Muráti Lili

A harmincas évek egyik legnagyobb női sztárja Karády Katalin mellett Muráti Lili volt. Lehet, hogy Karády körül nagy buzz volt, de Muráti sokkal jobb csaj volt, ráadásul a karrierje is évekkel korábban indult, mint riválisának. Ő volt az első modern magyar nő a mozivásznon, aki nem a férfiak játékszerének, hanem autonóm egyéniségnek tekintette magát. Nadrágot hordott, a Film, színház, muzsikában fürdőruhában fényképezték le, és mindenről megvolt a véleménye.

A korszak szexszimbólumának számított, de persze a kor viszonyainak megfelelően. Akkoriban az is durvának számított, ha valaki térd fölé húzott egy szoknyát, mint ő a zseniális Az éjszaka lánya című moziban. 1944-ben az oroszok elől menekülve férjével együtt elhagyta az országot, és Madridban telepedett le. 1962-ben feltűnt az Omar Sharif-féle hollywoodi opuszban, a Doktor Zsivágó-ban, igaz csak egy rövidke, nyúlfarknyi szerepben. Igazi nő volt, akin nem fogott a kor, főleg azért, mert többször is egyre későbbi évszámot adott meg születése éveként.

Szeleczky Zita

A háború előtti filmekben rengeteget szép nő megfordult a mozivásznon, közéjük tartozott Szeleczky is. Még nem volt harminc, amikor a háború vége előtt elhagyta az országot, de így is huszonöt filmben játszott. Az olimpikon Haltenberger Gyulával kötött házasságát akkora figyelem kísérte, mint az angol hercegi párét, a Kálvin téren összegyűlt tömeget végül a rendőrségnek kellett feloszlatnia (a frigy ugyan nem tartott sokáig, de legalább az egy olyan kor volt, amikor a celebek tehetséges emberek voltak, és nem élelmes tévéproducerek által beidomított agyhalott cerkófmajmok).

A politikával nem volt szerencséje: a háború alatt németellenességgel, utána antiszemitizmussal és szovjetellenességgel vádolták. Még elfogatóparancsot is adtak ki ellene, és hivatalosan csak 1993-ban tisztázták a vádak alól. Mondjuk happy endnek ez elég kevés.

Pécsi Ildikó

A sztárkultusznak 1945-tel vége volt, az elvtársak nem akartak többé mozicsillagokat, a filmszínész is dolgozó munkásember volt, szóval a háború vége és mondjuk 1960 között pár szép arcon kívül nem sokat mutattak nőkből a vásznon („A hagyjuk meg az erotikát a hanyatló nyugat ópiumának” sort Bacsó nem az ujjából szopta). A hatvanas évek közepén aztán Pécsi Ildikó okozott komoly feltűnést telt formáival, amelyek miatt nyugodtan nevezhetjük őt a magyar Sophia Lorennek, mert amerre feltűnt, tekeredtek a nyakak, gubbadtak a férfiszemek.

A Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? élvezhetősége nagyban köszönhető elképesztő dekoltázsának, és az 1966-os Fény a redőny mögött című krimiben is nagyon alakít. A kétrészes fürdőruhás jelenete elmondása szerint sokáig beszédtéma volt a mozinézők körében, aminek csak részben volt az az oka, hogy olyan fürdőruhát nem lehetett kapni akkoriban az Állami Áruházban.

Bara Margit

Hamisítatlan arisztokratikus szépség volt egy olyan korban, amikor ez nem volt divatban. Több Bara Margit nem fog születni és nem fog tündökölni – ezt pedig Kocsi L. Mihály újságíró írta. Ő sem tartozott a szerencsések közé, pályáját a korszak korrupciós botránya, az Onódy-ügy törte meg, amibe ráadásul teljesen ártatlanul került. Egy magasrangú elvtárs, Onódy Lajos korrupciós botrányba keveredett, amit aztán egy koncepciós per keretében nagyobbra fújtak. Mendemondák kezdtek terjedni szexorgiákról, aminek egyik főszereplője Bara Margit volt. Akármennyire semmi köze nem volt ennek a valósághoz, a színésznőt pestisesként kezelték, és alig kapott szerepeket. A rendszerváltás után rehabilitálták, például Kossuth-díjat is kapott 2002-ben, de persze ez nem vigasztal bennünket, hogy a pályája csúcsán lévő Barát kevesebb filmben láthattuk.

Tordai Teri

A hatvanas évek második felében a korszak fiatal, hamvasan szőke (hol meg barna) szexszimbóluma több, Magyarországon készült német filmben is feltűnt, ez jelentette számára az útlevelet a német (nem NDK-s, hanem NSZK-s) filmiparba. Itthon arról az a mendemonda járta, hogy a művésznő szexfilmekben is játszik, ez is egyike volt a korszak hosszan kitartó mítoszainak. Ebből annyi volt igaz, hogy egy-két alkalommal valóban megmutatta bájait a nyugaton Terry Tordai néven dolgozó színésznő. A Liebesschüler című filmjében az Emanuelle-filmek főszereplője, Sylvia Kristel volt a partnere. Német karrierjével párhuzamosan itthon is forgathatott, úgyhogy az igazán szerencsések közé tartozott – akkoriban nem volt olyan könnyű útlevelet szerezni Nyugatra.

Sáfár Anikó

Az egyetlen ok, amiért őt belevettük ebbe a listába, az a Harlekin és szerelmese című mozi, amiben fürdőruhában és anélkül nézhető az ebben a filmben (ezt hangsúlyozzuk) ikonikus megjelenésű Sáfár. Lehetett volna ő a magyar Jane Birkin, de ő nem találta meg a maga Serge Gainsbourgját, helyette hozzáment az MSZMP-s Berecz Jánoshoz. Na de ezt hagyjuk, ellenben itt egy sztori: a színésznő a Filmmúzeumnak adott interjújában elmesélte, hogy Bujtor István ezen a forgatáson minden bevetett, hogy hanyatt döntse őt. El is hisszük.

Szerencsi Éva

Ha Pécsi Ildikót Sophia Lorenhez hasonlítottuk, akkor Szerencsi Éva a magyar Audrey Hepburn. Tündéri kis arc, igaz, neki mindenképpen nőiesebb alak jutott, mint a szintén tüneményes amerikai kolléganőjének. Tegye fel a kezét, aki kamaszként látta az Abigél-t és nem zúgott bele ebbe a csajba, vagy legalábbis nem jutottak eszébe „tisztátalan” gondolatok! Jól van, sok kezet látok. Nem ez volt az első filmje, ráadásul 26 évesen játszotta el a középiskolás Vitai Georginát. Nem véletlen, hogy ezzel a szereppel azonosítjuk, mert összesen négy mozifilmben és két tucat tévéfilmben játszott.

Udvaros Dorottya

A nyolcvanas évek utolsó nagy sztárja, Udvaros Dorottya 1983-ban, 27 évesen már főszerepet játszhatott a Te rongyos élet című Bacsó-moziban. A filmben több művészileg indokolt jelenetben mutatkozik ruha nélkül a mesés alakú Udvaros, bár ez még az a Bacsó-film volt, ami nem csak emiatt volt nézhető. A későbbi pályafutása során minden létező hazai színészi elismerést begyűjtő díva aztán 1995-ben is nyomott egy emlékezetes sztriptízt a Csajok című filmben.

 (A fotókért köszönet a Stefan2001.blogspot.com-nak.)