Szürkület

Duna Televízió, 22.35

Fehér György már több mint egy évtizeddel azelőtt megfilmesítette Friedrich Dürrenmatt Az ígéret című kisregényét, mielőtt Sean Penn 2001-ben elkészítette volna a maga – amúgy szintén kiváló - adaptációját Az ígéret megszállottja címmel. A 2002-ben elhunyt magyar rendező egész pályafutása során szinte kizárólag tévéfilmeket forgatott, ám életének utolsó évtizedében két nagyjátékfilm megrendezésére is lehetősége nyílt, melyek közül mindkettő komoly nemzetközi elismerésben részesült: a második és egyben utolsó, Szenvedély című alkotását például az 1998-as Cannes-i Filmfesztivál Un Certain Regard szekciójában vetítették le. 1990-ben mutatták be a Szürkületet, amelyben két nyomozó (Derzsi János és Haumann Péter) különféle módokon igyekszik megoldani a városukban történt brutális gyilkossági ügyeket, ám hiába vet véget önkezével az életének házaló gyanúsítottjuk – aki tagadta az ellene felhozott vádakat -, az egyikük megszállottan mégis tovább keresi a tettest. Fehér György fekete-fehér, hipnotikus erejű és meditatív lassúságú alkotása nem csak egy letaglózó bűnügyi-lélektani filmdráma, hanem Tarr Béla vizuális stílusának egyik legfontosabb előképe is, összességében pedig a magyar filmművészet igazi gyöngyszeme, ínyenceknek kötelező.

A kísérlet

HBO, 22.40

Oliver Hirschbiegel 2001-es A kísérlet című filmje egy igazán ütős és sokkoló pszichológiai thriller volt, nem meglepő tehát, hogy az amerikaiak is lecsaptak rá. 2010-ben mutatták be Paul Scheuring azonos című remake-jét Adrian Brody-val és Forest Whitakerrel a főszerepben, amely szintén a hírhedt 1971-es stanfordi börtönkísérlet döbbenetes eseményeit mutatja be. Az eredetileg kéthetesre tervezett kísérlet 26 önként jelentkezőjét két csoportra osztották: rabokra és börtönőrökre, ám a kutatócsoportnak idővel azzal kellett szembesülnie, hogy a szigorú szabályok ellenére az alanyok egyre jobban beleélték magukat szerepükbe, ebből adódóan pedig hamarosan elszabadult a pokol a rácsok között. Habár a német változat is kiválóra sikerült, az igaz történet tengerentúli adaptációja is megérdemli a figyelmet, nem csak a két Oscar-díjas színész erőteljes alakítása, hanem a film kegyetlen morális tanulsága miatt is, amely azzal szembesíti nézőjét, hogy bizony mindenkiben ott lapul az erőszak, ami bizonyos körülmények között bármikor előtörhet még a legártatlanabbnak tűnő emberből is.

Gyilkos mezők

TCM, 3.40

Roland Joffé három Oscar-díjjal jutalmazott 1984-es Gyilkos mezők című alkotása az évtized egyik legemlékezetesebb és legfelkavaróbb háborús filmje, amely a kambodzsai polgárháború poklát ábrázolja. Miután a vörös khmerek átvették az országban a hatalmat, borzalmas népirtásba kezdtek: a hetvenes évek folyamán egyes becslések szerint kétmillió ártatlan civilt – köztük ellenzékieket és értelmiségeket - öltek meg, de az áldozatok száma még ennél is több lehet. A megrázó mozi két férfi igaz történetét dolgozza fel: Sam Waterston kelti életre Sydney Schanberget, a New York Times újságíróját, Haing S. Ngor pedig a tolmácsként neki segítő Dith Prant, akinek társával ellentétben nem sikerül időben elhagynia az országot, ám hiába börtönzik be, emberfeletti akaraterőről tanúbizonyságot téve megszökik a koncentrációs táborból. Mindenkinek bátran ajánljuk ezt a keveset emlegetett, ám annál katartikusabb filmet, amely nem csak a háborúval együtt járó iszonyatos és értelmetlen öldöklést, illetve az emberi méltóságot földbe taposó arctalan erőszakot mutatja be kompromisszumok nélkül, hanem egyúttal a túlélés, a küzdelem, a szabadság és a barátság eszméjét is hirdeti.