Farkas, Pille és a Fantasztikus Négyes – Magyarok az űrben

Mivel nem vagyunk szuperhatalom, a nemzetközi sajtó nem a magyar űrrakéták kilövéseitől hangos, de mi, magyarok is hozzájárultunk az űr meghódításához. Összegyűjtöttünk tíz olyan magyar személyt és találmányt, akik/amik nélkül az űrkutatás nem tartana ott, ahol jelenleg.

1. Farkas Bertalan

Amikor a magyar űrszereplés kerül szóba, talán mindannyiunknak Farkas Bertalan jut először eszünkbe. Az első magyar űrhajós az Interkozmosz-program keretében 1980-ban jutott fel a világűrbe, pontosabban a Szaljut–6 űrállomásra, ahol egy kicsit több mint egy hetet töltött. Az űrállomáson számos orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai és távérzékelési kísérletet hajtott végre, hazatérvén pedig a Magyar Népköztársaság Hőse és a Magyar Népköztársaság Űrhajósa kitüntetésben részesült. Hála Farkas Bertalannak, hazánk az előkelő hetedik helyet szerezte meg az űrbe lépő nemzetek sorában.

2. Masat–1

2012 februárjában a Masat–1-től volt hangos a magyar sajtó. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fejlesztett műhold a maga egy kilójával és 10x10x10 centiméteres méretével igen kicsinek számít a műholdak között, ám tudjuk (mondják), hogy nem a méret a lényeg. A hallgatók kezdeményezését két tanszék valamint a BME Űrkutató Csoport karolta fel, így születhetett meg az aprócska szerkezet és a körülötte kialakult együttműködés, amely példa nélküli Magyarországon. A Masat–1 jelenleg is büszkén kering bolygónk körül.

3. Pille

A Földtől eltávolodva az emberek sokkal jobban ki vannak téve a kozmikus sugárzás káros hatásainak, mint a bolygónk felszínén. Az űrhajózás kezdeti korszakában azonban, ha meg szerették volna tudni, mennyi sugárzás éri az űrhajósokat, meg kellett várni a földet érést, és csak itthon tudták kielemezni a mérési eredményeket. Ez Farkas Bertalan űrrepülésével megváltozott: magával vitte a Szaljut–6-ra a Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) által kifejlesztett Pille dózismérő berendezést, amellyel egyedülálló módon még a repülés folyamán kiértékelhető az űrhajóst ért sugárterhelés. Azóta több Pille feljutott a világűrbe, sikerességét mutatja, hogy egy újabb változatával Charles Simonyi is méréseket végzett 2007-ben.

4. Holdjáró

Pavlics Ferenc gépészmérnök 1956-ban hagyta el az országot, és Amerikában telepedett le. Évtizedeken át a General Motors mérnökeként az autóiparban, később pedig alvállalkozóként a NASA-nak dolgozott. Ő volt annak a holdjárónak a főkonstruktőre, amellyel három Apollo-küldetés során is a Holdon közlekedtek. A holdjáró kerekének kialakítása az ő szabadalma. Később Pavlics több marsrover tervezésénél tanácsadóként működött közre. (Pavlicsról és holdjárójáról itt olvashatsz részletesebben.)

5. Rosetta üstökösszonda

2004-ben elindult az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája a Csurjumov-Geraszimenko üstökös felé, ahová a tervek szerint 2014-ben érkezik meg. Ezután üstökös körüli pályára áll, majd pedig a Philae-nek elnevezett leszállóegysége leereszkedik az üstökös magjára, ahol felszíni megfigyeléseket végez. A leszállóegység fejlesztése jelentős magyar hozzájárulással történt: a KFKI és a Műegyetem tudósai többek között a fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógép, valamint az energiaellátó és -elosztó rendszer tervezésében vettek részt.

6. Szebehely Viktor

Szebehely Viktor személyében ismét egy olyan magyart ismerhetünk meg, aki az Egyesült Államokban tudott kiteljesedni. Nélküle a holdra szállások története is máshogy alakult volna, ugyanis az égimechanika szakértőjeként kulcsszerepet játszott az Apollo-program sikerességében. Ő számolta ki a holdutazások űrbéli pályáját, munkássága a mai napig rendkívül fontos az űrszondák és űrhajók pályájának megtervezésében, illetve kiszámolásában.

7. SAS-berendezés

Az ELTE Űrkutató Csoportja vezetésével kifejlesztett első SAS (Signal Analyser and Sampler) berendezés 1989-ben az orosz Interkozmosz–24 műhold fedélzetén állt Föld körüli pályára. Feladata a műholdakon mérhető whistlerek (a villámok által keltett elektromágneses jelek) terjedési jellemzőinek és a jelalak finomszerkezetének vizsgálata volt. Később felmerült, hogy hasonló módon szeizmikus aktivitás is észlelhető lenne, így megcsillant a remény a földrengések előrejelezhetőségére. Az erre megépített SAS–2 berendezés a Kompasz-műhold fedélzetén jutott a világűrbe, de a műhold a sikeres startja ellenére sajnos nem reagált a földi parancsokra.

8. Kármán Tódor

Kármán Tódor munkásságát hosszú oldalakon keresztül tudnánk ecsetelni, de talán az is eleget mond róla, hogy egyszerre volt gépészmérnök, fizikus és alkalmazott matematikus is. Nevéhez fűződik a modern repüléstechnika (szuperkritikus repülés) elméleti alapjának kifejlesztése, valamint az amerikai rakétakutatás és űrrepülés megindítása. Kármán alapította meg az amerikai Jet Propulsion Laboratoryt, amelynek ő volt az első igazgatója. Mára a JPL a NASA egyik legjelentősebb űrközpontjává nőtte ki magát.

9. Charles Simonyi

Bár életének jelentős részét külföldön töltötte, Simonyi Károly soha nem feledkezett meg magyarságáról, így a második magyar űrhajósként kiérdemelte helyét a válogatásunkban. A Microsoft szoftverfejlesztőjeként meggazdagodott Simonyi Farkas Bertalannal ellentétben saját pénzéből jutott fel az űrbe, méghozzá kétszer. 2007-ben és 2009-ben látogatta meg a Nemzetközi Űrállomást, ezzel ő lett az ötödik és egyben a hetedik űrturista is. Az űrállomáson többször kapcsolatba lépett magyar rádióamatőrökkel, valamint magyar irodalmi művekből idézett.

10. A magyar Fantasztikus Négyes

Számos magyar névvel ellátott holdkráter és kisbolygó található a Naprendszerben, de csak négy olyan magyar személy létezik, akiről mindkettőt elneveztek: Hell Miksa, Bolyai János, Fényi Gyula és Izsák Imre Gyula. A duplán is halhatatlanságot szerzett magyar négyes méltán képviseli a magyarságot az űrben.

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon