Az elmúlt fél évben két koreai nővel is interjúztam. Az egyikük Kim Suki, egy koreai-amerikai nő, aki fél évet töltött egy észak-koreai egyetemen misszionárius tanárnak álcázva magát, hogy könyvet írhasson a diktatúra elitjének gyermekeiről. Aztán egy hete beszélgettem Hyeonseo Lee-vel, aki Észak-Koreában élt 17 éves koráig, majd a családját hátrahagyva, életét kockáztatva elszökött a világ egyik legbrutálisabb diktatúrájából.

A 35 éves, tüneményes külsejű hölgy kétségtelenül az egyik legbátrabb, más nézőpontból nézve legőrültebb ember, akivel volt szerencsén találkozni. A budapesti látogatás apropója A lány hét névvel – Szökésem Észak-Koreából című regénye, amely napokban jelent meg magyar nyelven a Libri kiadásában.

Lee 1980-ban született egy olyan világban, amit egyszerűsítve egy párhuzamos univerzumként írhatnánk le, Észak-Korea 23 millió lakója ugyanis az állami propagandának köszönhetően abban a hitben él, hogy az országuk az egyik legjobb hely a világon, állandó a háborús készültség Dél-Korea és az imperialista Amerika ellen, a Kim család férfitagjai, az államalapító Kim Ir Szen, fia, Kim Dzsongil és unokája, a jelenlegi vezető, Kim Dzsongun isteni státuszban ragyognak az egyszerű nép fölött és mutatják nekik az utat.

1997-ben átszökött Kínába, ahol tíz évig bujkált, először északon, a határhoz közeli tartományokban, kínainak álcázva magát. Az évek során féltucatnyi álnevet használt, az utolsó a jelenlegi, amely a könyve borítóján is szerepel.

– A szökés után nem volt könnyű alkalmazkodni a kínai életstílushoz, mert fogalmam sem volt, hogy létezik olyasmi, hogy menekültstátusz. Nem volt veszélytelen időszak, mert sok Észak-Koreából menekülő nőt adnak el kínai emberkereskedők prostituáltnak, vagy adnak el feleségnek. Rokonaik nincsenek, nem tudják, mit tegyenek, és az emberkereskedők valósággal vadásznak rájuk. A határ menti vidékeken kínai rendőrség pedig gyakran tart razziákat, egész lakótelepeket ellenőriznek, ha pedig valakinek nincs papírja, azt visszatoloncolhatják Észak-Koreába, ahol súlyos börtönbüntetés és kínzások várnak rá.

Kínából 2008-ban Dél-Koreába szökött, ahol menekültstátuszért folyamodott. A beilleszkedés nem ment könnyen, egy ideig a Kínába való visszatérés gondolata is foglalkoztatta. Végül 2010 környékén úgy döntött, hogy a családját is kihozza Észak-Koreából, ezért a kínai határon át visszaszökött oda. Anyjával és bátyjával egy viszontagságos út után, Laosz érintésével sikerült elérniük Dél-Koreába.

A 2013-as TED-en tartott előadása.

Mit lehet kérdezni egy embertől, aki hét évesen vett részt az első nyilvános kivégzésén?, gondolom magamban, miközben az interjú helyszínéül szolgáló Andrássy úti hotel fényűző éttermében a pincér elénk tesz egy majdnem ezer forintos limonádét. Lee könyvének egyik legemlékezetesebb jelenete, amikor a családja a kilencvenes évek közepén értesül arról, hogy a rokonaik három napja nem ettek és az éhhalál szélén állnak.

– Két évig tartott megírnom ezt a könyvet, szóval hosszú időbe telt. Ebből fél év volt, amíg együttdolgoztam a társszerzőmmel. Néhány részt nagyon nehéz volt megírni, mivel valósággal újraéltem az eseményeket. Ilyen volt, amikor a kínai rendőrség kezébe kerültem. Nagyon nehéz volt az is, amikor arról írtam, amikor megszöktettem a családom észak-Koreából. Akkor már dél-koreai útlevelem volt, tehát ha elfognak, akkor nem csak szökevénynek, hanem hazaárulónak is számítottam volna, és természetesen a szüleimet is rettenetesen féltettem. Olyan nehéz volt, hogy abba is kellett hagynom egy időre az írást. Eredetileg egy másik könyvet kezdtem írni, de a kiadóm, a Harper Collins azt akarta, hogy az emlékirataimmal kezdjem. De hamarosan folytatom a második könyvem, ami az észak-koreai nők helyzetéről fog szólni.

Lee nem csak egy egyszerű menekült, hanem író is, ráadásul nagyon sikeres. A könyvének köszönhetően komoly esély van rá, hogy az észak-koreaiak emberi jogaiért küzdő mozgalom arca legyen. A TED konferencián tartott beszédét majdnem öt millióan látták, Oprah Winfrey pedig minden idők legmegrázóbb TED-előadásának nevezte.

– Youtube-on is látták hat millióan – teszi hozzá Lee. – Nem olyan híresség vagyok, mint egy filmsztár. Úgy érzem, hogy az ott élők egyik hangjává kell válnom, a szószólójukká. Mindez azt jelenti, hogy a biztonságom veszélybe került. Tisztában voltam vele az első pillanattól fogva, hogy a könyv megírásával veszélybe sodorhatom magam, mert ez a rendszer semmitől sem riad vissza, és akár külföldön lő ellenségeiket is megpróbálják eltüntetni. Több aktivistává vált észak-koreai menekültet mérgeztek már meg Dél-Koreában. A dél-koreai kormány már figyelmeztetett, hogy az észak-koreai rezsim célpontjává váltam. De üljek otthon csendben a kanapémon? Hát nem. A rezsim továbbra is két lábbal tiporja az emberek jogait, így én is folytatni fogom. Az viszont biztos, hogy a személyes biztonságom miatt Amerikába szeretnék költözni, egyedül a Dél-Koreában maradó családom biztonságáért aggódom.

Milyennek látja az új Kedves Vezető, Kim Dzsongun rendszerét kívülről?

– A rendszer nem olyan gyenge, mint sokan hitték. Amikor Kim Dzsongun hatalomra került, sokan gyors bukást jósoltak neki. Ez nem történt meg, de azt gondolom, a jelenlegi vezető hatalma mégsem fog sokáig tartani. Túlságosan kiszámíthatatlan a személyisége, megölte például a bácsikáját, ilyesmit az apja sosem tett meg. A személycsere persze nem fogja a rendszer bukását eredményezni, de az a tippem, hogy valaki a hatalmi elitből átveheti a helyét.

2010-ben részt vettem egy tibetiekről szóló dokumentumfilm készítésében, akkor minden hazáját elhagyni kényszerült, a kínai diktatúra elől menekülőnek feltettük ugyanazt a kérdést. Nem voltunk biztosak benne, hogy jó ötlet, de a válaszaikat hallva kiderült, nagyon is az volt. A kérdés az, hogy milyen gyakran álmodnak még elhagyott hazájukkal? Hyeonseo Lee-nek sem kellett sokáig gondolkoznia a válaszon.

– Minden nap eszembe jut Észak-Korea, mindig álmodom róla. Nem akarok mindig erre gondolni, de erről szól az életem. Főleg most, hogy a könyvet megírtam és promotálom. Előfordul, hogy Kim Dzsongillel álmodom és általában azok a legrosszabb rémálmaim.