A film sztorija abszolút közhelyeket pufogtat: adott egy érző, ám pénzes lúzer ürge, Doug (Josh Gad) – szereted és röhögsz rajta egyszerre –, aki halálosan szerelmes fullos menyasszonyába, Gretchenbe (Kaley Cuoco-Sweeting) és így MINDENT hajlandó megtenni érte.

Mivel Doug igencsak barátok híján van, kénytelen valahonnan szerezni néhányat. Estében ez rögtön hetet jelent, ugyanis élete szerelmének pontosan ennyi tanút kamuzott be. És itt jön a képbe a nagyszájú Jimmy (Kevin Hart) és a szerencsétlenek megmentésére szakosodott tanúbérlő szolgáltatása. Jimmy jó pénzért természetesen elvállalja a legjobb barát szerepét, ám nemcsak a gyerekkori barátot kell eljátszania, hanem egy lelkészt is – komplett csomag.

És akkor még kell hét a tanú, de Jimmy ezt is megoldja, persze a lehető legszerencsétlenebb idiótákat sikerül begyűjtenie. Az események meg szépen pörögnek, először „csak” felgyullad egy a nagyi, aztán igazi káosz lesz úrrá a legénybúcsún, ahol még egy kutya is főszerephez jut.

Szóval minden a szokványos kerékvágásban halad, de az ezerszer hallott, néhol már-már abszurd és durva poénok mégis sokkal viccesebben hatnak, mint a többi filmben. Ehhez persze az is sokat tesz hozzá, hogy a mellékszereplőket is rendesen felvértezték poénokkal. A filmvígjáték fogalmát maximálisan kimeríti a Bérhaverok, pedig elsőre ezt nem is gondolná az ember. Kellemes meglepetés, pozitív értelemben vett csalódás.