A befektetők egyre inkább a bukást kizáró innovatív konstrukciókat és mindig tisztességes hozamot termelő ügyes portfóliómenedzserek alapjait keresik.

A kisbefektetők számára kínált egyik legegyszerűbb befektetési konstrukció lényege az, hogy sok jelentkező összedobja a maga szerény pénzmagját, s azt szigorúan ellenőrzött módon profi szakértők forgatják. Aki befektetési alapba fektet, lényegében összeáll más megtakarítókkal azért, mert a közösen már nagyobb összeg elvileg kisebb költséggel és eredményesebben forgatható.

A hagyományos befektetési alapok nagy része nyílt végű, ami azt jelenti, hogy nincs lejáratuk, elvileg korlátlan ideig működni fognak. Bármely napon meg lehet venni befektetési jegyeiket és bármikor el is lehet adni őket. Az összes befektető pénze együtt képzi az alap nettó eszközértékét, ezt elosztva a befektetési jegyek számával jön ki az egy jegyre jutó eszközérték, ami maga az árfolyam, amin egy adott pillanatban vásárolhatók, illetve adhatók a jegyek.

Lekötés nélkül

Egyszerű példával: egy alap indulásakor egy forint értékűek voltak a befektetési jegyek, de azóta eltelt öt év, az alap szép hozamot termelt, ma 1,62 az egy jegyre jutó eszközérték. Ez tehát az az árfolyam, ahol ma be lehet szállni. Ha 100 ezer forintért akar valaki befektetni ebbe az alapba, akkor 61 728 darab befektetési jegyet vesz, mely az aktuális árfolyamon 99 999 forintba kerül. Amikor később megválik befektetési jegyeitől, azok eszközértéke például 1,85. Ebben az esetben 114 196 forint üti a markát, vagyis 14,2 százalékos hozamot ért el.

A nyílt végű befektetési alapok legnagyobb előnye éppen az, hogy nem kell előre tudni a tervezett lekötési időt. Nem fordulhat elő olyan helyzet, mint például egy banki betétnél, hogy hirtelen kell a pénz, s mivel lejárat előtt nyúl hozzá a befektető, elbukja a kamat egy részét, vagy esetleg a teljeset. A 2012. szeptember végi adatok szerint 510 befektetési alap működik Magyarországon, a kínálat tehát hatalmas. Kérdés, milyen szempontok alapján érdemes választani?

Kötvényalapos csalafintaság

Az első fontos kérdésen már túl vagyunk: aki nem biztos a befektetési időtávban, mindenképp a napi árfolyamon eladható nyílt végű konstrukciókat keresse. Aki viszont hosszabb távon tervez, zárt végű konstrukciókban is gondolkodhat. A következő kérdés a kockázatról szól. A legkisebb kockázati szinttel működő alapok rövid futamidejű állampapírokba és betétekbe fektetnek, ennek megfelelően hozamuk jól kiszámítható, de nem túl magas lesz. A likviditási és a pénzpiaci alapok után jönnek a kockázati rangsorban a kötvényalapok, melyeket sok kisbefektető félreértett az elmúlt tíz évben, ezért népszerűségük csökkent.

Ezek ugyanis hosszabb futamidejű magyar állampapírokba fektetnek, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne időszakosan nagyobb nyereséget, illetve veszteséget elérni velük. Az államkötvények árfolyama ugyanis folyamatosan változik, ami a beléjük fektető alap eszközértékét is mozgatja. Amikor az állampapírpiacon rossz a hangulat (a másodpiaci hozamok emelkednek), akkor az árfolyam csökken.

A kötvényalapba fektető kisbefektető ilyenkor azt látja, hogy a visszamenőleges hozamok mínuszba váltanak, és a tapasztalatok szerint épp amikor a tendencia fordulna, kiszáll a kötvényalapból. Pedig ezek eddig mindig időleges kilengések voltak, tavaly is elszálltak a másodpiaci hozamok tíz százalék fölé, majd visszaereszkedtek a szokásosnak mondható hat százalék közelébe.

Jó eredmény a komoly veszteség?

Ezekben a visszaereszkedős időszakokban a kötvénypiaci árfolyam nagymértékben emelkedik, így éppen az elmúlt fél évben is kiemelkedően jó hozamot lehetett a hazai kötvényalapokkal elérni. Amikor tehát megingás van az ország megítélésében, akkor épp venni kell a kötvényalapokat, nem pedig rossz árfolyamon eladni őket.

A részvényalapok a befektetési politikájuknak megfelelő arányban elsősorban részvényekbe fektetnek. A vegyes alapoknál a kötvények mellett vannak részvények is, vannak kötvény- és részvénytúlsúlyos vegyes alapok, mindenki a kockázatvállalási hajlandóságának megfelelően választhat.

A visszamenőleges hozamokat mindenképp érdemes megnézni, de a hagyományos befektetési alapok hozamait nem önmagukban, hanem egy viszonyszám, a benchmark ellenében kell értékelni. Egy részvényalapnál nagyon rossz tőzsdei hangulatban jó eredménynek számít, hogy a viszonyszám 20 százalékos csökkenésével párhuzamosan csak 15 százalékot veszített.

Bukásbiztos népszerűség

Ma már a kategorizálásnál is megkülönböztetik a hagyományos alapoktól az egyéb alapokat, s az elmúlt években utóbbiak népszerűsége kezdett el nőni. A befektetők már nem értékelik azt, hogy valaki kövessen egy benchmarkot, azt várják el az alapkezelőktől, hogy szakértelmükkel innovatív, magas hozampotenciállal bíró termékeket állítsanak elő, de a legjobb, ha a tudást valódi hozam elérésére használják. Vagyis egyre kevésbé szeretik a befektetők elfogadni azt, hogy egy alapot passzívan kezelnek, ha esik a piac, az alap is esik, ha meg jó a hangulat, akkor az alap is felfelé tart. E helyett az az elvárás, hogy legyenek alapok, melyek emelkedő és eső piac mellett is jó hozamot termeljenek.

Ezek az igények hozták el a tőkevédett és az abszolút hozamú konstrukciók népszerűségének növekedését. Előbbiek arra az igen erős befektetői igényre reagálnak, hogy a befektetők semmilyen körülmények között nem hajlandók bukni. Ha pénzügyi válság van, akkor se. Azt vállalják, hogy esetleg nem lesz bankbetétet elérő hozamuk, de cserében, ha jól alakulnak a dolgok, akkor a kockázatmentes hozamszintet többszörösen meghaladó megtérülés várható. Az alapkezelő ezt technikailag úgy éri el, hogy az alap vagyonának döntő részét állampapírba fekteti, ezek hozamából biztosan összejön annyi pénz, hogy veszteség semmiképp se keletkezhessen. A fennmaradó összegből pedig az alap befektetési stratégiájához illeszkedő bonyolult opciós konstrukciókat alkotnak.

Nyereség bármilyen körülmények között

Legrosszabb esetben az opció értéke nullára csökken, és a befektetők az állampapírrész jóvoltából megkapják a betett pénzüket, de ha jól megy az a piac, melyre az opciót építették, jókora, 20–30 százalékos éves hozam is összejöhet. Szeptember végén 155 tőkevédett alap működött, ezeknél azonban fontos tudnivaló, hogy többségük zárt végű, tehát általában két–három évre be kell tenni a pénzt a magas hozamban bízva. S hogy mibe fektetnek, bízva a magas hozamban? Van minden a világ legnagyobb vagy épp legegzotikusabb részvénypiacaitól a feltörekvő piaci kötvényeken át a legkülönfélébb árupiaci befektetésekig, és ezek kombinációja is elérhető. Lényegében minden héten indulnak új alapok, melyekből választani lehet.

A tőkevédett alapok népszerűsége évek óta töretlen, az elmúlt egy–két esztendőben azonban az abszolút hozamú konstrukciók lettek a sztárok. Ez nem véletlen, a legjobbak stabilan magas hozamot termelnek a legrosszabb piaci körülmények között is. Ez a szegmens annyira izgalmas, hogy külön cikkben foglalkozunk majd vele.

Tovább a:
Legfrissebb Player-cikkekhez
Rovat többi cikkéhez
Magas kamattal csábítanak a bankok – A bankbetét-választás legfontosabb szempontjai

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?

Hamarosan szó szerint beérhet az ehető Budapest koncepció

Vajon ki a nap csaja Lady Gaga születésnapján?

További cikkeink a témában
Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?
Hirdetés