Elfogadom az adatkezelési feltételeket…

A munkahelyemen, a konditeremben, a webshopban, a bevásárlóközpont hűségprogramjában, a kínai étterem levelezőlistáján. Ja, nem, várjunk csak, ott nem is adtam meg az adataimat, mégis hogyan kerül hozzájuk?

Közhelyes, de igaz, hogy az internet világában a személyes adataink sehol nincsenek biztonságban. Ha már valahol regisztráljuk magunkat és kilépünk a virtuális anonimitás diszkrét fátyla mögül, már el is vesztünk, és onnantól kezdve kontrollálhatatlanná válhat, hogy ki, hol és mikor fér hozzá adatainkhoz.

Ildikó múlt héten az Elműtől kapott sms-t, hogy hívjon fel egy számot, mert tartozása áll fenn. A vonal másik végén egy kedves női hang jelentkezett, és mindenekelőtt azonosítást kért a lakcím és a születési dátum megadásával. Ezt követően Ildikó bizonygatta, hogy szerinte nincs tartozása, mire a hölgy megköszönve a visszahívást le is tette a telefont. És ezzel személyes adatai máris bekerültek egy olyan adatbázisba, ahonnan ellenőrzése nélkül bármire felhasználhatják.

Mit enged a jog?

Természetesen az adatvédelemre vonatkozó törvényi rendelkezések kimondják, hogy csak meghatározott célból és csak a szükséges mértékben és ideig kezelhetők az adatok, viszont ember legyen a talpán, aki ezt kontrollálni tudja. Nem volt rest azonban a kacifántos nevű Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), a közelmúltban tízmillió forintos bírságot szabott ki két ingatlanos honlapra, amelyek a hirdetések lejárta után – akár évekig – sem törölték a hirdetők személyes adatait.

Alapelv, hogy az adatkezelés – a törvényben elrendelt kötelező adatkezeléseken kívül, pl. egészségügyi ellátás, oktatási intézmények – mindig az érintett hozzájárulásával történhet csak, sőt a különleges adatok esetén (pl. faji eredetre, szexuális életre, politikai véleményre vonatkozó adatok) írásos hozzájárulás szükséges; érthető az óvatosság, hiszen ezen adatok nyilvánosságra kerülése akár életeket is romba dönthet. Hogy ne a sötétben tapogatózzunk, a NAIH nyilvántartást vezet az adatkezelőkről, csak az végezhet adatkezelést, aki bejelentkezik, és így az ellenőrzésük is egyszerűbb.

Mit tehet az érintett?

Fontos tisztában lenni azzal, milyen jogai vannak az érintettnek az adatkezelővel szemben. Kérheti a tájékoztatását személyes adatai kezeléséről, a személyes adatainak helyesbítését, valamint – a kötelező adatkezelés kivételével – azok törlését vagy zárolását. Akkor is törölni kell az adatokat, ha kezelése jogellenes, vagy ha azt bíróság illetve a NAIH elrendeli.
Az adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül, közérthető formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban megadni a tájékoztatást. Az adatkezelőket ezenkívül még előzetes tájékoztatási kötelezettség is terheli, tehát mielőtt megkezdenék az adatkezelést, kötelesek ismertetni az érintettel, hogy annak mi a célja, jogalapja, időtartama.

Ha az adatkezelőnél történő tiltakozás reménytelennek tűnik, bírósághoz is lehet fordulni, ebben az esetben az ítélet kötelezi az adatkezelőt az adat törlésére. De vizsgálat kezdeményezhető a NAIH-nál is arra hivatkozva, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll. A panasz benyújtása ingyenes, sőt azt is lehet kérni, hogy anonimitásunkat is megőrizzék, és zártan kezeljék adatainkat. A hatóság az adatok törlésén és az adatkezelés megtiltásán túlmenően még akár borsos bírságot is kiszabhat a rendetlenkedőkkel szemben, melynek mértéke – miként azt fent láttuk – akár tízmillió forintig is terjedhet.

Facebook-mumus

Érdemes pár szót ejteni a legnagyobb adathalászról, a Facebookról, és annak adatvédelmi lehetőségeiről. Ha nem vagyunk elég óvatosak és nem tanulmányozzuk át a beállításokat, bizony az egész világ láthatja személyes adatainkat és minden megnyilvánulásunkat, amit a közösségi oldalon megosztunk. Előfordult, hogy valakihez azért törtek be a nyaralása alatt, mert nemcsak a lakcíme volt nyilvános, de még azt is világgá kürtölte, hogy egy hétre elutazik az egész család. Megéri rászánni pár percet (órát), és részletesen beállítani, kivel mit osztunk meg, hiszen korántsem biztos, hogy a barátnőd anyukájával ugyanazt akarod láttatni, mint a legjobb ivócimboráddal.

A Facebook-adatlapok kibővítésére 2010 végén került sor, akkortól rengeteg információt megadhattunk magunkról, ami persze az üzemeltetőknek is jól jött, hiszen ezzel célzottabban tudnak reklámokkal bombázni minket. Sőt, nemcsak adatainkat, de beszélgetéseinket is az idők végezetéig megőrzi. Ha mindenképp kíváncsi lennél, mit is tud rólad pontosan a Facebook, a Fiókbeállítások menüpont alatt letölthetők a tárolt adataid: a fényképek vagy videók, amelyeket megosztottál a Facebookon, az üzenőfaladra írt hozzászólásaid, üzeneteid és csevegő beszélgetéseid, és ismerőseid nevei és – ha megadták – e-mail címei. Az adatokat elvileg az e-mail címedre küldi a rendszer.

Korántsem bombabiztos azonban a Facebook adatvédelme: egy bolgár blogger nemrég öt dollárért vásárolta meg több mint egymillió felhasználó adatait, méghozzá olyanokat, melyek nyilvánossága korlátozott volt. Aggasztó ráadásul az is, hogy a profil törlése funkció elég nehézkesen érhető el a közösségi oldalon és van, hogy csak felfüggeszti annak használatát, adatainkat azonban továbbra is tárolja.

Tovább:
Házi jogász-sorozatunkhoz
A Player legfrissebb híreihez
A focistából CIA-ügynökké vált szélhámoshoz