Az akciós bankbetétekkel versenyképes, sőt esetenként magasabb kamat jellemzi a lakossági állampapírokat, ráadásul a számlavezetési díj sem csökkenti a befektetés hozamát. Utánajártunk, hogy mennyire jó üzlet az állampapír.
A legmagasabb kamatok jelenleg a három- és ötéves futamidejű Prémium Magyar Államkötvényekre érhetők el, ezek az első évben 9,3-9,5 százalékos kamatot fizetnek. Ez bőven felette van a banki betéti kamatoknak, az ingatlanalapokból elérhető jövedelemnek, illetve a legmenőbb hazai vállalati részvények osztalékainak is. Nem csoda, hogy a jelek szerint működik a kormányzat terve, hogy a lakossággal finanszíroztassa az államadósságot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint hónapról hónapra nő az állampapírba áramló háztartási megtakarítások összege – írta a vg.hu. Áprilisban több mint 46 milliárd forintért vásároltak a háztartások állampapírt, az első négy hónapot összesítve pedig hajszál híján 100 milliárd forintnyi friss lakossági pénz került az állampapírpiacra. Mindezek eredőjeként április végére a háztartások állampapír-állománya megközelítette a 850 milliárd forintot, ami hároméves rekordnak felel meg.
Mi az állampapír?
Az állampapír az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Állampapír vásárlásával tulajdonképpen az államnak adunk kölcsönt, előre meghatározott kamatra és előre meghatározott időre. Ez utóbbi – azaz az állampapír futamideje – alapján megkülönböztetünk kincstárjegyet (1 évnél rövidebb lejáratú) és államkötvényt (1 évnél hosszabb lejáratú). Az állampapír előnye abban rejlik, hogy egyrészt bármikor eladhatjuk (azaz likvid), másfelől semmilyen kockázattal nem jár, hiszen az állam biztosan visszafizeti pénzünket. Mindennek fejében viszont az állampapírok kamata viszonylag alacsony.
Kinek ajánljuk az állampapírt?
- mindenkinek, aki a magyar állampapír-befektetéseket részesíti előnyben
- aki megtakarítása ezen részét legalább egy évig félre tudja tenni
- aki megtakarításához bármikor hozzá szeretne férni
Miért kedvező?
Az állampapír a magyar lakosság többsége szerint a legbiztonságosabb befektetési lehetőség ma Magyarországon, hiszen a befektetések mögött a Magyar Állam áll. Ez azt jelenti, hogy lejáratkor az állam értékhatártól függetlenül garantálja a kifizetést a tőke teljes összegére, valamint az esedékes kamatokra, mely követelés az állammal szemben nem évül el. Jelenleg a Prémium államkötvény a legkedvezőbb, mert inflációkövető. Azaz minden évben a januári 12 hónapos inflációt (az idén 5,5 százalék volt) fejelik meg 4%-al, így az első évben 9,5% a kamat. Bár nem tudhatjuk, hogyan alakul az infláció, de ha elszaladna a pénzromlás, a befektetésünk biztos, hogy e felett hoz majd.
A lakosság körében a Kincstári Takarékjegy a legnépszerűbb, ebből 240 milliárd forintot tartottak az emberek április végén. Ez egy éves lekötésre 7,75 %-ot fizet, ami jellemzően magasabb, mint a 6-7 %-os betéti kamatok. Vidéki elérhetősége is kiváló, hiszen a Prémium államkötvénnyel szemben széles körben elérhető, a Magyar Posta hálózatában is lehet vásárolni. Márpedig az ügyfélszolgálatos elérhetőség fontos dolog Magyarországon.
Elemzői vélemény
Mennyire „jó üzlet” most vásárolni magyar állampapírt a többi hazai befektetési és megtakarítási lehetőséghez képest?
Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója: Magyarországon kivételes helyzetben vannak a befektetők a világ többi részéhez képest. Kevés ugyanis az olyan ország, ahol a befektetők ilyen magas hozamokat kapnak az állampapírjaik után. A válság következményeként ugyanis a fejlett világban az állampapírok nagyon alacsony, esetenként negatív hozamszinteken forognak, így a befektetők - a pénzromlást is figyelembe véve - negatív reálhozamot kénytelenek elkönyvelni. Itthon ezzel szemben az állampapírok – a hazánkkal szembeni befektetői bizalmatlanságnak köszönhetően - várhatóan a következő években is az infláció felett teljesíthetnek.
Az állampapírok közül melyiknél érhető el a legnagyobb hozam?
Forián-Szabó Gergely: A hosszabb futamidejű államkötvényeket lejáratig megtartva várhatóan magasabb hozamot érhetünk el, mint ha a rövidebb futamidejű kincstárjegyekben „görgetjük” a pénzünket. Ez a várakozás különösen akkor teljesülhet be, ha az előttünk álló években enyhülnek a magyar államadósság finanszírozhatóságával kapcsolatos aggodalmak és csökkenésnek indul a jegybanki alapkamat. A hosszabb futamidejű kötvények esetében ugyanakkor számolni kell a rövid távú árfolyam-ingadozások kockázatával, mert a távolabbi lejáratú állampapírok érzékenyebben reagálnak a piaci hozamok kilengéseire. A magyar kisbefektetőknek tehát nem kell magas kockázatú (például részvény- vagy árupiaci) befektetésekben tartani a pénzüket ahhoz, hogy pozitív reálhozamban reménykedhessenek, hiszen a biztonságosnak tartott magyar állampapírokkal is tisztességes hozamokat lehet elérni.
Jelenleg mekkora kockázatot jelent az államcsőd a hazai kisbefektetők, és mekkorát a külföldi nagybefektetők számára?
Forián-Szabó Gergely: Az államcsőd kockázata a hazai kisbefektetők számára viszonylag alacsony, ez a rizikó a többség számára felvállalható. A külföldi nagybefektetők számára ugyanakkor magasabb a csődkockázat, különösen a devizás kötvények esetében.