Katasztrófáról azonban szó nincs, hiszen egy épületfal nem hajlik ilyen rugalmasan, ez mindössze Alex Chinneck brit dizájner agymenése, aki kitalálta, hogy olyasmit hoz létre, ami "a humor, az illúzió és a színház szimplán kellemes tulajdonságait hordozza magán, és bármilyen szemlélő azonnal megértheti". Ráadásul volt olyan jó fej, hogy semmilyen jelzést nem aggatott a házra, ami arra utalna, hogy ki vagy mi áll a szürreális látványelem mögött, így a közelben lakók jó ideig vakarászhatták a tarkójukat.

Szeretem a meglepetéseket. Sosem szignózom vagy címkézem a munkáimat, így rejtélyesek maradhatnak. Úgy van elhelyezve, hogy először nem azt látod, hogy műalkotás, csak a tátongó lyukat veszed észre a tetején, szóval ez afféle felfedezések sorozata" – mondta el az alkotó a Dezeen kreatív magazinnak.

Ahhoz persze, hogy mindezt megtehesse, az kellett, hogy az épületre már keresztet vessen a sors: a hátsó traktusban tűzkár, az elején vízkár hagyott látványos nyomot, padlózat szinte nem volt benne, a belső részei pedig teljesen elrohadtak. Ebből a pusztulatból meg is hagyott egy keveset Chinneck, a ház felső szintje ugyanúgy romokban hever, alatta pedig felhúzott egy álhomlokzatot, ami egy fordított garázskapu módjára szépen lecsorog a kertbe.

De nem csak annyi célja volt a beavatkozásnak, hogy valami szenzációt keltsen, és írjanak róla ezer helyen, mint ahogyan mi is. Hanem hogy az egyébként kevésbé jómódú, fennmaradásáért küzdő angol tengerparti település centrumából az emberek kimerészkedjenek a még ezen belül is szegénynek számító Cliftonville városrészbe – "fel a dombra", ahogy ott helyben nevezik –, hiszen a legtöbb ide érkező turista megelégszik a városközpont kortárs múzeumának felkeresésével.

Hozzátartozik a sztorihoz, hogy Chinneck a megvalósítás előtt jó egy évig kilincselt ilyen-olyan cégeknél és hatóságoknál, hogy segítsenek neki megvalósítani a From the Knees of my Nose to the Belly of my Toes fantázianevű projektet, szóval a bürokrácia ott sem feltétlenül segíti a kreatitivástól túlcsordulókat. De minél több ilyen jön össze, akár keserves lobbizással, a jövőben annál hamarabban lehet majd elérni a döntéshozóknál, hogy engedjék szárnyalni az ötleteket, mert attól egy város hírneve is szárnyra kaphat.