A Felsőzsolcai Serforrás Sörfőzde évek óta főzi Magyarország egyik legkülönlegesebb sörét, a Tokaji Aszúval erjesztett Kortyot. Van, aki desszertsörnek csúfolja, van aki rajong érte – mindesetre nem tartozik az egysikú sörök közé. Kézenkfekvőnek tűnik, hogy egy Tokajival bolondított sörből kiindulva próbálkozzanak meg elsőként a hordórélelt változat elkészítésével.

“A fejlett sörkultúrákban gyakori a hordóérlelés, és nemcsak új hordókat használnak, hanem egyre gyakrabban használt hordókat, különféle vintage szériák karakterének megadásához – konyakos, whiskys, grappás hordókat.” – magyarázta Bart Dániel, a Főzdefeszt egyik főszervezője. A hordós erjesztés különleges odafigyelést igényel, nálunk eddig senki nem mert vele próbálkozni, így érthető, miért előzte meg nagy várakozás a sörpremiert. Én is nagyon kíváncsi lettem, de ehhez képest kissé csalódás volt. Úgy tűnt, túl óvatoskodó a sörmester, amikor az egy rész hordóban érlelt sörhöz öt rész “mezei” Kortyot kever, hogy a végeredmény nehogy elveszítse testét és szénsavasságát. Még alig vesszük a kezünkbe, máris elillan a hab, amivel nem is lenne baj, ha nem kellemetlenkedne a sörben egy savanykás, élesztős íz – ami amúgy a frissességüket vesztett sörökre jellemző. Számomra itt a mustos aroma nem működőtt jól, bár ahogy melegedett az asztalon tologatott korsó, úgy vált egyre könnyebben befogadhatóvá. Tanulság: sajnos túl hidegen kaptuk. Ez talán furcsán hangzik, de akárcsak a boroknál vagy a pálinkáknál – bizonyos söröknél sem tesz jót az ízeknek az alacsony hőmérséklet.

A koncepció izgalmas, a megvalósítás kicsit félrecsúszott, de nagyon várom, hogy a tanulságokat levonva megszülessen a tökéletesre csiszolt hordóérlelt Korty. A másik sör, amivel a főzde készült az estére, egy jól bejáratott, francia eredetű sörkülönlegesség. A gesztenyés sör lágy, télies – mondanám, hogy nőies, ha ez nem számítana szitokszónak.
A gesztenyeliszt hozzáadásával készült édeskés sör illata felidéz minden nosztalgikus képet, ami a sült gesztenyéhez kapcsolódik – karácsonyi készülődés, nagy pelyhekben hullik a hó, amit a meleg szobából nézünk. Otthonos, egyszerű, nekem kissé szentimentális. Nem tartogat sok meglepetést, a közepe táján már kezdtem megunni, nagyon vágytam valami radikálisabb, extrémebb ízre.

A Hammurappi 18+-os változata jó átvezetés a csajos gesztenyétől a vadóc Keserű Mézhez. “A Hammurapi 18+ a következő lépés azon a hosszú úton, melynek a végén az extrém erős sörök állnak. A 18 ballinfok és a 8%-os alkohol kellemes mézes, parfümös, malátás ízvilággal párosul és kellemes feminim téli sört ad.” – meséli Bart Dániel a Hammurappiról. A kísérletező kedvű Fóti Osterbrau Főzde új söre a Keserű Méz közeli rokona, nagyjából az unokahúgaként tudnám bemutatni. Édesebb, csajosabb – de azért a gesztenyés sör puhaságát messze maga mögött hagyja. Jóval keserűbb annál, de hetyke habja az aszalt sárgabarack illatát idézi, ami elaltatja veszélyérzetünket. A Hammurappi 18+ egy jókislány első átmulatott éjszakája – a Keserű Méz hozzáképest született rosszlány.

A Fóti főzde sztársöre állandóan csapon van a Szimpla Kertben, de minden alkalommal rácsodálkozom egy újonnan felfedezett dimenzióra az ízében. A szuperkomlós Keserű Méz radikálisan világos, sárga és ködös, mint valami búzasör, de krémes és hófehér habja ezt cáfolja. Aromakomló mellett keserű-komlót is tartalmaz, ráadásul leveles formában kerül bele a toboz, egy az egyben, ahogy a tőről leszedik, így extrém, kifejező sör született belőle. Semmi kompromisszum. Örültem, hogy mindent megkóstoltam végül, de akkor sem vesztettem volna sokat, ha végig Keserű Mézet iszom.