Bár a párizsi klímaegyezmény miatt elméletileg még van rá esély, hogy valahogy sikerül megakadályozni, hogy a globális felmelegedés fatális következményekkel járjon, de a kutatók azért érthető módon nem akarják az összes zsetonjukat arra feltenni, hogy a politikusok majd bölcsen útját állják az apokalipszisnek. Így hát az elmúlt évtizedekben kidolgoztak egy B tervet, amivel csak az a baj, hogy legalább annyi veszélyt hordoz magában, mint maga a klímaváltozás.

1991-ben a Fülöp-szigeteki Pinatubo tűzhányó kitörése annyi hamut és kén-dioxidot juttatott a légkörbe, hogy a levegőben található részecskék leárnyékolták a Napot, így az átlaghőmérséklet a következő két évben mintegy fél Celsius-fokkal esett vissza. Ez adta az ötletet a klímakutatóknak, hogy ha a hamut és a kén-dioxidot le tudnák cserélni valami kevésbé káros anyagra, akkor nagy mennyiségű részecskét a légkörbe juttatva le lehetne árnyékolni a Napot. Ezt persze nem úgy kell elképzelni, hogy júliusban folyamatosan derengő félhomályban vacognál a Balaton partján - a hétköznapokban nagyjából semmit sem lehetne érzékelni belőle,

arra viszont éppen elég lehetne, hogy megállítsa a Föld felmelegedését.

Sajnos amilyen jól hangzik az ötlet papíron, annyira kivitelezhetetlennek tűnik a valóságban, egyszerűen azért, mert a Föld ökoszisztémája túlságosan összetett ahhoz, hogy egy ilyen nagyívű geomérnöki beavatkozásnak minden következményével számolni tudjunk. Magyarul simán elképzelhető, hogy több kárt okoznánk vele, mint amennyit megoldana. Csak egy példa, hogy mennyire összetett következményeket is figyelembe kéne venni: egy tavaly elvégzett kísérlet során kiderült, hogy a Mexikói-öbölben a légkörbe juttatott részecskék a Szaharában is szárazságot okozhatnak.

Hogy közelebb jussanak a válaszokhoz - és mivel jelenleg úgy áll a helyzet, hogy lehetséges, hogy egyszer majd nem marad más választásunk, mint hogy mindent egy lapra tegyünk fel - a Harvard kutatói elkezdtek kísérletezni a Nap leárnyékolásának lehetőségével, igaz, egyelőre csak egészen kicsiben.

A kutatók egy magas légköri ballont fognak felbocsátani, ami a kén-dioxidnál jóval ártalmatlanabb kalcium-karbonátot juttat a légkörbe.

A kísérlet során azt fogják vizsgálni, hogyan viselkedik a kalcium-karbonát, ennek segítségével pedig a jövőben remélhetőleg pontosabb szimulációkat tudnak előállítani a várható következményekről.

Gyakoribb Lyme-kór, több ételmérgezés, újfajta betegségek: ez várható a felmelegedő Magyarországon

Komoly tanulmány készült a klímaváltozás magyarországi hatásairól. Elkerülni nem tudjuk a bajt, felkészülni viszont muszáj.

(Forrás: Popular Mechanics, Fotó: Pxhere)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?

Összedőlt egy 2,5 kilométeres baltimore-i híd, miután nekiment egy konténerszállító hajó

A középkategória csúcsa – kipróbáltuk a Redmi Note 13 Pro+ 5G-t

További cikkeink a témában
Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?
Hirdetés