1. Figyelem, figyelem

Mivel állófogadásokra az esetek többségében nem szórakozási célzattal látogatunk el, hanem a munkánk miatt, ezért ennek megfelelően kell viselkednünk. Ha meghívottak vagyunk, és az állófogadás elején például egy bejelentést tesznek, akkor figyelmesen hallgassuk végig a szervezőket. Ha az eseményhez nekünk fűződne érdekünk, akkor mi is elvárnánk a kedves egybegyűltektől, hogy szenteljenek ránk öt-tíz percet, mielőtt megrohamozzák a büféasztalt.

2. Az asztal, mint olyan

Az állófogadások legfontosabb ismérve, hogy állva étkezünk, nincsenek székek vagy asztalok. Egyik kezünkben a tányért tartjuk, a másikban az evőeszközt. Ha vannak is asztalok, azok arra szolgálnak, hogy az üres tányérjainkat letegyük rájuk, nem pedig azért, hogy afölött görnyedve, állva daraboljuk fel a tányérunkon lévő ételt. Az étteremnek elméletileg kötelessége olyan ételeket a büféasztalra tenni, amelyeket egy villával meg lehet enni. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy sikerül kés nélkül is teljesítenünk a küldetést, akkor szépen hagyjuk ott a falatot, ahol van.

3. Szervezők vagyunk

Állófogadások esetében figyeljünk oda arra, hogy a beszéd vagy köszöntő ne legyen hosszú, ami nagyjából tíz percet jelent. Állva egészen más számít hosszúnak, mint egy ültetett vacsora esetében. Az, hogy mi vagyunk a szervezők, nem azt jelenti, hogy mi lennénk a főszereplők: a büféhez például a vendégeket illik először odaengedni.
Jön a folytatás! Kattints a tovább gombra!