Kifejezetten rajongunk a 2K pankráció-sorozatáért, ezért fáj kicsit most az a tény, hogy nem lett valami erős a nextgen-verzió.

A WWE 2K14-et nem nagyon tudtam letenni. PS3-hoz képest remek grafikával és némi tanulás után egészen jó irányíthatósággal és játékélménnyel összerakott játék volt, és nem tudtam közben nem arra gondolni, hogy milyen jó is lesz, ha mindez jövőre már erős nextgen köntösben jelenik meg, mert akkor előbújik belőlem a kisgyerek. Az a kisgyerek, aki régen VHS-en nézte a pankrációt, azért, mert nem volt más videókazettánk, már ha leszámítjuk a német szinkronnal súlyosbított Inspector Gadget-et, azaz a Bigyó felügyelő-t, amiből egy szót nem értettem, de ez nem rontott az élvezeti értékén.

Nem mintha a pankrációból értettem volna bármit is, ez a kicsit hamisnak tűnő sport viszont felnőtt fejjel mindig nosztalgikus érzéseket vált ki belőlem, annyira, hogy a WWE 2K14-gyel játszva még egy kósza könnycsepp is előcsúszott, mert azokkal a legendákkal játszhattam, akiket régebben csak tévében láttam.

Nextgen verzió

Aztán eljött a WWE 2K15 ideje. És a nosztalgikus érzéseket valami felemás, furcsa hangulat váltotta fel. A grafika ugyan szebb, a harcok jobban néznek ki, de minden, ami körülöttük van, eléggé elhibázott, persze ebből mit sem fogsz érezni, ha nem játszottál az előző résszel. Ha az ember egyébként elég időt szán rá, és megtanulja a nehézkes kezelést, akkor elég jó meccseket játszhat, hiszen minden gyönyörű, mindenki úgy mozog, ahogy a nagy könyvben meg van írva, csak éppen döcögős, darabos és sokak számára nem fogja megérni a kötelezően befektetendő időt.

Valamiért úgy döntött a fejlesztő csapat, hogy megkavarja az irányítást, telepakolja minijátékokkal, amelyek a védekezést hivatottak szolgálni, nem érezni, hogy ez bizony egy erősen továbbfejlesztett nextgen-változat, sőt, néha azt sem, hogy ez a 2K WWE-szériájának új darabja.

Grafika + irányítás

Grafikailag amolyan hoztak is ajándékot, meg nem is-szellemben gondolkodtak, még az egyes karakterek megvalósításai között is felfedezhetőek igen komoly különbséget, John Cena például igen puritán animációval rendelkezik, főként akkor tűnik ez majd fel, amikor meglátja az ember fia mondjuk Ultimate Warriort, aki annyira részletes megvalósítású, hogy az akár mehetne filmre is, de a közönség is nézhetne ki jobban Playstation 4-en, és akkor még finoman fogalmaztam.

Egyszerűen többet várt mindenki ettől a címtől nextgen konzolokon, és bár látni, hogy megpróbálkoztak a minőségemeléssel grafikailag, félmunkát végeztek, és ez bizony nem szép dolog. Mintha az energiákat az irányítás megreformálásába ölték volna bele, ami sajnos minőségromláshoz vezetett. Könnyen előfordulhat, hogy avatatlan kezekkel pillanatok alatt kikapunk, mert ha nem pont abban a századmásodpercben nyomjuk a védekezés gombját, picit megbillentenek minket, és akkor már azon kapjuk magunkat, hogy az analóg karokat rángatva próbálunk ellentámadásba lendülni, ami nagyjából lehetetlen.

És akkor még arról nem is volt szó, hogy itt van nekünk egy furcsa kő-papír-ollószerű támadás-ellentámadás-rendszer, amit meg lehet tanulni ugyan, csak az a kérdés, hogy érdemesnek tartunk-e rászánni napokat. Valószínűleg nem. Inkább fejvesztve nyomogatjuk a gombokat, aztán majd lesz valami.

Játékélmény

Maguk a harcok szerencsére veszettül jól néznek ki. A mozgások nagyon szépek, a speciális mozdulatok tökéletes megvalósítást kaptak. De tulajdonképpen akkor járunk jól, ha barátaink vagy a gép ellen harcolunk, és elfelejtjük a teljesen jellegtelen karrier módot, amiben megalkothatjuk saját karakterünket, akit el kell repítenünk a csillagokig, mindezt olyan játékfejlesztési unalom kellős közepén, hogy az embernek elmegy a kedve a pankrátor-karriertől már 2-3 óra után.

Annak ellenére, hogy a hangok is szuperek, az embernek nagyon fapados érzése van. Annak ellenére is, hogy tulajdonképpen játékmódok tömkelege vár mindenkire, amelyek igazán élvezetesek tudnak lenni. Azt azért jó tudni, hogy jobb, ha megállunk az offline módoknál, mert az online játék sem túl nagy élvezet, a várakozási idő eléggé erős, úgyhogy inkább szedjünk össze egy havert, akivel játszhatunk néhány meccset.

Összegzés

A WWE 2K15 sajnos nem túl jól sikerült darab. Az első rész minden pofássága és izgalma nyűggé változott, és bár néha baromira jól néz ki, a harcok és a mozdulatok pedig élvezetesek tudnak lenni sok-sok óra gyakorlás után, az új minijátékokkal operáló irányítás és az elbaltázott, unalmas karrier mód nem sok jót kínál azoknak, akik szerették az előző részt. Jövőre biztos jobb lesz.

A player szerint

  • Rossz karrier mód, idegesítő irányítás
  • Szép mozdulatok, sok gyakorlás után élvezetes harcok
  • A grafika csak részben nextgen
Player-méter
5
Támogatott és ajánlott tartalmaink

Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?

A Sony húsvéti ajándéka egy ingyenesen megnézhető Pókverzum-rövidfilm

Már itt is van a Szegény párák rendezője új filmjének első kedvcsinálója

További cikkeink a témában
Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?
Hirdetés