Beszélgetés az ország legtüneményesebb dzsesszénekesnőjével sikerről, az ideális férfiról, és kudarcokról

Még mindig a húszas éveiben jár, de már hét éve irányítja a saját neve alatt futó kvartettet. Sikeres itthon, lemezét kiadták Japánban, folyamatosan zenél Európa és a világ városaiban, írt zenét színdarabhoz, és nem mellékesen kiadott öt lemezt. Tulajdonképpen kevés olyan előadóval találkozni, aki tehetségét és zenéjét – ami meglehetősen messze van a mainstreamtől – ennyire magától értetődően képes elfogadtatni a világgal, de Harcsa Veronikának sikerült a lehetetlen.

Nemzeti kincs?

Az interjúra készülve jó pár cikket és tévés interjút átfutottam, és egyet sem találtam, amelyben a riporter – legyen nő vagy férfi – ne olvadt volna el az énekesnőtől, szóval Veronika olyan szimbiózisban él a sajtóval, ami példa nélküli a hazai újságírás cinikus és könyörtelen világában. Too early című dalára majdnem 400.000-en kattintottak a youtube-on, ami brutálisan magas szám egy dzsesszdal esetében, a népszerűség igazi próbája pedig az, ha az ember végigfut a kommentek között.Tanulságos olvasmány: a legvérmesebb trollok is csak azt róják fel, hogy miért angolul énekel, mikor magyar?, de akkor jönnek jóságos trollok, és a védelmükbe veszik Veronikát, szóval úgy fest, hogy ő a lány, aki az ujja köré csavarta a világot.

廉価盤

Speak Low című albuma 2007 júliusában jelent meg Japánban a Nature Bliss kiadónál. A legnagyobb japán lemezbolt-hálózat, a Tower Records vokálisdzsessz-eladási listáját egy hónapig vezette. Itthon közben üres klubokban játszott.

A sikerei jól dokumentáltak, ám az odáig vezető út már kevésbé, mintha az utókor nem lenne kíváncsi a nehéz pillanatokra, és visszatekintve csak az emlékezetes momentumokat ragadná ki a törékeny külsejű, szőke leányzó múltjából. – Természetesen voltak nehéz pillanatok is – kezdi, miközben nekifog a chilis répasalátás tokhalnak. – 2005-ben jelentettem meg magánkiadásban az első lemezemet, és kerestem a lehetőséget, hogy felléphessünk, játszhassunk klubokban, koncerttermekben. A 2008 elejéig tartó időszak nem volt diadalmenet. Üres éttermek és klubok jutnak eszembe. Amikor rászólnak a zenekarra, hogy játsszunk halkabban, az egészen megalázó tud lenni, és természetesen az sem jó, ha a vendégek nem a zenénkre kíváncsiak, hanem a vacsorájukra. Egy estére kifejezetten emlékszem, a Cotton Clubban léptünk fel, és összesen egy asztalnál ültek, de ők sem a zene miatt érkeztek. Ráadásul az egyik főnök előadást tartott nekem arról, hogy hogyan kellene viselkednem a színpadon. Mert egy másik énekesnő lemegy a színpadról a nézők közé, beleül a vendégek ölébe, és így tovább. Akkor megfordult a fejemben, hogy ha még sok ilyen este lesz, akkor nem biztos, hogy folytatni fogom.

(Köszönjük a Pastrami Étterem és Kávéház segítségét!)

A legszebb hangú groupie

Veronika zenekarával együtt bejárta a fél világot, és bár sok zenésznek nyűg az utazás, a dalszerző-énekesnő imád utazni. Legutóbb Brüsszelben és a hollandiai Nijmegenben járt, ám nem egy koncert miatt, hanem egészen más – és meglepő – céllal utazott a két városba. – Groupie voltam! Úgy bizony! – nevet fel. – Egy zenészt követtem, aki ezekben városokban lépett fel. Sajnos a történet nem a várt módon folytatódott. Bár általában nagyon összeszedettnek tűnök, én is szét tudok esni. A magánéletemben most nehéz perióduson megyek keresztül, de ilyenkor próbálok másra koncentrálni és beletemetkezni a munkába. Az elmúlt időszak nagyon intenzív volt, és ez beépült a zenémbe is.

A közelmúltban azt nyilatkozta, hogy Thom Yorke (Radiohead)  tulajdonképpen bármelyik testrészére adhatna autogramot, de ha nem Thom Yorke nevű férfiakról van szó, akkor Veronika konkrét elképzelésekkel rendelkezik. – Fontos, hogy egész egyéniséggel rendelkezzen, meglegyen a saját élete, és ne az enyémet akarja élni. És sajnos úgy fest, ilyenből nincs sok, vagy én vonzom az olyan fickókat, akik mintha nem lennének készen. Olyan férfit szeretnék, akinek az élete nélkülem is élményekkel teli, és teljes.

Anyukám spenótfőzeléke

A kaja, amin akár egy hétig is ellenne

Egy gimnáziumi rockbandában játszott szaxofonosként, ekkoriban került szinte véletlenül a mikrofon elé – egy Metallica dalt énekelt – és ott is ragadt. Veronika speciális matektagozatra járt a középiskolában, és négy évet a Műegyetemen is lenyomott, de szerencsére nem vált belőle informatikus. A matematika és a zene kapcsolata közismert, bár nehezen hihető, ha olyan jelenségek jutnak eszünkbe, mint egy Skrillex megszólalás, vagy egy Lady Gaga koncert. – Nálunk a matektagozaton nagyon ment a zene – eleveníti fel Veronika. – Egészen extrém, de a gimnáziumi osztályunkból hárman is elvégeztük a Zeneművészetit. Egyébként nem vagyok a matekos zenék híve, bár a kiszámoltság nagyon hatásos tud lenni a zenében.

Ó, azok a csodálatos férfiak

2008-ban diplomázott Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, de a mesterképzésre eddig nem volt ideje, ám hamarosan változhat a helyzet, ugyanis – és erről a Playernek beszélt először – a közeljövőben kétlaki életet tervez és egy európai nagyvárosban fogja elvégezni a mesterképzést. A chilis tokhalnak nagy sikere van, és amikor a konyhában tevékenykedő férfiakról kérdezem, nagyon fellelkesedik.Az nagyon szexi! Nagyon vonzó egy pasiban, ha elragadtatással tud csinálni valamit. Akiket eddig főzni láttam, mind szenvedéllyel főztek. A főzés számomra az érzékek birodalma. Ha belegondolsz, minden érzékünket használjuk közben, ízlelés, szaglás, tapintás, szükség van a kreativitásra, szinte már művészet. Hangokban éppen nem erős a főzés, de az étkezés hangeffektusa is fontos, például ahogy roppan valami. Ha egy férfi jól főz, az nagyon vonzó!

Egy Zahara nevű kis falu Andalúziában. Igazi menedékhely apró fehér házacskákkal, várrommal, a világtól elzárva.

A hely, ahová boldogan vonulna száműzetésbe

Amikor hasznos önzőnek lenni

A zenész életformát sokan a szex&drogok&rákenroll filozófiával azonosítják, ám ez – a korábbi, természetesen idézőjelbe tett groupie létet és mondjuk egy Tankcsapda covert leszámítva – távol áll Veronikától. A múlt héten zsinórban ötször volt jógázni, szeret futni, és egészségesen táplálkozik. Koncertek előtt nem iszik, mert zavarja a koncentrációban, és utána sem partizik hajnalig, szóval nagyon figyel arra, hogy ne legyen semmi, ami beállhatna közé és az alkotás közé. – Sok önzés van bennem, illetve a zenélésben, nem tagadom. Azért csinálom, mert élvezem. Nem a közönség miatt, vagy azért, hogy a rádiók játsszák, hanem mert élvezem ezt az élményt.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?

Az art deco stílusú budai erőmű, ahol az egész Csernobil sorozatot leforgathatták volna

Idegenvezetés a szexmunkások kirakatainál? Városnézés spanglival a kezedben? Lesz egy kis gond

További cikkeink a témában
Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?
Hirdetés