A JFK repülőtéren található TWA Flight Center csak egy terminál akart lenni, végül műemlék lett belőle.

Eero Saarinen ikonikus, szárnyas épülete. a TWA Flight Center 1962-ben, a sugárhajtású motorok aranykorában épült meg, konkrétan 1962-ben a New York-i JFK-n. A TWA ekkor a hollywoodi mogul és repülés megszállott milliárdos, Howard Hughes tulajdonában volt, aki kőkemény csatában volt a Pan Ammel az Amerika elsőszámú légitársasága cím birtoklásáért. Ma már egyik légitársaság sem létezik, és 2001-ben a TWA terminált is bezárták, de úgy fest, az épület nem csak a két légitársaságot, és Hughes-t élte túl, hanem saját bezárását is.

1959-ben a United Airlines és az Eastern Airlines megépítették saját termináljaikat a JFK-n, ezt követte az American Airlines és a Pan Am terminálja 1960-ban, majd a Northwest Airlines és a TWA központja 1962-ben. A TWA légitársaság 1955-ben bízta meg a Eero Saarinen, finn származású építész detroiti irodáját, hogy tervezze meg a TWA Flight Centert.

A légitársaság a lehető legnagyobb reklámkampányt kerítette a szokványos termináloktól teljesen elütő épület köré, már a tervek 1957-es bemutatását is hatalmas felhajtás kísérte. A terminált 1962 május 28-án adták át, abban az évben, amikor az 1961-ben elhunyt Saarinen poszthumusz megkapta az AIA aranymedálját.

Azt akartuk, hogy az épületen áthaladó utasok egy olyan teljesen megdizájnolt környezetet érzékeljenek maguk körül, amelyben minden részlet egy másikból emelkedik ki, és minden elem ugyanahhoz a formális világhoz tartozik.

Eero Saarinen

Saarinen egy olyan épületet tervezett, amely egy madár, vagy repülőgép kiterjesztett szárnyára hasonlít, ez a két szárny vékony héjként borul az épületre. A terminálra vezető folyosók cső alakúak, vörös szőnyeg borította őket, a terminálnak pedig gigantikus üvegfalai voltak, amik remek kilátást nyújtottak a le- és felszálló repülőgépekre. A dizájnt a futurista, neo-futurista, googie és a fantasztikus építészeti irányzatok stílusjegyei jellemzik.

Ez volt az egyik első terminál, amelyiken a terminálról a repülőgépre vezető folyosók zártak voltak.

Ez a terminál rendelkezett először zárt televíziós rendszerrel, hangosbeszélővel, poggyászokat szállító futószalaggal, poggyászmérleggel, a járatokat felsoroló elektronikus kijelzővel.

Több bár is működött a területén, köztük a Constellation Club, a Lisbon Lounge és a Paris Café.

A probléma az épülettel az volt, hogy az utasforgalom egész egyszerűen kinőtte. Amikor megtervezték, még nem voltak felkészülve a jumbo jetekre, az egyre hosszadalmasabb biztonsági eljárásokra.

2001 októberében a TWA felvásárlásával az épület egy korszaka véget ért, és megszűnt utasokat fogadni. mivel 1994-ben New York városa műemléki védettség alá helyezte, szó sem lehetett az átépítéséről, lerombolásáról. Egyes tervek ara törekedtek, hogy egy nagyobb terminált építsenek a meglévő épület fölé, ám befolyásos helyi építészek ellenállásán ez elbukott, mivel azok úgy vélték, hogy Saarinen épületét nem lehet úgy mumifikálni, mint egy borostyánba zárt legyet.

2005-től a JetBlue termináljaként működött, a prózai T5 név alatt, de már 2015-ben felröppentek a hírek, hogy hotellé alakítják. Ez a hír igaznak is bizonyult, a JetBlue és egy szállodalánc 2019-ben nyitja meg a TWA Hotelt. A szállodában 512 szoba, 44 lakosztály várja majd a vendégeket, és a világ legnagyobb hotellobbija is, amely 19 ezer négyzetméteres lesz. Nyolc bár és hat étterem közül lehet választani, illetve lesz egy 900 négyzetméteres tetőterasz is, ahonnan a JFK-re érkező és onnan felszálló gépek látványában lehet majd gyönyörködni. A foglalások már ez év decemberétől indulnak.

(Forrás: Mashable)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

A cipőkollekció, melyben kompromisszumok nélkül lehetsz szabad, egyedi és vagány

Menhelyről? Tenyésztőtől? Honnan legyen kutyád?

Emberi hangyabolyként működik a világ legzsúfoltabb szigete

További cikkeink a témában