövete Franciaországban.

A férfinem egyik legnagyobb réme a kopaszodás – a helyzet azonban az, hogy az illetékesek sokszor nemhogy semmit nem tesznek a megelőzés érdekében, de egyenesen elősegítik a folyamatot! Íme, a négy legalapvetőbb dolog, amelyet könnyű betartani, mégis a hajszálak élete múlhat rajtuk.

1. Nem vagy Chuck Norris

A férfiak jelentős része utálja a hajszárítást, felesleges időpocsékolásnak tartja. Sokan azzal érvelnek, hogy az ázsiai nők köztudottan nem szárítják mesterségesen a hajukat. Ők csupán azt az aprócska dolgot felejtik el, hogy az ázsiai nők nemigen rohangálnak reggelente vizes hajjal az utcán, hanem szépen megvárják a folyamat végét a meleg lakásban (vagy a napon). Aki tehát nem híve a hajszárító intézményének, a legokosabban teszi, ha hagy egy félórát a hajmosás és az utcára lépés között, kivéve persze a nyarat, amikor talán még okosabb is kint megvárni a száradást. Azon kívül egyébként, hogy a hajhagymákra nincs jó hatással a vizes hajjal rohangálás, könnyen okozhat fejfájást is. Chuck, te ezt a pontot ugord át.

2. Van sapka, nincs sapka

Mint a viccben: ha van rajtad sapka, azért hullik a hajad, ha nincs, akkor azért. Ez persze csak első hallásra ijesztő, a titok ugyanis a sapka és az időjárás összefüggéseiben keresendő. Az, aki télen is sapka nélkül rohangál, könnyen „kifagyaszthatja” a hajhagymáit, az pedig, aki a legnagyobb melegben is sapka alá zárja hajkoronáját és befülleszti azt, melegágyat biztosít számos fejbőrproblémának. Nem véletlenül léteznek téli és nyári fejfedők: egy hideg időre készült sapka véd a széltől és fagytól, egy nyári forróságra ajánlott pedig óv az erős napsütéstől és jól szellőzik. Aki ezt a két típust keveri, könnyen azon kaphatja magát, hogy sokszorosára gyorsítja a kopaszodása sebességét – és sok egyéb betegségnek is kiteszi magát, a korpásodástól egészen a homloküreg-gyulladásig.

3. Van még pótolnivalód

Igen, tudjuk, minden pasi jedi, de azért ne vitassuk el azt a tényt, hogy a fényevőkön kívül mindenkinek szüksége van tápanyag-utánpótlásra ezen a bolygón. A haj egészséges fejlődéséhez okvetlenül szükség van megfelelő ásványi anyagokra (réz, cink, vas), A-, E-, H- és többféle B-vitaminra, így ezeket hasznos, ha pótolod valamilyen táplálékkiegészítővel. A búzacsíra-kivonat is nagyon jó hatással van a hajnövekedésre, és a legtöbb hajvédő vitamin-komplex tartalmazza is, így nem túl bonyolult manapság hozzájutni.

4. A frizura ára

Semmi kétségünk afelől, hogy a jó frizura fél siker, ha a nők meghódításáról van szó. Ám a belőtt séró hosszú távon önmagát pusztítja el: a rengeteg mesterséges anyag, amit rákenünk vagy ráfújunk, napokig marad a fejünkön, elzárva a fejbőrt a lélegzésnek a leghalványabb esélyétől is. Mivel nincs oxigén, csökken a vérkeringés, ez pedig lassabb tápanyagáramlást okoz – a hajhagymák pedig szép lassan bemondják az unalmast. Mi a megoldás? Használj minél kevesebb hajformázószert, és ragaszkodj az olyanokhoz, amelyek természetes összetevőkből állnak. Ezeket könnyebb eltávolítani hajmosáskor. Apropó, hajmosás: nem elég a tusfürdővel gyorsan átdörzsölni a hajad! Cseréld le a samponod egy olyanra, amely tényleg mindenestől lesuvickolja a sok mérget a hajszálaidról – és tisztítás után legalább egy éjszakára hagyd szabadon lélegezni a fejbőröd, ne kenj rá semmit. Ilyenkor egy gyors fejbőrmasszázs is szuper lehet: ujjaid hegyével mozgasd meg kicsit a fejbőröd, ez serkenti a vérkeringést.

A két nagyágyú a nyitott karosszériájú, együléses, épített autók között. Akik nem járatosak az autósport világában, sokszor össze is tévesztik a két versenyautót. A szabályok, a pályák, a pilóták teljesítménye, a bevételek, és a népszerűség mellett a legtöbbször feltett kérdés az összehasonlítás vitájában, hogy melyik a gyorsabb.

Egy kis történelem

Az ízig-vérig amerikainak tartott versenysorozat az IndyCar, mely CART vagy Champ Car néven is futott, régi formája még 1902-ben mutatkozott be. A sorozat legfontosabb futama az Indianapolis 500, amelyet 1911-ben rendeztek meg először. Az 1980-as évek közepén az egyre erősödő érdeklődése következtében, még több televíziós közvetítés és még több szponzor, ezáltal még több pénz áramlott a versenyekre, mely egyre nagyobb hatalmi harcok kiéleződéséhez vezetett. Emiatt 1995 végén a sorozat ketté is szakadt, de a rajongók, a szponzorok, na és persze a pilóták legnagyobb örömére, a 2008-ban aláírt megállapodás után, újra egy teljesen átfogó bajnokság van az USA-ban.

A világ egyik legdrágább sportágának tartott Formula–1 világbajnokság, a mai formájában is ismert hivatalos rendszer szerinti első éve 1950 volt. Az egyéni világbajnoki cím mellett, 1958 óta évente konstruktőri világbajnokot is avatnak. A száguldó cirkuszként is emlegetett versenysorozat körül nem ütötte, vagyis nem üthette fel a fejét a bevételek körüli torzsalkodás, hiszen Bernie Ecclestone 1995-ben megszerezte az F1 kereskedelmi jogait, és így vált szinte tejhatalmú urává a sorozatnak. Érdekes, de ellentétes párhuzam, hogy amikor az európainak kikiáltott Forma-1 egy kézben összpontosult, akkor szakadt szét az amerikaiak Indyje.

Az IndyCar sorozat kettészakadásának legfőbb okozója

Az IndyCar Series 1995-ös kettészakadásának oka természetesen a pénz volt, mivel több csapatvezető is saját részesedést akart a bevételekből, persze a legtöbbet Tony George, az indianapolisi pálya tulajdonosa, aki többször is kísérletet tett a CART sorozat felvásárlására. Mivel ez nem sikerült neki, így az Indianapolis Motor Speedwayt kivette a versenynaptárból és egy új sorozatot szervezett köré, Indy Racing League néven. Tony George szinte sportot űzött abból, hogy végleg tönkretegye a CART bajnokságot. Ezen törekvése azonban nem sikerült és a bíróságon sem tudta „igazát” érvényesíteni, mivel az ítélet szerint 1998 és 2003 között a szétvált szériák közül egyik sem használhatta a Champ Car illetve az IndyCar elnevezést.

Teljesítmények az F1-ben

A Forma-1 autóira vonatkozó szabályok a kezdeti években még nem voltak annyira merevek, és elsősorban a hengerűrtartalomra vonatkoztak, majd később jött az össztömeg és a légterelők szigorúbb előírásai. Az egyre szigorodó környezetvédelmi és baleset-megelőzési szabályozások mellett a legfőbb indok a módosításokra a költségcsökkentés, mely okán sokan attól félnek, hogy imádott autóversenyük elveszíti majd minden varázsát. Hiszen az ezredforduló elején még háromezer köbcentis V10-es motorokkal száguldoztak, amit 2006-tól 2,4-es V8-asra csökkentettek, de ez még csak a kezdet, hiszen 2014-től 1,6 literes turbófeltöltéses V6-os motorok lesznek minden Forma-1-es autóban. Ez egy hatalmas ugrás – vagyis inkább szűkítés – hiszen a ’90-es évek elején még három és fél literes motorok dübörögtek, melyek közül a leggyorsabb köröket persze a V12-esek futották.

A motor hengerűrtartalmának fokozatos csökkentése viszont nem jár feltétlenül teljesítménycsökkenéssel, mivel anno a ’80-as évek elején bemutatkozott turbómotorok csupán másfél literes méretéből, simán kipréseltek az időmérőre akár 1400 lóerőt is. Tehát a kisebb hengerűrtartalmat a turbónak köszönhető nagyobb lóerővel kompenzálták. A rajongók legnagyobb örömére, a takarékosság jegyében végbement módosítások miatti változásokat, a mérnökök egyedi fejlesztésekkel és évről évre újabb aerodinamikai megoldásokkal egyensúlyozzák ki.

A száraz adatokat nézve, egy körülbelül 800 lóerős 2005-ös V10-es Renault F1 versenyautónak 1,9 másodperc kellett, hogy elérje a százat, a kétszázhoz 3,9 és a háromszázhoz is csupán 8,9 másodpercre volt szüksége.  A Forma-1 történetének legnagyobb tempójával Monzában hasítottak, méghozzá Antonio Pizzonia, aki egy 2004-es Williams-BMW gázpedálját taposva 369,9 km/órás sebességet ért el az olasz nagydíjon. Azonban van még két másik nem hivatalos sebességrekord is, az elsőt Mark Webber állította föl 2005-ben egy tesztelés során, amikor 372km/órával repült végig ugyancsak a monzai célegyenesben. A másik egy már nem létező csapathoz, a BAR-Hondához kötődik, melynek egy külön erre a célra felkészített autója 415 km/órával hasított az államokbeli Mojave-sivatagban, ugyancsak 2005-ben.

Teljesítmények az IndyCarban

Az Indy autók ellentétben az F1-esekkel, teljesen egyformák, még a visszapillantó tükrök mérete is azonos, mivel egyedül egy cég gyártja a szigorú szabályokhoz kötött kasztnit. A motorok tekintetében a tengerentúlon is lefaragtak a régi nagy V8-as 3,5 literesekből. Azonban a változás szele egyre jobban felüti a fejét, mivel 2012-től már három gyártótól lehet megrendelni az erőforrásokat, mégpedig a Hondától, a Chevrolettől, és a Lotustól. A motorok teljesítményét három különböző versenykörülmény szerint szabályozzák le az Indy sorozatban. Az oválpályán 550, a rövid oválpályán 650, míg a nem ovális pályán használatos motorok ereje 700 lóerős lehet, melyeket egy V6-os 2,2 literes turbómotorból nyerik. A maximális fordulatszám 12,000 fordulat/perc lehet, ami eléggé elmarad a Forma-1-ben 2009-ben lekorlátozott 18,000 fordulat/perctől.

Ennek ellenére nem befolyásolja oly mértékben a menetteljesítményt a két szériában szereplő autók motorjainak megengedett fordulatszáma közötti hatalmas eltérés, mint ahogy azt egy laikus gondolná. Ennek bizonyítéka, hogy a michigani versenypályán Paul Tracy, a Champ Car World Series 2003-as bajnoka, egészen hihetetlen, 413,5 km/órás sebességet ért el.

Akkor most melyik a gyorsabb?

Egyértelműen látszik, hogy az IndyCar végsebesség tekintetében ráver az F1-esre, de a gyorsulásnál és a fékezésnél már egészen más a helyzet. Egy Cart gépnek általában három másodperc kell, hogy százra ugorjon, ami ilyen űrbéli tempókat figyelembe véve jócskán elmarad a Forma-1-ben tapasztalhatótól.

Az Észak-Amerikai együléses Indy gépek nagyobbak és kötöttebbek, mint az Európában közkedvelt F1-es autók, de végsebesség tekintetében így is rávernek a Forma-1-re. Ám a rengeteg elektronikai fejlesztésnek és aerodinamikai újításnak köszönhetően, a gyorsulást, a féktávot, és a kanyarvételi sebességet nézve a Forma-1 szinte oktatja az IndyCart.

Akik mind a két helyen tövig nyomták

A régiek nagyok közül Mario Andretti és Emerson Fittipaldi nyerte el mind a két versenysorozatban a bajnoki címet. Kevesen tudják, hogy a valaha volt legnagyobb F1-es pilótának tartott Ayrton Senna is majdhogynem váltott harmadik világbajnoki címe után bekövetkező gyengébb 1992-es évet követően. Phoenixben tesztelt is egy versenygépet, de a Penske IndyCar csapata végül nem vele kötötte szerződést.

Ellenben Senna egyik legnagyobb ellenfele, Nigel Mansell az 1992-es F1 bajnoki címe után átigazolt a tengerentúlra a Newman/Haas Lola-Ford csapathoz, ahol rögtön az első bemutatkozó év végén felülhetett az IndyCar világbajnoki trónjára is. Ezt az újoncként bajnok leszek mutatványt 1999-ben a későbbi Forma-1 es pilóta Juan Pablo Montoya is bemutatta, sőt 24 évesen ezzel a kolumbiai lett az amerikai sorozat legfiatalabb világbajnoka. Ebben az évben a megelőző két év CART bajnoka, a tragikus sorsú Alessandro Zanardi másodjára taposta a pedált a Forma-1-ben, de sikertelen szereplése miatt a Williams istálló a következő évben az akkor debütáló Jenson Buttont szerződtette a helyére. Említést érdemel még Sébastien Bourdais a négyszeres Champ Car bajnok, aki két éves kitérőt tett a Forma-1-ben, de az egyik leggyengébb autóval nem sok reménye volt egy kiugró teljesítményre.

Zanardi súlyos balesete

Alessandro Zanardit 2000-ben küldte el a Williams csapat, mely után több F1-es csapat is szerette volna leszerződtetni, de ő inkább az Indybe szeretett volna újra versenyezni, így 2001-ben Mo Nunn Racing színeiben visszatért a CART-ba. A visszatérése azonban nem úgy sikerült, ahogy szerette volna, mivel mindössze háromszor ért célba a legjobb tíz között. A szezon vége felé, a lausitzringi versenyen kezdett újra magára találni, remekül vezetett, de szörnyű balesetet szenvedett. Ez tankolás után tért vissza a pályára, amikor megcsúszott és olyan szerencsétlen érkezett az ideális ívre, hogy Alex Tagliani oldalról telibe találta Zanardi autóját. A baleset következtében sajnos mindkét lábát amputálni kellett.

És akitől a legtöbbet várták

Gilles Villeneuve legendás Ferrari pilóta fia, Jacques Villeneuve 1995-ben megnyerte az IndyCar bajnokságot, majd 1997-ben a Forma-1-ben is diadalmaskodott. Sajnos a korai évek egyre nagyobb sikerei után a pénzügyi viták és a rossz döntések sorozata miatt, hihetetlenül ígéretesnek indult karrierje nem tudod kiteljesedni. A szakértők által ő az egyik legvitatottabb pilóta, mivel néhányan csak szerencsés újoncnak tartják, viszont sokan vannak, akik szerint, ha nem is a legeredményesebb, de minden idők egyik legjobb versenyzője volt mind a két sorozatban. Annak idején Bernie Ecclestone-nak is ő volt a kedvenc pilótája, és véleménye szerint stílusát tekintve az utolsó igazi klasszikus autóversenyző, mind a pályán és azon kívül is.