Sokan bírálták a FIFA 15-öt azért, mert túl sokat ígért az EA, és tulajdonképpen egyik újítás sem volt annyira látványos, mint amennyire beígérték a fejlesztők. Mert hiába a nextgen grafika, ha tulajdonképpen a külcsín többnyire csak a lassítások és a meccs közbeni bevágások alatt volt szebb a régi generációnál, és beszélhettünk itt igazi érzelmeket kimutató játékosokról, ha ezek a játékosok többnyire Steven Seagal érzelmi kitöréseit utánozták egy magyar dokureality-színész Oscar-gyanús játékával, már amennyiben olyan dokureality-színészről beszélünk, aki egy droid.

A FIFA 15 egész jó próbálkozás volt, de kevés volt ahhoz, hogy igazán emelje vele a tétet az EA. A készítők azonban most gondoltak egy merészet, és csavartak egyet a játék mechanikáján, de akkorát, hogy akik már kívül-belül ismerik a játékokat, azok is szenvedni fognak, amíg meg nem tanulnak újra FIFÁ-zni.

A 2015-ös nekifutás ugyanis megtartotta a 15. sorszámú előd külsejének minden előnyét, de kijavította annak számos hibáját, és abban javított, amiben nem hittük volna: agyasabb focit követel meg a játékostól, és mindezt úgy éri el, hogy emelt a mesterséges intelligencián, és az eddigi, mondhatni arcade-közeli irányítást is a szimuláció felé terelte el. Eddig eszetlenül betartottál a melletted cselezgető játékosnak? Most lehet, hogy könnyedén felrúgod ezzel a művelettel, és ezért bizony már röppen is a lap. Megkaptad a labdát, és sprintelnél gyorsan a kapu felé? Nem fog menni, mert a többiek jóval gyorsabbak nálad. Automatikusnak veszed, hogy a társaid majd cseleznek helyetted, illetve hogy mindig a megfelelő ponton helyezkednek a cselezéshez? Hát nem.

A FIFA 16 nem az automatikus foci, és a már-már túl egyszerűre polírozott helyzetek játéka. Az EA sokkal erősebben a kezedbe adja az irányítást, mint bármikor, és ez bizony azt fogja eredményezni, hogy sokáig fogsz úgy passzolgatni a csapattársaidnak, hogy azok csak néznek bután, esetleg lefutotta őket valamelyik ellenfeled. És ez lehet, hogy így leírva nagyon gagyinak tűnik, de pont az ellenkezőjéről van szó, hiszen a csapatodat komplexen kell irányítanod, össze kell fognod, és erre bizony eddig nem volt példa a FIFA-történelemben.

Grafikailag szó nem érheti a ház elejét, a FIFA 16 valóban nextgen (Playstation 4-en teszteltük), a játékosok gyönyörűen kidolgozottak, a stadion él, de még mindig nem sikerült kiirtani a játékból a robotos mozgást, néha hirtelen váltanak mozdulatot az emberek, viszont ez most már kevésbé zavaró, mint a 15-ben volt. A lassítások alatt látszik igazán, hogy mennyire odafigyelt az EA Canada a mozdulatok finomra csiszolására, a játékosok már olyan élethűen mozognak, hogy az tényleg a valós élményhez áll a legközelebb, és ezen a téren tulajdonképpen nem is tudom, hova lehetne még fejlődni. Talán ha a műeséseket és a műhisztit is beteszik a játékba, de ki tudja, lehet, hogy csak én nem találtam benne, aztán előkerül valamelyik gombkombinációval a jó öreg Ronaldo-sírás.

Abszolút újításként behozták idén a női válogatottakat, ami igazából csak egy érdekes adalék, használni valószínűleg egy-két játék után senki sem fogja őket, hacsak nem a csajok veszik majd elő a FIFÁ-t emiatt, de erre vajmi kevés esély van. Arról nem is beszélve, hogy a nőkkel valahogy nem annyira élvezetes a játék, ráadásul érezhetően nem fektettek annyi energiát a női játékosok kidolgozottságára, a ruhák fodrozódásától eltekintve az arcok megvalósítása a PS3-as korszakot idézi, a lófarkak önálló életre kelése játék közben pedig annyira valószerűtlen, mintha a csajok egy-egy fura színű, abszolúte élő polipot ragasztottak volna a fejükre, úgyhogy ezzel engedjük is el a női válogatottak kezét. Aranyos ötlet, de sajnos nem több.

Újításként bekerültek még a Fifa Ultimate Team Draft-mód, ahol öt random előhúzott, de csúcskategóriás játékos közül kell kibogarásznunk, hogy kit milyen posztra szeretnénk tenni a csapatunkban, de nem mindegy, hogy mennyire figyelünk oda a csapat összhangjára. Érdemes odafigyelni arra, mit művelünk, mert egész komoly nyereményekért focizhatunk Draft-módban.

Új elemként kerültek be a meccs végi összefoglalók is, ahol tényleg tévés minőségben lehet megnézni, mit műveltünk ellenfelünkkel a pályán az elmúlt percekben, valamint olyan rettenetesen szívatós, pályatársakkal közös edzések, ahol tényleg profivá válhatunk sok-sok gyakorlás után, de ezek tényleg annyira kemények tudnak lenni, hogy néha majdnem a földhöz vágtam édes-drága, szeretett kontrolleremet.

De ez majdnem megtörtént akkor is, amikor már a sokadik meccsre sem voltam képes gólt lőni, azaz egyet igen, de azt is véletlenül a saját kapumba, úgy, hogy azért nem vagyok kezdő FIFA-játékos. Hogy a megváltozott passzolás, az erősebb szimuláció kinek mennyire jön be, az már ízlés dolga. Ha inkább agyatlanul mennél előre, oszt lőnél, a FIFA 16 nem lesz a legjobb barátod, maradj inkább a 15-nél. Mindazok, akik viszont egy sokkal életszerűbb focijátékra vágytak az EA-től, morzsoljanak el egy könnycseppet, mert ez most nagyon más, mint bármi, amit eddig FIFA néven kihozott a cég, de persze az sincs kizárva, hogy pont emiatt nem fogod szeretni.