Olyan, mint egy nosztalgiavonat, ami teljesen valószínűtlenül befut a csilli-villi állomásra, de ha felszállsz rá, elvisz téged, ahová kell, csak épp az sincs kizárva, hogy átalszod az utazást.

Hogy szükség volt-e Agatha Christie klasszikus regényének újabb mozis feldolgozására? Egyáltalán nem volt. De mégis itt van. Kenneth Branagh új adaptációjára 55 millió dollárt sikerült összekalapozni, amiből kijött némi egész tűrhető minőségű CGI, így lehetett mutogatni, ahogy a vonat mindenféle gyönyörű tájon át száguld, na meg hát ki kellett fizetni a sztárszínészeket, akik annyian vannak, hogy már az is meglepő, hogy egyetlen vonat elbírta őket.

De ettől még Branagh mozija nem lesz érdekes. Főleg akkor nem, ha olvastad a regényt, vagy láttad valamelyik filmes feldolgozását. Szépen végigmegy a történeten, amit semmiféle módon nem akartak modernizálni, annyira nem, hogy minden másodperce igazi régifilmes hangulatot áraszt. Ez egyrészt bátor tett, de sokszor inkább öncélúnak hat. Főleg akkor, amikor a vonat és a film tempója együtt rekednek meg, mert sajnos ez történik.

Na de miről is van itt szó? Aki nem ismeri a történetet, és nem sejt semmit a címet elolvasva, annak lehet, hogy meglepetésként szolgál, hogy igen, gyilkosság történik az Orient Expresszen, ahol mit ad isten, maga a nagy és megismételhetetlen Poirot is utazik, és ha már ott van, visszahelyezi magát szolgálatba szabadságából, aztán kideríti, hogyan történt az a kacifántos bűntény a hálókocsiban. Aztán jönnek a kihallgatások, és szépen lassan, de nagyon lassan eljutunk a végkifejletig, ami tényleg meglepő lehet azoknak, akik nem ismerik az eredetit. Másnak viszont nem nagyon.

Jó kérdés, hogy kinek készült ez a film. Az, aki már találkozott a történettel, nem kap túl sokat, hiszen tényleg csak a külső lett szebb, a belső a régi, a színészek nem rosszak, de a játékuk nem túl ihletett, a legjobban láthatóan Branagh élvezi a helyzetet Poirot-ként, talán túlontúl is élvezi, de nem teszi rosszul a dolgát. Az viszont, aki most ül fel először az Orient Expresszre, egy fokkal jobban jár, hiszen neki még tényleg meglepetés lehet a végkifejlet, bár azt azért meg kell hagyni, hogy túl nagy agymunkára nincs szükség, ha a kedves néző össze akarja rakni a képet még Poirot előtt.

A Gyilkosság az Orient Expresszen totálisan szükségtelen film, de ha már itt van, hát érdemes menni vele egy kört, az út nem lesz mindig érdekes, a második felétől, pont a nyomozás kezdetétől kicsit unalomba fullad, mivel rosszul lövi be az arányokat, de azt nem lehet elvitatni tőle, hogy merész vállalkozás, hiszen ilyen tempójú, ilyen hangvételű filmeket már nem nagyon küldenek multiplexekbe manapság. Inkább örüljünk hát neki, még ha kissé felemás is lett a végeredmény, de ha Branagh Poirot-ja visszatér, már lehet, hogy nem leszünk annyira lelkesek, mint az Orient Expressz előtt voltunk.

A player szerint

  • A semmi extra minősített esete
  • A színészek melózni jöttek, Branagh viszont szórakozni
  • Aki nem ismeri az eredetijét, az jár a legjobban
Player-méter
7
Támogatott és ajánlott tartalmaink

Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?

Már itt is van a Szegény párák rendezőjének új filmjének első kedvcsinálója

Mától streamelheted a magyar Oscar-díjat is hozó Szegény párák című filmet

További cikkeink a témában