Az M4 Sport laikusokat, civileket kérdezett meg arról, mi a véleményük a magyar futballról és a magyar focistákról. Aztán szembesítette őket ezekkel a kritikákkal.
Nagy meglepetés nincs, nyilván egy ilyen év után ezek a vélemények voltak túlsúlyban:
- „Lusták.”
- „Nincs véleményem, olyan gyengék.”
- „Túlfizetettek, motiválatlanok, a többit hagyjuk.”
A focistákat nem annyira rázza ez meg, Torghelle mondta, hogy pont nem érdekli, ha nem szakember mondja, azonban az évtizedekig külföldön élő és dolgozó Bódog Tamás, a DVTK jelenlegi edzője érdekeset mondott.
„Amikor 2017 márciusában hazajöttem Dániából, akkor szemet szúrt nekem, hogy a játékosok zöme túlságosan is, hogy is mondjam… dagi volt.”
Bódog nem is értett ezt, elvégre egy profi labdarúgónak, aki ebből él és ezért kapja a pénzét, kötelessége mindent alárendelni annak, hogy a lehető legjobb teljesítményt tudja a pályára kirakni.
„Egy magyar játékos közel nem olyan dinamikus, robbanékony, erőszakos, mint egy nyugati futballista, nem olyan gyors.”
És egy roppant fontos mondat is elhangzott, ami reméljük, eljut minden illetékeshez, akár még Mezey Györgyhöz is.
„Magyarországon nemcsak játékosválságról lehet beszélni, hanem lehet beszélni edzői válságról, lehet beszélni vezetői válságról is.”
Sokkal több szereplője meg nincs a magyar labdarúgásnak.