Casablanca (1942)

A világ egyik leghíresebb filmjének folytatása a Brazzaville munkacímet kapta, és azt követően készült el a forgatókönyve, hogy a Warner Bros. szembesült a Casablanca világra szóló sikerével. A történet középpontjába már a „beautiful friendship” került volna, amely Rick (Humphrey Bogart) és Renault kapitány (Claude Rains) között kezdett szövődni az eredeti film legvégén – a tervek szerint ők ketten fenékbe billentettek volna pár nácit a folytatásban, lévén mindketten kémek voltak a Casablancában is, csak mi ezt nem tudtuk.

Isla (Ingrid Bergman) is előkerült volna (Victor Lászlót kényelmi szempontból meghalasztották), aki visszament volna Bogihoz – ez utóbbi viszont időközben összejött egy spanyol femme fatale-lal, aki a náciknak dolgozott. És, hogy mindebben mi volt a leginkább hajmeresztő? Nos, hogy Humphrey Bogart 1943-ban alá is írta a szerződést (Bergman nem, neki volt ízlése) – ez utóbbin nem izgatták magukat túlzottan a producerek, gondolták, majd helyettesítik valakivel, de aztán elálltak az egész tervtől.

Újabb fejleményként 2012-ben a világsajtó arról kezdett cikkezni, hogy a Warnernél megint eszébe jutott valakinek a Casablanca, és Return To Casablanca címmel agyalnak a folytatáson. Az újsütetű történetnek Isla és Rick törvénytelen fia lett volna a főszereplője, aki felnővén azért tér vissza a nyolcvanas évek Afrikájába, hogy minél többet megtudjon a helyszínen a származásáról.

E. T. – a földönkívüli (1982)

Az E. T. – a földönkívüli bemutatóját követően Steven Spielberg és a forgatókönyvíró Melissa Mathison szinte rögtön dolgozni kezdett a folytatáson: már a bemutató utáni hetekben előálltak egy kilenc oldalas treatmenttel, amely az E. T. 2: Nocturnal Fears címet viselte. A sztori – mondhatni – 180 fokos fordulatot vett az eredeti családi film cselekményéhez képest: egy csapat albínó E. T. lepi el benne a Földet, akik azért érkeznek a bolygónkra, hogy elkapják Elliott botanikus barátját (az igazi neve is kiderül: Zrek). Igen ám, de E. T. addigra már rég lelépett, így az albínók frusztráltságukban erdei állatokat kezdenek öldösni, mígnem belefutnak Elliottba is, akit gyorsan foglyul ejtenek, az űrhajójukban pedig kínvallatásnak vetik alá, mivel kifinomult agyhullám-tevékenységüknek hála érzékelik, hogy fontos információk birtokában van E. T. (Zrek) hollétéről. Ez utóbbi végül természetesen felbukkan, és mindenkit megment, beleértve a sártekénket is.

Spielberg hamar rádöbbent, hogy saját és eredeti filmjének érdekében jobb volna, ha leállna. Kevesen tudják, de az eredeti film alapanyagául szolgáló William Kotzwinkle-regénynek valóban létezik az író által később, 1985-ben megírt folytatása, amely magyarul is megjelent E. T. – A Zöld Bolygó könyve címmel. Hogy ezt miért nem bírta kivárni Spielberg, vagy ha kivárta és olvasta, mi volt a baja vele, csak ő tudja.

Leon, a profi (1994)

A folytatásnak, amely a keresztségben a Mathilda címet kapta, már a forgatókönyve is készen állt (természetesen Luc Besson jegyezte) – állítólag nem sokkal a Leon, a profi sikere után született. A stáb első körben azért késlekedett, mert arra vártak, hogy a főszerepet alakító Natalie Portman a történethez „öregedjen”, vagyis érettebb karaktert formálhasson majd meg a vásznon. Eközben azonban Besson a saját produkciós cégét is megalapította – a Leon, a profit gyártó stúdió a csalódottságtól vezérelten bekeményített, és nem adta tovább Besson cégének a folytatás jogait, az új projektet pedig nem volt hajlandó finanszírozni.

Főszereplőtől a direktoron át, mindenki motivált volt tehát abban, hogy a Mathilda elkészüljön (egyébként a lány bosszúfilmje lett volna), a projektből mégsem lett semmi. Pontosabban ez így nem egészen igaz: az alkotók végül a Colombiana című moziba ölték minden kreativitásukat, amely valamennyire a Leon, a profi folytatása lett, csak más környezetbe helyezve és Zoe Saldanával a főszerepben. A film rendezője, Olivier Megaton vallotta meg egy interjúban, hogy a Colombiana tulajdonképpen annak az elvetélt 12 évnek az eredménye, amelynek során a Mathilda végül nem született meg.

Forrest Gump (1994)

A Forrest Gump szerzője, Winston Groom fél évvel azt követően, hogy Tom Hanks hazavitte a moziváltozatban nyújtott alakításáért az Oscart, előállt a történet folytatásával Gump & Co. címmel. A sequelnek lényegében ugyanolyan lett a szerkezete és a cselekménye is, mint az eredeti műnek, csak az utóbbi arról mesélt volna, mint csinál Forrest a nyolcvanas-kilencvenes években. Egyszóval: számos világpolitikai esemény részeseként jelenik meg, kitalál egy új kólát, és összefut sok-sok celebritással is, Diana hercegnőtől kezdve O. J. Simpsonig (az utóbbinak machinál valamit a véres kesztyűjével, vagyis közvetve közrejátszik abban, hogy a színészt végül felmentik).

Eric Roth a Forrest Gump forgatókönyvírója árulta el, hogy dolgoztak a folytatás filmadaptációján, de a szeptember 11-i terrortámadás végül felülírta a szándékaikat. Kapásból ki kellett például húzniuk a tragikus áthallások miatt a 1995-ös Oklahama Cityben elkövetett merényletre vonatkozó szcénát, ahogy az Irak ellen indított 1991-es Sivatagi Vihar hadművelet-jelenet is rossz szájízt hagyott volna maga után. Hanks, Zemeckis és Roth bár nagyon szerették az addig elkészült anyagot, szeptember 11-e után összeültek, átbeszélték a lehetőségeiket, és arra a következtetésre jutottak, hogy a világ megváltozott, nem volna többé helyénvaló, ha elkészülne a folytatás.

Gladiátor (2000)

2009-ben Russell Crowe Nick Cave-et bízta meg, hogy írja meg a nagy sikerű film folytatását, ami készen is lett, de a stúdiókat nem nyűgözte le a végeredmény. A szkript keletkezéstörténetével Cave rukkolt elő a sajtónak: elmondása szerint, amikor Crowe felhívta az ötlettel, ő rögtön visszakérdezett: „de abban a filmben nem haltál meg?”, amire azt a választ kapta, hogy „de igen, és ezt valahogyan meg kéne, hogy oldjad”.

Cave-nek több sem kellett, egészen egyedülálló karaktert faragott a gladiátorból, akit a halála után leküldött a purgatóriumba, ahonnan azonban az istenek visszairányították a földre azzal a megbízással, hogy ölje már meg Jézust és a követőit, akik az egyistenhit terjesztésével a régi istenségek pozícióját fenyegetik. Cave elmondta, hogy imádta írni a forgatókönyvet, mert végig a tudatában volt, soha nem lesz belőle semmi, ami teljességgel felszabadította a kreativitását. A karakter jogfolytonosságát azzal szerette volna például érzékeltetni, hogy beiktatott a szkriptbe egy 20 perces csatajelenet, amelyben Maximus a vietnámi háborúban is felbukkant volna. A rendező, Ridley Scott szerint Crowe annyira imádta a forgatókönyvet – amely papíron szerinte is zseniálisan működött, lévén „Cave a párbeszédekkel shakespeari magasságokba emelte” –, hogy csak a sorozatos visszautasítások hatására tudta végül elengedni.