„Úristen! Ez az a fickó!“ – kiált fel a haverod filmnézés közben, amikor megpillantja Al Leong-ot a képernyőn. A nevéről fogalma sincs, de miért is lenne, hiszen még a rendezők sem vették a fáradtságot, hogy egyáltalán emberi nevet adjanak neki a legtöbb esetben (Steele Justice, 1987 – „Long Hair“ hellomi?). Elfelejteni azonban senki sem tudja, aki látott akciófilmeket a 80-as és 90-es években.

Albert Leong (vagy a haverjainak csak Al „Ka Bong“) 1952-ben született, és karrierje során több, mint 30 filmben és számos sorozatban szerepelt. Ez önmagában nem lenne nagy mondás, azonban megjelenése olyannyira nem átlagos, hogy akarattal is nehezen távolítható el memóriánkból: kopasz, de  mégis hosszú a haja, kiegészítve egy Fu Manchu bajuszkompozícióval. Alapvetően azért láthattuk egyáltalán filmekben, mert a különböző harcművészetekben jártas (és versenyeken győztes) Al kaszkadőrként tevékenykedett 1983-tól kezdve, majd így lett ő a tökéletes random bandita, minden főbb gonosztevő kötelező kiegészítője, vagy ahogy rajongói nevezik: Generic Oriental Bad Guy #1, esetleg Ultimate That Guy. Ha feltűnik bármilyen műben, akkor két dolog elég sanszos: nem fog megszólalni, és hamarosan életét veszti. Utóbbi esetben fontos, hogy jellemzően egy főszereplő gépeli le, nem pedig csak elüti egy úthenger, vagy egy épülettel együtt felrobban, de természetesen ez sem kizárt.

A kezdetekben leginkább sorozatokban tűnt fel, de szigorúan a kötelező klasszikusokban: A-Team, Magnum P.I., Twilight Zone, MacGyver, Knight Rider és nyilvánvaló módon T.J. Hooker. 1986-ban viszont John Carpenter és a Big Trouble in Little China végérvényesen felrajzolta őt a térképre, amikor Wing Kong hatchet manként elképesztő hentesbárdos kaszabolásba keveredett a film első nagy akciójelenetében. Aki esetleg lemaradt volna erről a filmtörténeti mérföldkőről (Kurt Russell, Kim Catrall, villámokat szóró szamurájok, random szörnyek), annak Al szereplésétől függetlenül is nagy szeretettel ajánljuk.

Innentől kezdve viszont nincs megállás, és remélhetőleg egyre több ember számára dereng, hogy kiről is van szó. Következett a Lethal Weapon, amiben a különösen kegyetlen Endot alakítja, aki némi árammal próbálja megsütni Mel Gibson golyóit természetesen zéró sikerrel, miután a főhős lábbal töri el kedvencünk nyakát. A Die Hardban Uliként nagyon nehezen tudja csillapítani csokoládé iránti vágyát még akkor is, amikor a SWAT ugrásra készen áll.

Mondanunk sem kell, hogy Bruce Willis agyonlövi egy ponton, de itt egészen sokáig húzza. A megbízható, de csendes terrorista kellemes és kacajjal teli perceket okozott a moziban ülőknek, amikor nem bírta megállni, hogy ne nyúljon rá egy Nestlé Crunchra, mielőtt elszabadulna a pokol a Nakatomi Toronyban, ezzel bevésve magát sokak emlékezetébe. Cseppet igazságtalannak is tartjuk, hogy a meglepően hosszú jelenlét után Ulira Willis rányit egy ajtót, belediktál egy tárat, és ezzel véget is vet egyik legjelentősebb szerepének.

Michael Douglas, Dolph Lundgren, Jeff Speakman, Brandon Lee, Jean-Cladue Van Damme,  Eddie Murphy és Arnold Schwarzenegger – egy fantasztikus korszak gigászai, akik mind valamilyen módon elintéztek (vagy asszisztáltak abban), hogy Al ne jusson szóhoz a vásznon, viszont annál látványosabban fogyjon el az életereje. Erre zseniális példa a Last Action Hero, amiben Arnold konkrétan egy tölcséres fagyival végzi ki. De felesleges ezt mind felsorolni, beszéljen helyettünk a mozgókép:

Viszonylag jól jelzi Al filmipari jelentőségét (és akkor arról még egy szót sem ejtettünk, hogy kaszkadőrként és koordinátorként mit tett hozzá a korábban említett filmekhez), hogy a South Park és a Family Guy egy-egy epizódjában is feltűnik leghíresebb szerepeit idézve. Ha megvizsgáljuk IMDB-profilját, akkor több mindenre is felfigyelhetünk,  elsőként talán a korábban említett – és rendkívüli módon elkeserítő – nevezéktanra. Ha ehhez hozzávesszük, hogy szerencsétlennek még egy épkézláb profilképe sincs, akkor már tényleg kicsordul a könny a szemünkből. A szemfülesebbek viszont kiszúrhatnak két filmet, melyek valamelyest kilógnak a sorból: She’s Having a Baby és Bill & Ted’s Excellent Adventure. Előbbi egy Hughes-féle romantikus film, míg utóbbi az, amiben Keanu Reeves hülyét csinált magából fiatalon. Egyik sem akciófilm, Al egyikben sem hal meg, se ügynökségi fotósként, se Dzsingisz kánként, ugyan utóbbi szerepkörben azért szétver pár dolgot ordítva.

Al Leong idén lesz 60 éves, és sajnos már jó ideje nem tevékenykedik aktívan a filmszakmában vagy a sportban betegsége miatt. Továbbra is imádja Clint Eastwoodot, és újabban Christopher Nolan munkáit is, örömmel mesél a régi történetekről különböző magazinoknak. A 24-ben, a Skorpió Királyban és a Deadwoodban láthattuk az elmúlt években, a 2000-ben megjelent általa írt és rendezett alacsony költségvetésű film (Daddy Tell Me a Story…) nem volt nagy áttörés. 2011-ben jelent meg önéletrajzi könyve , melyet mindenkinek meleg szívvel ajánlunk, aki szeretne többet tudni erről a kedves úrról, megkerülhetetlen filmipari jelenségről, a gazfickók gazfickójáról, Ázsia Danny Trejojáról, aki a mai napig nem szabadult meg trademark hajviseletétől.

A kedves olvasóban már csak egy kérdés merülhet fel: vajon miért írtuk meg egyáltalán ezt a cikket? A válasz nagyon egyszerű: hogy végre leírásra kerüljön az a név, amit sosem tudtunk. Köszönjük Al!

 

Parfümök 30-40% kedvezménnyel! Te drágán veszed még, vagy már ismered a Parfümcentert? (X)