Az előző nyolc kiírásból négyszer is spanyol klub nyerte az Európa-ligát, vagy az elődjének számító UEFA-kupát. Két éve az Atlético Madrid a Fulham - Gera Zolival a soraiban - legyőzésével története során először tehette ki a vitrinjébe a trófeát és most esélyt kapott, hogy visszaszerezze a Porto által megkaparintott címet. De akkor itt gyorsan, mindenféle átkötés nélkül át is térek az ellenfelére, a bilbaói Athletic Clubra, mely több szempontból is csodálatra méltó - egészen zseniális, amit idén művel a továbbra is csak baszk játékosokra építő csapat, Marcelo Bielsa tavaly nyári kinevezése tökéletes húzás volt. Az argentin szakember egy igazi futballőrült, nem véletlenül El Loco a beceneve, és megszállott támadójáték-függő. Bilbaói munkája előtt Chile szövetségi kapitánya volt négy évig és ott is eredményes munkát végzett: a válogatottat kivezette a 2010-es világbajnokságra, ahol Honduras, majd Svájc legyőzésével, csoportmásodikként a legjobb tizenhat közé jutott.

Marcelo Bielsa
Bilbaóban sem tétlenkedett, egy finoman szólva is élvezhető, megalkuvást nem tűrően támadófocit játszó együttest rakott össze. És eredményest, ami azért nem mellékes. A cél egyértelmű volt, minél messzebb jutni az Európa-ligában, és ezzel a Madrid is pontosan így volt. De erre talán legmerészebb álmaikban sem gondoltak - úgy jutottak a döntőbe, hogy oda-vissza leverték a Manchester Unitedot (3-2, 2-1), majd négy gólt lőttek Gelsenkirchenben a Schalkénak (4-2). Akkor még egyszer: három szerzett gól az Old Traffordon, négy a Veltins Arénában! A németeknek összesen hatot gurítottak Llorentéék (4-2, 2-2), ami szintén nem szokványos. Az elődöntőben viszont megizzadtak a Sporting ellen, Lisszabonban 2-1-re alulmaradtak, a San Mamésban pedig a 88. percig hosszabbításra állt az ütközet. Aztán jött a világbajnok center, Fernando Llorente és továbblőtte a baszkokat.

Llorentének ez volt a hetedik gólja a sorozatban, Markel Susaeta és Iker Muniain 5-5 találatnál jár. A másik oldal sem a bekkelésről híres, az Atléticóban játszik a sorozat legeredményesebb játékosa (holtversenyben Huntelaarral), Radamel Falcao, a kolumbiai tízszer talált már be és ha a döntőben is eredményes lesz, ismét gólkirály lesz, mint tavaly a Portóval, amikor tizennégy találkozón 17-szer talált be! Két góllal lőtt csak kevesebbet csatártársa, Adrián López, de az asszisztkirály is náluk játszik, a brazil Diego hat gól érő átadással büszkélkedhet, elől tehát a fővárosiak is rendben vannak.

Radamel Falcao
Dicsőítettem a Bilbaót, hisz viszonylag kiscsapatként villantottak meglehetősen nagyot, de akkor mit mondjunk Diego Simeone Atléticójáról? Úgy jutottak el a fináléba a matracosok, hogy tizenegy meccset nyertek zsinórban október óta! A Laziót, a Besiktast, a Hannovert és a Valenciát is oda-vissza elpicsázták. Még a sorozat elején, nyáron a Strømsgodset és a Vitória Guimarães is így járt, a csoportkört viszont "csak" 4-1-1-es mérleggel nyerték meg, egyetlen vereségüket Udinében szenvedték el. A döntőben nem játszhat a csapatkapitányuk, Tiago Mendes, aki a Valencia elleni elődöntőben elveszítette a fejét és nekiment Jordi Albánal és Soldadónak is.

Nagyon csalódott lennék, ha nem egy látványos, eseménydús döntőt látnánk szerda este Bukarestben. Vajon sikerül begyűjtenie a Bilbaónak története első nemzetközi kupáját?
Ja és igen, Bukarestben, a román főváros nyerte el ugyanis a döntő rendezésének jogát, azt hiszem, ez a tény még inkább elgondolkodtathatja a magyar foci vezetőit...

(fotók: footballjustice.com / goal.com)

Olvass még többet a fociról a Playeren!