Ennyit változott Dubaj 30 év alatt

Elképesztő ütemben zajlik a világ egyik legmodernebb városának építése, pedig alig 60 éve vezették be az áramot és a telefont.

Kezdjük az elején, ezzel a képpel, és némi információval, hogy honnan indulunk.

Ez a kép valamikor a 90-es évek legelején készült

Dubaj újkori történelme a 19. század elején indul, amikor az azóta is uralkodó Ál-Máktum dinasztia kézbe vette az irányítást, leváltak Abu-Dhabiról és az Abu Fasala klántól. A század végéig az Egyesült Királyság védelmét élvezte az Oszmán birodalom ellenében, a város pedig jelentős kikötője volt a nemzetközi kereskedelemnek, az 1930-as évekig pedig elsősorban gyöngyhalászatáról volt híres a város.

Kilátás a Burj Khalifa toronyból, a világ jelenleg legmagasabb épületéből

Az elektromosság és telefon bevezetése 1950-ben történt, amikor a város lakossága a negyvenezret súrolta, de ha már homár, akkor az első repülőtér is megépült, hogy előre is mutasson a történet. Nem sokkal később aztán becsapott az olajvillám, és minden megváltozott.

 

Épül a Pálma szigetek egyik levele

1966-ban felfedezték a fekete aranyat a homok alatt, és akkora seggberúgást kapott a gazdaság, amilyet a történelem során alig láttunk ezidáig. A pénzbőség megindította a beruházásokat a környéken, és a munkaerő áramlása erőteljesen megindult a térségbe. 10 év alatt megnégyszereződött a lakosság száma, elsősorban indiai és pakisztáni vendégmunkás érkezett, hogy az elképesztő mennyiségű hirtelen pénzből felöltöztessék a sivatagot.

Gyönyörű felhőkarcolók emelkednek ki napról-napra a homokból

1971-ben aztán a hét emirség (Dubaj, Abu Dhabi, Sardzsa, Rász el-Haima, el-Fudzsejira, Umm-el-Kaivein, Adzsmán) megalapította az Egyesült Arab Emirségeket (amely államformáját tekintve alkotmányos monarchia), majd két év múlva jött az egységes valuta, a dirham. Katar és Bahrein, további két állam, mely a brit védnökség lejártát követően végül nem tudott megegyezni a többi hét emirséggel, így ők függetlenként szervezték tovább életüket, viszont minden állam független lett 1971 december 1-én. Innen kezdődik a térség modern történelme, a megszámlálhatatlan mennyiségű pénz kora.

A népesség rohamosan nőni kezdett, az olajpénzek pedig infrastrukturális beruházásokat indítottak. A kilencvenes évekre Dubaj a térség kereskedelmi központjává vált, és a fogyó olajkészletek felől a gazdasági fókuszt egyre inkább a turizmus és kereskedelem irányába fordították.

Jumeirah Beach

Jumeirah Beach

Vámmentes területeket nyitottak, és a kétezres évekre olyan hatalmas ingatlanfejlesztésekbe fogtak, mint a Dubai Internet City, a Dubai Media City vagy a Dubai Maritime City, illetve olyan egyedi építkezések indultak, mint a Pálma szigetek, vagy Világ-szigetek, vagy a 7 csillagos szálloda, a Burj Al Arab.

A sivatagot gyakorlatilag lebetonozták, a tengerre is építkeztek, az évtized második felére kilőttek egy 20 milliárd dolláros belváros projektet is, melynek keretein belül olyan monumentális épületek születtek, mint a Burj Khalifa (több, mint 4 milliárt dollár, cserébe elképesztő kilátás), a világ jelenleg legmagasabb épülete, vagy a Dubai Mall, a világ legnagyobb beváráslóközpontja (itt többször is sikerült eltévedni).

Burj Khalifa

A belváros, ahol a Khalifához hasonló látványberuházások zajlanak jelenleg is, 15 évvel ezelőtt sehol nem voltak. A kivitelezést itt az EMAAR nevű vállalatóriás végzi, a belvárosban minden második épület gyakorlatilag félkész, rohamtempóban épül.

Nagyszabású turisztikai események, sportesemények, kiállítások és elképesztő hőfokon üzemelő építkezések jellemzik ma a világ egyik leggyorsabban fejlődő városát. Az egész olyan, mint egy utópia. Az első 1-2 napon még távolságot tart az ember ettől a high-tech valamitől, aztán megnyílik előtte, és olyanná válik mint egy fesztivál. Folyamatosan olyan érzésünk, mintha egy nagyon menő multicégben járnánk-kelnénk. Ahol, így érzed, hogy itt mindent ki akartak faszázni, nem nagyon kötöttek kompromisszumokat, mindenhova a legszebbet, a legjobbat, de miközben szagolgatod, szívesen társítanál emellé egy arcot, aki megszólít. Ez egyelőre nekünk hiányzott az egyenletből.

Sípálya az Emirates Mall-ban

A Pálma szigetek (vas)madártávlatból

A sivatagi safari az egyik legszórakoztatóbb program, mindenképpen érdemes benevezni!

Sivatagi safari - kerüld el, hogy a leghátsó ülésre ültessenek!

Az egész város olyan érzést kelt, mintha kombinálnánk Las Vegas-t Szingapúrral, és megsóznánk egy kis Chicagoval: a rendszer nagyon következetes, nagyon kemény, mindenki tudja a helyét, egy darab szemét nincs az utcán, minden csillog-villog, és minden de minden kapható. A Marina környéke határozottan emlékeztetett minket Chicagóra. Minden sarkon elköltheted az összes pénzed, és a látvány alád is pakolja ezt az életet. Ez a város a kirakat, egy főleg technológiai és szórakoztató kiállítás, egy vidámpark, egy steril, jól szervezett utópia.

Ez itt az, aminek látszik. Egy aranyautomata!

Az Atlantis hotel akváriuma elképesztő látványt nyújt és remek program!

Egy-egy piros lámpa 3-5 Ferrarit egész biztosan átenged a belvárosban, de a többi autó sem Lada Samara. Egy fekete Lexus LS 600-zal diszkréten válik itt az ember észrevétlenné. Egy napon belül legalább 10 McLaren P1 után kellett megfordulnunk, az itt tartózkodásunk első napján elkezdtem fotózni a menő verdákat, de leálltam fél óra múlva, mert megtelt a memóriakárya.

A képen egy szaudi rendszámú Ferrari. Gyönyörű volt...

A Ritz hotelnél egy Ferraris rendezvénybe csöppentünk, 40 ferrari indult neki egyidőben.

Egy McLaren...a sok közül

Ebből még több van...lámpánként biztos áthalad 4-5 előtted.

Eltelik 2-3 nap, és azt kezdtük el érezni, hogy végülis itt lehetne maradni, ha nagyon kéne. Az idő (most) hibátlan, sosincs 10-15 fok alatt a hőmérséklet, van tenger, van egy modern város, pénzt is lehet keresni és el is lehet verni.

Az élet itt mindenesetre mocskosul drága, kivétel pár dolgot, mint a benzin, (ami kb literenként 140 forint), a taxi (nyilván a benzinárak és az olcsó pakisztáni munkaerő miatt) és a BigMac (sarkítok). A menü ott is 1600 Ft körül van, mint itthon. Nyilván lehet itt is okosan élni, de fel kell építeni a rendszert hozzá. De nézzük az étel árakat a belvárosban: nagyjából 4.000 - 7.000 Ft között mozog egy pizza, de egy klasszikus belvárosi étteremben a főételek ártartománya az 50 - 100 AED között mozognak, vagyis a 4.000 - 8.000 Ft, mellé egy bambi 15 AED - 1.200 Ft.

Az alkohol szinte elérhetetlen (szállodákban, külföldieknek van, 1 pohár bor 60 AED - 4.800 Ft, egy üveg sör 40 AED - 3.200 Ft, szerencsére sok helyen van 17:00 - 20:00 között happy hour, amikor féláron vannak ezek is, és olyankor csak azt mondod, hogy "huh, ez elég drága azért baszkikám"), lemész a strandra és veszel egy normális méretű fagyit, máris 25 AED - 2.000 Ft

Vennél ruhát? Most január 1-31 között óriási shopping festival van a Dubai Mall-ban, és akár 50-60%-os leértékeléseket is talál az ember. Ilyenkor pont annyiba kerül minden, mint otthon. Persze az olcsóbb árfekvésű termékeknél kisebb a különbség, arányaiban is. Van azért ott is H&M, nem csak Louis Vuitton.

Lakás? Mert azért lakni csak kéne valahol…Na, hát ezügyben sincsenek jó híreink: egy jó környéken (belváros, vagy a Marina környéke) egy 80 négyzetméteres, kétszobás lakás bérleti díja évi 150.000 AED - 12.000.000 Ft, igen, havi 1 méter. Ha megvennéd, akkor ez kb 350.000.000 FT körül alakul. Ez egy belvárosi lakás, egy jó környéken, de nem egy ház, kerttel. Nagyjából egy ilyet Budapesten az 5-6 kerületben 50.000.000 Ft környékén tudnánk kb megvenni, bérelni kb 250.000 - 350.000 FT-ért, havonta.

Kevéssé felkapott helyen egy kisebb pecót össze lehet vadászni havi 5.000 - 6.000 AED-ért, vagyis 400.000 - 480.000 Ft-ért. Meg nyilván, kint a sivatagban lehet ingyen is aludni, de az nem olyan komfortos, és Dubai elég nagy város ahhoz, hogy autózni kelljen napi 2x2 órát a munkába és vissza.

Egy belvárosi medence, amit a környező apartmanok lakói használnak.

Nézzük a másik oldalát, néhány példa, mennyit lehet keresni Dubajban, bérből és fizetésből (havi bérek):

Belsőépítész: 17.000 - 65.000 (1.360.000 - 5.200.000 Ft)
Bolti eladó: 1.500 - 2.500 AED (120.000 - 200.000 Ft)
Igazgatói pozíciók: 50.000 - 70.000 AED (4.000.000 - 5.600.000 Ft)
Fejlesztő mérnök: 10.000 - 21.000 (800.000 - 1.680.000 Ft)
Marketing manager: 11.000 - 34.000 AED (880.000 - 2.720.000 Ft)
Projekt manager: 12.000 - 75.000 AED (960.000 - 6.000.000 Ft)
Repülőgép pilóta: 30.000 - 50.000 AED (2.400.000 - 4.000.000 Ft)
Egyetemi tanár: 5.000 - 30.000 AED (400.000 - 2.400.000 Ft)
Vendéglátás: 500 - 25.000 AED (40.000 - 2.000.000 Ft)

Nincs közte a te melód? Bővebben itt!

Nehéz egyértelműen megítélni, mennyire élhető hosszútávon a hely, de nekünk alapvetően tetszett. Visszakanyarodva a hasonlatokhoz, hogy ez itt valami keveréke Las Vegas-nak és Szingapúrnak, kiegészítenénk még azzal, hogy akkor fog ez igazán működni és tetszeni (nekünk), ha a vendéglátás oldalát úgy fogják csinálni, mint az olaszok. Egyelőre még úgy csinálják, mint az arabok, és ők ebben annyira nem jók. Lényeg a lényeg, ha érdekel a környék, ki kell próbálni, lakva majd kiderül, ráadásul zökkenőmentes a kijutás, a WizzAir direkt járata hetente többször fordul.

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon