A véleménycikk úgy indít, hogy "nemzetközi pótolhatatlansága pedig csak egy maga szőtte mítosz", így már lehet sejteni, hogy Gyárfás Tamás kiesett a legnagyobb magyar sportlap kegyeiből. És ha már onnan is támadják, abba bele fog bukni gyorsan. Pláne, hogy az úszók és a szakma után már a politika is célozgatott.

Itt a legerősebb jel, hogy Gyárfásnak lefőtt a kávé?!

A nso meg egyenesen ezt írja az elnökről:

„[...] A rendre és feltétel nélkül megadott kormánygarancia Gyárfás nemzetközi pozícióinak a fedezete, hiszen úgy adhatja elő odakint, hogy mindezt „ő intézte”. Ezután pedig következhet a hazai közéletnek szánt legendagyártás: fantasztikusan nagyra tartják a munkáját külföldön, nélküle nem lehetne Magyarországra „csábítani” ezeket a versenyeket.

A valóság ezzel szemben az, hogy a világversenyek többsége igen veszteséges, lasszóval is nehéz rendezőket fogni.

[...]...amely kormánynak az elmúlt években úszásra fordított tízmilliárdjai után jószerével bárkit delegálhatna az ország a nemzetközi szövetségek vezérkarába.

Ezután némi személyeskedéssel végképp belevágja a cikk írója a kést:

„...a Napkelte révén egykor az egész ország nyilvánossága előtt hömpölygő mutyitenger hullámai mára ilyen magasra csaptak.”

Szó esik arról is, hogy Gyárfás még véletlenül sem pótolhatatlan, sőt, elavult, diktatórikus, anakronisztikus módszerei ("amelyekben gyakorta váltakozik a hízelgés, a fenyegetés, a zsarolás") cseppet sem segítik a vb-rendezés gördülékenységét, ráadásul a szövetségben is felmondások várhatóak. Mi több, a vizes vb médiaigazgatója már fel is mondott. Már az emberi erőforrások sportot is felügyelő minisztere is a szakma mellett tette le a voksát, szóval záporoznak a nyilak az elnökre.

A cikk lezárása pedig már a kivéreztetés része, egyben el is döntötte a kérdést, Gyárfának mennie kell.