George Michael második lemeze, a Listen Without Prejudice Vol. 1 egészen csodálatos új kiadást kapott. Hihetetlen, hogy akkoriban bukásként kezelték, mert húszmillió helyett, "csak" nyolcmillió kelt el belőle.
George Michael karrierjének egyik legfontosabb lemeze ez. A második szólóalbum, ami nem tudta megismételni a Faith anyagi sikereit, ezért Amerikában konkrétan bukásnak számított úgy, hogy az államokban kétmilliót adtak el belőle, világszinten pedig nyolcat. Legalábbis a Wham! utáni első szólóhoz képest volt nagy bukta, amit hétmillióan vettek meg az USA-ban, ha a világ többi részét is hozzászámoljuk, akkor elkapkodtak belőle húszmilliót. Ma már a seggét verné a földhöz bárki, ha „csak” kétmilliót adna el az amcsiknak a dalaiból, de 1990-ben még más idők jártak.
A Listen Without Prejudice Vol. 1 George Michael kevésbé partiorientált oldalát mutatta meg, kissé borongósabb hangvételt ütött meg, a szövegei is sokkal mélyebbek, mint amiket korábban írt. Erre akkor még sokan nem voltak felkészülve, az énekesnek meg nem volt kedve még egy Faith-hez. Sokkal élőbb hangzású, kicsit akusztikusabb, merengősebb, bátrabb lemezt készített inkább, ami közel tökéletesen összegezte már ekkor mindazt, amit George Michael karrierje később adott csak a világnak. Jazz, pop, party, szomorúság, szépség.
Érthetetlen, mit nem szerettek az amcsik a Listen Without Prejudice Vol. 1-on, hiszen tele van slágerekkel, igaz nem táncolhatóakkal, mármint a partirobbantó Freedom ’90-t kivéve. Itt a csodálatos Praying for Time, a Cowboys and Angels, és a Waiting for That Day. Többek között. És mindezt George Michael egyedül írta. Ő is volt minden dal producere. Neki még nem kellett mindenféle hadsereg, hogy dalt gyártson. Ő maga volt a hadsereg, ő maga volt a zene.
A Listen Without Prejudice Vol. 1 1990 szeptemberében jelent meg, ’91 januárjában követte volna a második rész, de sosem adták ki, pár dal róla a későbbiekben megjelent, itt-ott, három a Red Hot + Dance-albumon, és a Too Funky B-oldalára is jutott egy. Az eléggé tisztán hallatszik, hogy az lett volna a táncolhatóbb lemez, biztosan jobban falták volna az amerikaiak is, Európa meg úgyis vette volna, mint a cukrot, hiszen itt az első is meglehetősen jól fogyott nálunk.
Embertelenül erős kiadás ez, mivel tartalmazza George Michael Unpluggedját is, olyan extra dalok fértek rá, mint a Heal the Pain Paul McCartney előadásában, egy-két mix, kislemezverziók, és persze a Fantasy is itt van nekünk több verzióban, a dal, ami George Michael egyik kedvence volt, szerette volna, ha slágerré válik, de igazából sosem került olyan helyzetbe, és erről ő tehet, méghozzá vastagon. Az volt ugyanis az eredeti terv, hogy a Fantasy lesz majd a Listen Without Prejudice Vol. 1 vezető kislemeze, de valamiért mégis csak a Freedom! ’90 amerikai singlején és a Waiting for That Day brit kislemezén kapott csak helyet. Most Nile Rodgers feldolgozása is itt figyel az eredeti és a ’98-as változat mellett, és igazából bármelyik verzióban tökéletes GM-sláger.
Az mondjuk nem nagy kérdés, hogy egy rajongónak szüksége van-e erre a pakkra, mert igen, szüksége van. Még mindig nagyon működik ez a lemez, és az Unplugged is remek. Ha nem vagy rajongó, és ha ne adj’ isten valahogy kimaradt volna, akkor hallgasd meg, és fájjon neked is, hogy sosem jelent meg a Listen Without Prejudice második része.