Van egy olyan labirintus a fővárosban, ahol a jelentkezők 20–25%-a bepánikol, és azonnal szabadulni akar. Az UF egyik tulajdonosát kérdeztük, hogyan lehet ez.

– Már régóta rebesgetik, hogy az Underground Fearnél betegebb móka nincs Budapesten. Mennyit dolgoztatok ezért a megtisztelő címért?

– Ennek nagyon örülünk, megtisztelő. 2012 júniusában nyitottuk meg horrorlabirintusunkat, amit komoly munka előzött meg. Rengeteget dolgoztunk és gondolkoztunk azon, hogyan is lehetne egy valóban ijesztő horrorházat létrehozni. Úgy gondoltuk, vegyük elő saját és filmekben látott félelmeinket, és abból kezdjünk el táplálkozni. Így jöttek létre a szűk, koromsötét folyosók, helyiségek és a valódi kellékek.

– Mit értesz pontosan valódi kellékek alatt?

– Nálunk igazi emberi, állati koponyák találhatóak, valamint a kések, balták, sarlók sem műanyagból vannak. És persze a benzines láncfűrész. A kellékeken kívül természetesen nagyszerű színészeink vannak, akik a jeleneteket teljesen valósághűen adják elő, így a látogatók teljesen át tudnak hangolódni, és valódi sikolyokkal és félelmekkel kedveskednek nekünk. Folyamatosan megújulunk, új műsorokkal, kellékekkel, szobákkal, karakterekkel, így tudjuk megtartani ezt az elismerő címet.

– Az előbb említetted, hogy bizonyos filmek nagy hatással voltak rátok. Mik voltak ezek? És voltak esetleg olyan külföldi helyek is, ahonnan tudtatok ihletet meríteni?

– Rám személy szerint A kör című film volt nagy hatással, amit természetesen fel is építettünk horrorlabirintusunkban. Más horrorházakban nem jártam, de néhány kisebb videót megnéztem, hogy külföldön milyen sikerrel működik egy ilyen tevékenység. A tapasztalat az, hogy külföldön sok helyen a hirtelen ijesztésekre fektetnek több figyelmet, ezáltal a műsor jóval rövidebb, mint mondjuk nálunk. Ezen javítva mi a hirtelen és sokkszerű ijesztésen túl bevonjuk látogatóinkat a műsorba, ezzel interaktívvá téve a show-t, hogy sokkal adrenalinpumpálóbb legyen az élmény.

– A színészeitek híresek arról, hogy sosem esnek ki a szerepükből. Mennyire beteg arcok, és hogyan választottátok ki őket?

– Szerencsések vagyunk, hogy ilyen őrült emberekkel hozott minket össze a sors. Az Undeground Fearbe kerülésüket egy bonyolult és hosszú sztori előzi meg, amire most nem térnék ki. Azt azonban elmondhatom, hogy akár egy céges vacsorára, akár egy rendezvényre megyünk, ők a semmiből is jelenetet kreálnak és elszórakoztatnak akár minket, akár a körülöttünk lévő embereket .

– Léteztek olyan elemek, amelyeket nem építettetek be a műsorba, mert túl keménynek találtátok a közönségetek számára?

– Igen, már a kezdetek kezdetén volt több ötletünk is, amit még a nyitás előtt elvetettünk, illetve félretettünk, mert túl durvának találtuk. Úgy gondoltuk azonban, itt az ideje még jobban bekeményíteni, és egy új, választható műsor formájában a bátrabbak tesztelhetik majd idegrendszerüket. Erről az új műsorról hamarosan tájékoztatni fogunk mindenkit.

– Mennyire költséges egy horrorlabirintus üzemeltetése Budapesten?

– Sajnos ellentétben a kívülállók gondolatával, nem talicskával toljuk ki a pénzt a vállalkozásból. Egyelőre nagyobb a hit és az akarat, mint a költségek és járulékok kifizetése után maradt bevétel.

– Mennyi a pánikot kapók aránya? Sokan akarnak túl korán szabadulni?

– Több mint egy év után elmondhatjuk, hogy vendégeink közel 20–25%-a idő előtt feladja és kijön. Jobb esetben kijön, rosszabb esetben bent sokkos állapotba kerül, és a recepción ülőnek kell bemennie a vendégért, ugyanis nem hajlandó a kimaszkírozott színésszel együtt elhagyni a pályát. A statisztika azt mutatja, legtöbben már az első helyiségben bepánikolnak, és ott adják fel, de volt már olyan vendég is, aki az utolsó három–négy szobát adta fel. Természetesen vannak bátor túlélők is akik megpróbálnak harcba szállni Dögeinkkel, de olyanok is akadnak, akik egy szekrénybe zárkózva imádkoznak, hogy engedjük ki.

– Október 25-án a Halloween Night Festen is feltűntök a Lurdy Házban. Hogyan lehet mindezt mobilizálni?

– Sajnos ezt a fajta tevékenységet nagyon nehezen, sőt, talán nem is igazán lehet. Volt már rengeteg felkérésünk, hogy színpadon adjunk egy tíz–tizenöt perces műsort, de elmagyaráztuk a szervezőnek, hogy ez miért nem lehetséges. Fontos elem a szűk, koromsötét és nyomasztó helyiségek, hogy a vendégek végigsétálva be legyenek vonva a műsorba, amit egy színpadon nem lehet megteremteni.

– És mi a helyzet a terjeszkedéssel?

– Nyáron a budapesti Vidámparkban nyitottuk meg második horrorlabirintusunkat, ahol egy kisebb épületben fel tudtuk építeni horrorházunkat. Amennyiben egy ilyen felkérést kapunk, és akad egy üresen álló kisebb terem, ki tudunk vonulni és kelléktárunkból meg tudjuk valósítani, de sok rendezvényre inkább csak promózva jelenünk meg.

– Szóval mivel is készültök a Lurdyba?

- Tavaly, a visszajelzéseket hallva nagy sikerünk volt a HNF-en, ugyanis a mozinézőkre a legváratlanabb pillanatoknak törtünk rá, ezzel még jobban megemelve az adrenalinszintjüket. Idén is készülünk néhány különlegességgel, ami most még maradjon meglepetés.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Milyen kutyatápot vegyél, ami a kutyádnak és a pénztárcádnak is jó?

A világ egyik legegészségesebb itala egy magyar készítmény, és azt adja meg, amire szükséged van

Tíz remek film az „annyira szar, hogy az már jó” kategóriából

További cikkeink a témában